Gondolatok a környezeti büntetőjog társadalmi rendeltetéséről

Absztrakt

Cél: A modern társadalom egyik meghatározó jellemzője a környezeti károk hatásaitól való jogos félelem. A fogyasztói társadalom és az ebből fakadó túltermelés a létünket fenyegető környezeti kihívások alapvető okai. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a büntetőjog szerepét a környezetvédelemben.
Módszertan: Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád-Csanád vármegyékben 2009 és 2018 között lezárult büntetőügyek tartalmának empirikus elemzése.
Megállapítások: Az eredményekből kiderül, hogy a környezetvédelmi büntetőjog elsődleges szerepe a környezethasználattal kapcsolatos szabályozások betartásának biztosítása. A környezetkárosítással és természetkárosítással kapcsolatos magyar büntetőügyek elemzése azt mutatja, hogy az esetek többsége nem a termelési vagy gyártási gyakorlathoz kapcsolódott.
Érték: Ez a tanulmány egy olyan elméleti modellt mutat be, amely a környezeti károkat okozó cselekményeket négy csoportba sorolja, függetlenül azok jogszerűségétől. A tanulmány a büntető- és közigazgatási eljárásokból származó empirikus bizonyítékokra támaszkodva a jövőbeli szabályozási intézkedések lehetséges irányait vázolja fel.