Keywords
law enforcement
forensics
Sydney Declaration
How to Cite
Abstract
Aim: The article aims to explain the various concepts, tasks and interfaces of criminalistics, and to explore their relationship with police and forensic science, which often vary from author to author.
Methodology: The study provides a synthesis by analysing domestic and foreign literature.
Findings: Criminalistics is a possible and forward-looking formulation of the general methodology of fact-finding for law enforcement purposes, a scientific cognition within a legal framework, for legal purposes. It has a co-extensive relationship with law enforcement, with numerous interfaces and mutual interactions throughout their history. Forensic science is framed by criminalistics, but they are not identical.
Value: The paper presents the complex relationship between forensic science and criminalistics, attempts to define forensic science, and discusses the Sydney Declaration and its significance.
References
Angyal M. (2016): A kriminalisztikai megismerés, avagy a kriminalisztika megismerése. In Fenyvesi Cs. & Herke Cs. (Szerk.), A munkát nem lehet eltitkolni – Tiszteletkötet Tremmel Flórián professor emeritus 75. születésnapjára (pp. 9–13). Pécsi Tudományegyetem.
Angyal M. (Szerk.) (2019a). Kognitív kriminalisztika. Ismeret – elmélet – történet. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Angyal M. (2019b). A kriminalisztika mint tantárgy: a probléma-, felfedezés- és projektalapú tanulás kívánalma. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXI. A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői (pp. 147–159). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja.
Angyal M., Bezsenyi T. & Petrétei D. (2018). „Az egész eljárásnak több a kára, mint a haszna” – A kriminalisztikai fejlesztések dilemmái. Rendőrségi Tanulmányok, 1(2), 68–92.
Baechler, S., Morelato, M., Gittelson, S., Walsh, S., Margot, P., Roux, C. & Ribaux, O. (2020). Breaking the barriers between intelligence, investigation and evaluation: A continuous approach to define the contribution and scope of forensic science. Forensic Science International, 309, 110213. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2020.110213
Balláné Füszter E. & Lakatos J. (2012). Kriminalisztika I. A kriminalisztika egyes elméleti kérdései. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Baláné Füszter E. (2019). Krimináltechnika. Dialóg Campus Kiadó.
Champod C. (2014): Research focused mainly on bias will paralyse forensic science. Science and Justice, 54(2), 107–109. http://dx.doi.org/10.1016/j.scijus.2014.02.004
Eco, U. (2013). Az értelmezés határai. Európa.
Elek I. (2015). Vagyonvédelmi eszközök, mint traszológiai nyomhordozók. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola.
Fenyvesi Cs. (2014). A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg Campus Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2013). A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai. Pro Futuro – A jövő nemzedékek joga, 3(2), 40–61. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2013/2/5507
Finszter G. (2021). A rejtőzködő bűn és a büntető hatalom. Belügyi Szemle, 69(10), 1691–1707. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.1
Gárdonyi G. (2023). A bűnügyi szemle. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Hautzinger Z. (2015). A kriminalisztika és a rendészettudomány határterületei. Magyar Rendészet, 15(1), 11–19.
Kertész I. (Szerk.) (1964). A bűnügyi technikus kézikönyve. BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség.
Korinek L. (2007). A bűnügyi tudományok helyzete. Magyar Tudomány, 168(12), 1570‒1576.
Kovács Gy. (2023). Nyomozásszervezési alapok és a nyomozási verziók. Obsitos Detektívek Lapja, 11(1-4), 13–20.
Lakatos J. (Szerk.) (2005). Kriminalisztikai alapismeretek. Rendőrtiszti Főiskola.
Mátyás Sz., Mészáros B. & Szabó I. (2020). Prediktív rendészet. In Ruzsonyi P. (Szerk.), Közbiztonság: Fenntartható biztonság és társadalmi környezet tanulmányok III. (pp. 1895–2064). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Mészáros A. & Petrétei D. (2023). Az arcképelemzés és az arckép-azonosítás mint klasszikus kriminalisztikai szakterület. Magyar Rendészet, 23(3), 149–157. https://doi.org/10.32577/mr.2023.3.9
Petrétei D. & Angyal M. (2018). Hol tart most a kriminalisztika ontogenezise? Magyar Jog, 66(1), 51–57.
Petrétei D. (2022). Nyomelmélet és nyomtan a 21. században. Belügyi Szemle, 70(5), 961–981. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.5.5
Petrétei D. (2023). A kriminalisztika ostroma. Magyar Bűnüldöző, 14(1-2), 96–107.
Ristenbatt, R. R., Hietpas, J., De Forest, P. R. & Margot, P. A. (2022). Traceology, Criminalistics, and Forensic Science. Journal of Forensic Science, 67, 28–32. https://doi.org/10.1111/1556-4029.14860
Roux, C., Bucht, R., Crispino, F., De Forest, P., Lennard, C., Margot, P., Miranda, M. D., NicDaeid, N., Ribaux, O., Ross, A. & Willis, S. (2022). The Sydney declaration – Revisiting the essence of forensic science through its fundamental principles. Forensic Science International, 332, 111182. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2022.111182
Zsoldos P. (1987). Ellenpont. Szerzői kiadás.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs