Absztrakt
Aim: The article aims to explain the various concepts, tasks and interfaces of criminalistics, and to explore their relationship with police and forensic science, which often vary from author to author.
Methodology: The study provides a synthesis by analysing domestic and foreign literature.
Findings: Criminalistics is a possible and forward-looking formulation of the general methodology of fact-finding for law enforcement purposes, a scientific cognition within a legal framework, for legal purposes. It has a co-extensive relationship with law enforcement, with numerous interfaces and mutual interactions throughout their history. Forensic science is framed by criminalistics, but they are not identical.
Value: The paper presents the complex relationship between forensic science and criminalistics, attempts to define forensic science, and discusses the Sydney Declaration and its significance.
Hivatkozások
Angyal, M. (2016). A kriminalisztikai megismerés, avagy a kriminalisztika megismerése [Criminalistics cognition, or the cognition of criminalistics]. In Fenyvesi, Cs. & Herke, Cs. (Eds.), A munkát nem lehet eltitkolni – Tiszteletkötet Tremmel Flórián professor emeritus 75. születésnapjára (pp. 9–13). Pécsi Tudományegyetem.
Angyal, M. (Szerk.) (2019a). Kognitív kriminalisztika. Ismeret – elmélet – történet [Cognitive criminalistics. Knowledge – theory – history]. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Angyal, M. (2019b). A kriminalisztika mint tantárgy: a probléma-, felfedezés- és projektalapú tanulás kívánalma [Criminalistics as a subject: the need for problem-, discovery- and project-based learning]. In Gaál, Gy. & Hautzinger, Z. (Eds.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXI. A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői (pp. 147–159). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja.
Angyal, M., Bezsenyi, T. & Petrétei, D. (2018). „Az egész eljárásnak több a kára, mint a haszna” – A kriminalisztikai fejlesztések dilemmái [‘The whole process does more harm than good’ – The dilemmas of criminalistics development]. Rendőrségi Tanulmányok, 1(2), 68–92.
Baechler, S., Morelato, M., Gittelson, S., Walsh, S., Margot, P., Roux, C. & Ribaux, O. (2020). Breaking the barriers between intelligence, investigation and evaluation: A continuous approach to define the contribution and scope of forensic science. Forensic Science International, 309, 110213. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2020.110213
Balláné Füszter, E. & Lakatos, J. (2012). Kriminalisztika I. A kriminalisztika egyes elméleti kérdései [Criminalistics I. Some theoretical issues in criminalistics]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Balláné Füszter, E. (2019). Krimináltechnika [Crime techniques]. Dialóg Campus Kiadó.
Champod, C. (2014): Research focused mainly on bias will paralyse forensic science. Science and Justice, 54(2), 107–109. http://dx.doi.org/10.1016/j.scijus.2014.02.004
Eco, U. (2013). Az értelmezés határai [The limits of interpretation]. Európa.
Elek, I. (2015). Vagyonvédelmi eszközök, mint traszológiai nyomhordozók [Asset protection devices as tracers]. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola.
Fenyvesi, Cs. (2014). A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője [Tendencies in criminalistics. The past, present and future of criminal investigation]. Dialóg Campus Kiadó.
Fenyvesi, Cs. (2013). A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai [Future development opportunities and challenges for criminalistics]. Pro Futuro – A jövő nemzedékek joga, 3(2), 40–61. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2013/2/5507
Finszter, G. (2021). A rejtőzködő bűn és a büntető hatalom [Hiding crime and punishing power]. Belügyi Szemle, 69(10), 1691–1707. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.1
Gárdonyi, G. (2023). A bűnügyi szemle [The criminal inspection]. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Hautzinger, Z. (2015). A kriminalisztika és a rendészettudomány határterületei [The interface between criminalistics and law enforcement]. Magyar Rendészet, 15(1), 11–19.
Kertész, I. (Szerk.) (1964). A bűnügyi technikus kézikönyve [Handbook for the criminal technician]. BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség.
Korinek, L. (2007). A bűnügyi tudományok helyzete [The state of forensic science]. Magyar Tudomány, 168(12), 1570‒1576.
Kovács, Gy. (2023). Nyomozásszervezési alapok és a nyomozási verziók [Investigative management basics and investigative versions]. Obsitos Detektívek Lapja, 11(1-4), 13–20.
Lakatos, J. (Szerk.) (2005). Kriminalisztikai alapismeretek [Basic knowledge of criminalistics]. Rendőrtiszti Főiskola.
Mátyás, Sz., Mészáros, B. & Szabó, I. (2020). Prediktív rendészet [Predictive policing]. In Ruzsonyi, P. (Ed.), Közbiztonság: Fenntartható biztonság és társadalmi környezet tanulmányok III. (pp. 1895–2064). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Mészáros, A. & Petrétei, D. (2023). Az arcképelemzés és az arckép-azonosítás mint klasszikus kriminalisztikai szakterület [Facial Image Analysis and Facial Image Identification as a Classic Field of Forensics]. Magyar Rendészet, 23(3), 149–157. https://doi.org/10.32577/mr.2023.3.9
Petrétei, D. & Angyal, M. (2018). Hol tart most a kriminalisztika ontogenezise? [Where is the ontogenesis of criminalistics now?]. Magyar Jog, 66(1), 51–57.
Petrétei, D. (2022). Nyomelmélet és nyomtan a 21. században [Theoretical Issues of the Trace and Pattern Evidences in the 21th Century]. Belügyi Szemle, 70(5), 961–981. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.5.5
Petrétei, D. (2023). A kriminalisztika ostroma [The siege of criminalistics]. Magyar Bűnüldöző, 14(1-2), 96–107.
Ristenbatt, R. R., Hietpas, J., De Forest, P. R. & Margot, P. A. (2022). Traceology, Criminalistics, and Forensic Science. Journal of Forensic Science, 67, 28–32. https://doi.org/10.1111/1556-4029.14860
Roux, C., Bucht, R., Crispino, F., De Forest, P., Lennard, C., Margot, P., Miranda, M. D., NicDaeid, N., Ribaux, O., Ross, A. & Willis, S. (2022). The Sydney declaration – Revisiting the essence of forensic science through its fundamental principles. Forensic Science International, 332, 111182. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2022.111182
Zsoldos, P. (1987). Ellenpont [Counterpoint]. Szerzői kiadás.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle