Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A nemzetközi rendészeti szakirodalom a közrendet sértő és a közbiztonságra veszélyt jelentő jogellenes emberi magatartások tanulmányozását tekinti fő feladatának. Viszonylag ritkábbak azok a kutatások, amelyek a rendészeti hatóságok és az ügyészi szervek belső működését veszik górcső alá. Arra is kevés példát találunk, amikor tudományos munkában a rendészetben dolgozó hivatalnokok által elkövetett bűncselekményekről olvashatunk. A Figyelő most ilyen írásokról is tudósít.
Módszertan: Sümegh Attila recenziója az Orosz Föderáció Ügyészségének a korrupció elleni küzdelemben alkalmazott módszereiről ad körképet. A hivatali és a gazdasági vesztegetések felderítésének hagyományos módszerei mellett találkozhatunk olyan ügyészségi feladatokkal, amelyek feltárják a nem megfelelő jogi szabályozás azon hiányait, amelyek a korrupció veszélyét jelentősen növelhetik. Radvánszki Ronett összefoglalója az úgynevezett „rendőrbűnözés” Egyesült Államokban történt vizsgálatának metodikáját vázolja. Rámutat arra, hogy a legitim erőszak monopólium birtokában a jogszerűség határát átlépő rendőrök azt gondolhatják, hogy státuszuk miatt kevésbé vonhatók felelősségre.
Megállapítások: Kivételesen széles körű és megközelítésében szakmaiságot hordozó megállapításokkal találkozhatunk Bélai Gábor munkájában, amelyből az egykori NDK (Német Demokratikus Köztársaság) és az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) kriminalisztikai gyakorlatát és a bűnüldözés eljárási rendjében mutatkozó eltéréseket ismerhetjük meg. Miközben meggyőződhetünk arról, hogy az egykori NDK kriminalisztikai képzése magas szakmai színvonalon történt, értenünk kell azt is, hogy a bűnüldözés ügyészi kontrollja az NSZK-ban a mai napig is lényegesen több garanciával szolgál, mint egy olyan felfogásban, ami nem követte a jogállami kritériumokat.
Érték: A családon belüli erőszak tanulmányozásának szentelt publikációból Horváth Bíborka kiemeli a következőket: „A jelenlegi jogszabályok elsősorban az egyedi, nyilvános helyeken történő erőszakra fókuszálnak, és nem fordítanak kellő figyelmet azokra, akik intim partnereik, illetve családtagjaik miatt sokoldalú bántalmazás áldozataivá válnak.” Ez a kutatás is a családon belüli erőszak büntetőjogi dimenzióin messze túlhaladva azokról a morális értékekről számol be, amelyek forrása az egyéni és a társadalmi integráció eredményei lehetnek. Vörös Aura az állam erőszak-monopóliumának legitimitását tárgyaló tanulmányról nyújt információkat, különös tekintettel a rendőrségi erőszak-monopólium értelmezésére, ami minden demokratikusan működő alkotmányos hatalom számára megkerülhetetlen feladat.
Hivatkozások
Bayley, D. H. (2002). Law enforcement and the rule of law: Is there a tradeoff? Criminology & Public Policy, 2(1), 133–154. https://doi.org/10.1111/j.1745-9133.2002.tb00113.x
Boateng, F. D., Pryce, D. K. & Hsieh, M.-L. (2023). The Criminal Police Officer: Understanding Factors That Predict Police Crime in the United States. Crime & Delinquency, 69(9), 1700–1735. https://doi.org/10.1177/00111287211054732
Bows, H. & Westmarland, N. (2018). Older sex offenders – managing risk in the community from a policing perspective. Policing and Society, 28(1), 62–74. https://doi.org/10.1080/10439463.2016.1138476
Davey, J. D., Obst, P. L. & Sheehan, M. C. (2000). Developing a profile of alcohol consumption patterns of police officers in a large scale sample of an Australian police service. European addiction research, 6(4), 205–212. https://doi.org/10.1159/000052047
Debbaut, S. & De Kimpe, S. (2023). Police legitimacy and culture revisited through the lens of self-legitimacy. Policing and Society, 33(6), 690–702. https://doi.org/10.1080/10439463.2023.2183955
DeVylder, J. E., Anglin, D. M., Bowleg, L., Fedina, L. & Link, B. G. (2022). Police violence and public health. Annual review of clinical psychology, 18, 527–552. https://doi.org/10.1146/annurev-clinpsy-072720-020644
Harris, C. J. (2009). Police use of improper force: A systematic review of the evidence. Victims and Offenders, 4(1), 25–41. https://doi.org/10.1080/15564880701568470
Hohl, K., Johnson, K. & Molisso, S. (2022). A Procedural Justice Theory Approach to Police Engagement with Victim-Survivors of Rape and Sexual Assault: Initial Findings of the ‘Project Bluestone’ Pilot Study. International Criminology, 2(3), 253–261. https://doi.org/10.1007/s43576-022-00056-z
Kane, R. J. & White, M. D. (2013). Jammed Up: Bad Cops, Police Misconduct, and the New York City Police Department. New York University Press.
Myhill, A. (2019). Renegotiating domestic violence: Police attitudes and decisions concerning arrest. Policing and Society, 29(1), 52–68. https://doi.org/10.1080/10439463.2017.1356299
Myhill, A., Hohl, K. & Johnson, K. (2023). The ‘officer effect’ in risk assessment for domestic abuse: Findings from a mixed methods study in England and Wales. European Journal of Criminology, 20(3), 856–877. https://doi.org/10.1177/14773708231156331
Myhill, A., Johnson, K., McNeill, A., Critchfield, E. & Westmarland N. (2022). ‘A genuine one usually sticks out a mile’: policing coercive control in England and Wales. Policing & Society, 33(4), 398–413. https://doi.org/10.1080/10439463.2022.2134370
Platov, E. V. (2022). Антикоррупционная экспертиза как вид деятельности органов прокуратуры Российской Федерации по противодействию коррупции. Volga region, Social Science, (4), 111-119.
Stinson Sr, P. M. (2015). Police crime: The criminal behavior of sworn law enforcement officers. Sociology Compass, 9(1), 1–13. https://doi.org/10.1111/soc4.12234
Stinson Sr, P. M., Liederbach, J., Brewer Jr, S. L., Schmalzried, H. D., Mathna, B. E. & Long, K. L. (2013). A study of drug‐related police corruption arrests. Policing: An International Journal of Police Strategies & Management, 36(3), 491–511. https://doi.org/10.1108/PIJPSM-06-2012-0051
Stinson, P. M., Liederbach, J. & Freiburger, T. L. (2010), Exit strategy: an exploration of latestage police crime. Police Quarterly, 13(4), 413–435. https://doi.org/10.1177/1098611110384086
Stinson, P. M., Liederbach, J. & Freiburger, T. L. (2012). Off-Duty and under Arrest: A Study of Crimes Perpetuated by Off-Duty Police. Criminal Justice Policy Review 23, 139–63. https://doi.org/10.1177/0887403410390510
Volland, W. (2022). Kriminalistik in der DDR und Westdeutschland im Vergleich. In Dokumente. Kriminalistik Symposium 2022 (pp. 11-21). Spuren in die Zukunft.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle