Absztrakt
Cél: A tanulmány célja, hogy bemutassa a bűnügyi adatgyűjtés néhány általános kérdését és problémáját büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai szempontból is.
Módszertan: A rendelkezésre álló, a témával összefüggő jogszabályok, valamint a tárgykörben született büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai tárgyú tanulmányok, szak- és tankönyvek, valamint vázlatosan a külföldi (alapvetően angolszász) szakirodalom áttekintése, elemzése, értékelése, az ezekből származó következtetések levonása.
Megállapítások: Az adatgyűjtés mind a kriminalisztikában, mind a büntetőeljárás-jogban ismert fogalom. Jelentései azonban a két tudományterületen nem teljesen fedik egymást. A hatályos Be.-t megelőzően a fogalmak még közelebb álltak egymással, de az új eljárásjogi kódex a törvénybe integrálta a korábban a nyomozáson kívül alkalmazható, bűnfelderítésű célú titkos információgyűjtést, valamint jelentősen átalakította és újraértelmezte a büntetőeljárás-jogi adatgyűjtés fogalmát, rendszerét. Ennek értelmében egyes adatgyűjtési módok már csak leplezett eszközként alkalmazhatók, annak szigorúbb feltételrendszerével, következményeivel és formai kötöttségével. A tanulmány során előbb az adatgyűjtés fogalmi kereteit határozza meg a szerző, majd megvizsgálja először az adatgyűjtés kriminalisztikai fogalmát, ezután pedig az eljárásjogi szabályozást. Ez követően összegzi a kettősségből eredő problémákat.
Érték: A bűnügyi (nyílt) adatgyűjtés napjainkat érintő eljárásjogi és krimináltaktikai kérdéseit az utóbbi időben önállóan nem vizsgálták, így jelen tanulmány rávilágít egyrészt a legújabb szabályozás esetleges problémáira, másrészt a kriminalisztikai ajánlások körének átgondolására, modernizálására.
Hivatkozások
Angyal M., Balassa B., Bezsenyi T. & Petrétei D. (2019). Kognitív kriminalisztika. Dialóg Campus.
Anti Cs., Barta E., Bócz E., Krispán I., Lakatos J. & Romasz Á. (2004). Krimináltaktika I. Rejtjel.
Balláné Füszter E., Kunos I. & Lakatos J. (2004). Bevezetés a kriminalisztikába. Rejtjel.
Bánáti T. (2022). Rendőrségi adatgyűjtés és adatfelhasználás a profilalkotásban. Belügyi Szemle, 70(1), 87–97. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.6
Bócz E. (2011). Adatgyűjtés, felderítés, nyomozás. Belügyi Szemle, 59(4), 61–79.
Bócz E. (Szerk.) (2004). Kriminalisztika 2. Belügyminisztérium.
Delmas-Marty, M. & Spencer, J. R. (Eds.) (2006). European criminal procedures. Cambridge University.
Dobos J. & Kovács Gy. (2020). Kis nyomozástan. Kovács Gyula.
Dulai P. (2021). Gyilkosság a panel tetején. Cser.
Farkas Á. & Róth E. (2000). Előadások a büntetőeljárási jog köréből. Bíbor.
Fenyvesi Cs. (2013). A kriminalisztika alapkérdései. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIV. Tanulmányok „A változó rendészet aktuális kihívásai” című tudományos konferenciáról (pp. 341–349). Magyar Hadtudományi Társaság.
Fenyvesi Cs. (2017). A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus.
Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Tremmel F. (Szerk.) (2022). Kriminalisztika. Ludovika.
Garamvölgyi V. (Szerk.) (1961). Kriminalisztika. Általános rész. Belügyminisztérium.
Girod, R. J. (2019). Logical Investigative Methods. CRC.
Győri A. & Szendrei F. (2021). A leplezett eszközök alkalmazásának tapasztalatai a jogintézmény bevezetésétől napjainkig. Rendőrségi tanulmányok, 4(1), 83–86.
Herédi I. (2018). Nyílt forrású adatgyűjtés az interneten. Belügyi Szemle, 66(7-8), 106–116. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.7-8.8
Herke Cs., Fenyvesi Cs. & Tremmel F. (2012). A büntető eljárásjog elmélete. Dialóg Campus.
Horváth P. (Szerk.) (1997). Egyetemes jogtörténet I. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Illár S. (Szerk.) (1983). Krimináltaktika. Belügyminisztérium.
Ismeretlen szerzők (1952). A bűncselekmények nyomozása, krimináltaktika I. Kötet, Általános rész. Belügyminisztérium.
Jakab É. (2021). Állam és demokrácia. Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban. L’Harmattan. https://doi.org/10.56037/978-963-414-807-4
Juhász Gy. (2022). A kriminalisztikai célú adatgyűjtés, az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás jövője és kutatási lehetőségei. Belügyi Szemle, 70(1), 59–68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.4
Katona G. (1976). Bizonyítási eszközök a XVIII-XIX. században. A kriminalisztika magyarországi előzményei. KJK.
Keszthelyi T. (1979). A detektívtörténet anatómiája. Magvető.
LaFave, W., Israel, J. H. & King, N. (2004). Criminal Procedure. Thomson West.
Langbein, J. H. (2003). The Origins of Adversary Criminal Trial. Oxford University.
Mészáros B. (2021). A kriminalisztika hipotézisei. Belügyi Szemle, 69(10), 1771–1781. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.6
Newburn, T., Williamson, T. & Wright, A. (Eds.) (2011). Handbook of Criminal Investigation. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203118177
Nótári T. (Szerk.) (2010). Marcus Tullius Cicero – Válogatott vádbeszédek. Lectum.
Nyeste P. & Szendrei F. (2019). A bűnügyi hírszerzés kézikönyve. Dialóg-Campus.
Nyitrai E. (2020). Az interoperabilitási e-nyomozás a jó állam tükrében. Dialóg Campus.
O’Hara, C. (1979). Fundamentals of Criminal Investigation. Charles C. Thomas.
Pilisi F. (2012). Bűnügyi adatgyűjtés, különös tekintettel a raszter nyomozásra. Büntetőjogi Szemle, 31(2), 35–46.
Székely Gy. (2021). A felderítés értelmezési tartományai a büntető eljárásjogban és a kriminalisztikában. Belügyi Szemle, 69(10), 1829–1850. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.11
Tremmel F., Fenyvesi Cs. & Herke Cs. (2012). Kriminalisztika. Dialóg Campus.
Vargha L. (Szerk.) (1979). Kriminalisztika. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Zlinszky J. (1993). Római büntetőjog. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Zlinszky J. (1994.). Ius publicum. Római közjog. Osiris.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle