Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja a korrupció és a pénzmosás közötti összefüggések feltárása és elemzése. Az eredmények megosztása hozzájárulhat a vizsgált jelenségek elleni hatékony fellépéshez.
Módszertan: A szerzők a nyilvános internetes adatbázisokból a Transparency International korrupcióérzékelési indexét és az Organised Crime index pénzmosás elleni küzdelem hatékonyságát értékelő összetevőjét használták. Ezeket statisztikai módszerekkel (leíró statisztika, ANOVA, korreláció és lineáris regresszió) vizsgálták a világ 175 országát tartalmazó mintában.
Megállapítások: A pénzmosás elleni küzdelem hatékonyságának fokozódása általában csökkenti az érzékelt korrupciós szintet. A két mutató között jól magyarázott, szignifikáns pozitív korreláció van. A korrupció érzékelt szintjét a szervezett bűnözés más tényezői is befolyásolják kontinensenként eltérő hatással.
Érték: A kutatás értékét az adatok naprakész jellege adja. Határai közül a legfontosabb, hogy a szervezett bűnözés indexe csak 2021 óta áll rendelkezésre. További lehetséges kutatási irány a nemzeti jövedelem szerinti országcsoportok vizsgálata, valamint a jelentések számának növekedésével párhuzamosan az idősoros elemzések elvégzése.
Hivatkozások
Abramo, C. W. (2008). How much do perceptions of corruption really tell us? Economics (e-Journal), 2(1), Article 20080003. https://doi.org/10.5018/economics-ejournal.ja.2008-3
Adamoli, S., Di Nicola, A., Savona, E. U., & Zoffi, P. (1998). Organised crime around the world (p. 187) [Report]. UN European Institute for Crime Prevention and Control (HEUNI). https://doi.org/10.15496/publikation-23606
Amara, I., Khlif, H., & El Ammari, A. (2020). Strength of auditing and reporting standards, corruption and money laundering: A cross-country investigation. Managerial Auditing Journal, 35(9), 1243–1259. https://doi.org/10.1108/MAJ-10-2018-2026
Antalóczy P., Gáspár M., Istvanovszki L., Nyeste P., Pató V. L., Szendrei F., & Szűcs B. (2019). A nemzetközi és honos szervezett bűnözés története, XX. századi fejlődése és várható tendenciái. Dialóg Campus Kiadó. https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/SZB%20ko%CC%88nyv.pdf
Báger G. (2016). Korrupció (online). Akadémiai Kiadó. https://mersz.hu/dokumentum/dj169k__14/
Balogh P., Nagy S. K., & Szántó Z. (2015). A társadalmi tőke árnyoldalai: Korrupciós hálózatok és bűnszervezetek. Századvég, 20(78), 77–101. https://adt.arcanum.com/hu/view/Szazadveg_2015_78/?pg=87&layout=s
Barone, R., Masciandaro, D., & Schneider, F. (2022). Corruption and money laundering: You scratch my back, i’ll scratch yours. Metroeconomica, 73(1), 318–342. https://doi.org/10.1111/meca.12365
Beare, M. E. (1997). Corruption and organized crime: Lessons from history. Crime, Law and Social Change, 28(2), 155–172. https://doi.org/10.1023/A:1008220609526
Budik, J. & Ezr, V. (2015). Corruption Perceptions Index, Credit Rating and Global Competitiveness of Selected Countries. 1–12. https://is.vsfs.cz/publication/5195/Budik_Ezr_Corruption_Perceptions_Index.pdf
Budsaratragoon, P. & Jitmaneeroj, B. (2020). A critique on the Corruption Perceptions Index: An interdisciplinary approach. Socio-Economic Planning Sciences, 70, 100768. https://doi.org/10.1016/j.seps.2019.100768
Campos, J. E. & Pradhan, S. (2007). The many faces of corruption: Tracking vulnerabilities at the sector level. World Bank Publications.
Canali, L. (2021, April 27). L’espansione delle mafie. Limes. https://www.limesonline.com/carte/l-espansione-delle-mafie-14709426/
Capitani, G. (Director). (2007, September 10). Il generale Dalla Chiesa [Biography]. Endemol Shine Italy, Mediavivere.
Chaikin, D. & Sharman, J. (2009). Corruption and money laundering: A symbiotic relationship. Springer.
Chêne, M. & Hodess, R. (2008). Organised crime and corruption (p. 11). U4 Anti-Corruption Resource Centre, Chr. Michelsen Institute. https://www.u4.no/publications/organised-crime-and-corruption.pdf
Choo, K.-K. R. (2015). Chapter 15 - Cryptocurrency and Virtual Currency: Corruption and Money Laundering/Terrorism Financing Risks? In D. Lee Kuo Chuen (Ed.), Handbook of Digital Currency (pp. 283–307). Academic Press. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-802117-0.00015-1
Ciancimino, M. & Licata, F. L. (2013). Don Vito. Quercus.
Cook, R. D. (1977). Detection of Influential Observation in Linear Regression. Technometrics, 19(1), 15–18. https://doi.org/10.2307/1268249
Czibik, Á., Pápay, B., Szántó, Z., & Tóth, J. I. (2017). Computer Assisted Content Analysis of the print press coverarge of corruption in Hungary « Anticorrp. In Z. Szántó & J. I. Tóth (Eds.), Media and corruption in Hungary (2004-2013) (pp. 1–99). Corvinus University of Budapest. https://anticorrp.eu/publications/computer-assisted-content-analysis-of-the-print-press-coverarge-of-corruption-in-hungary/
Di Maggio, U. & Lo Verde, F. M. (2021). Organized crime as global social problem. In The Palgrave Handbook of Global Social Problems (pp. 1–24). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-68127-2_240-1
Domashova, J. & Politova, A. (2021). The Corruption Perception Index: Analysis of dependence on socio-economic indicators. Procedia Computer Science, 190, 193–203. https://doi.org/10.1016/j.procs.2021.06.024
Donchev, D. & Ujhelyi, G. (2014). What do corruption indices measure? Economics & Politics, 26(2), 309–331. https://doi.org/10.1111/ecpo.12037
Durbin, J. & Watson, G. S. (1950). Testing for serial correlation in least squares regression: I. Biometrika, 37(3/4), 409–428. https://doi.org/10.2307/2332391
Engels J. I. (2016). A korrupció története. Corvina Kiadó.
Fenyvesi É. (2013). Az ezerarcú korrupció. In Hamar F. (Szerk.), Multidiszciplináris kihívások – Sokszínű válaszok (pp. 17–27). Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály. https://epa.oszk.hu/03400/03448/00002/pdf/EPA03448_multidiszciplinaris_2013_1_017-027.pdf
Fenyvesi É. (2014). A korrupció mérhetősége. In Hamar F. (Szerk.), Multidiszciplináris kihívások – Sokszínű válaszok (Vol. 4, pp. 21–33). Budapesti Gazdasági Főiskola. https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/672/
Fisher, R. A. (1919). The correlation between relatives on the supposition of Mendelian inheritance. Transactions of the Royal Society of Edinburgh, 52(2), 399–433. https://doi.org/10.1017/S0080456800012163
Gaspareniene, L., Gagyte, G., Remeikiene, R., & Matuliene, S. (2022). Clustering of the European Union member states based on money laundering measuring indices. Economics & Sociology, 15(2), 153–171. https://doi.org/10.14254/2071-789X.2022/15-2/10
Gjoni, M., Gjoni, A., & Kora, H. (2015). Money laundering effects. UBT International Conference, 13–20. https://knowledgecenter.ubt-uni.net/conference/2015/all-events/16
Hegewald, S. & Schraff, D. (2024). Corruption and trust in the European Parliament: Quasi‐experimental evidence from the Qatargate scandal. European Journal of Political Research, 63(4), 1674–1685. https://doi.org/10.1111/1475-6765.12654
Hoskin, T. (2012). Parametric and nonparametric: Demystifying the terms. Mayo Clinic, 5(1), 1–5.
Huter, M. & Scaturro, R. (2019). UNCAC in a nutshell—A quick guide to the United Nations Convention against Corruption for donor agency and embassy staff. U4 ACRR & TI. https://knowledgehub.transparency.org/assets/uploads/helpdesk/UNCAC-in-a-Nutshell_2019.pdf
Hyde, R. (2021). Von der Leyen admits to COVID-19 vaccine failures. The Lancet, 397(10275), 655–656. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)00428-1
Ifi-Valde O., Klotz P., Váradi P., & Végh V. (2015). Az új irány: Korrupciómegelőzés a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál. Belügyi Szemle, 63(10), 5–16. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.10.1
Interpol. (2017). Project ENACT. https://www.interpol.int/en/How-we-work/Criminal-intelligence-analysis/Project-ENACT
Inzelt É., Kerezsi K., & Lévay M. (2014). Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://www.ajk.elte.hu/media/39/1e/d6420ce846d0a6b5a8541f7a319c16208f834ee00073679fe8f2a0433ed7/Inzelt-%C3%89va-Kerezsi-Kl%C3%A1ra-L%C3%A9vay-Mikl%C3%B3s-Korrupci%C3%B3s-b%C5%B1ncselekm%C3%A9nyek-a-b%C3%BCntet%C5%91-igazs%C3%A1gszolg%C3%A1ltat%C3%A1s-t%C3%BCkr%C3%A9ben.pdf
Kaufmann, D. & Kraay, A. (2023). Worldwide governance indicators, 2023 update. World Bank. https://doi.org/10.60572/8N3Y-EV47
Kaysser, N., Underwood, F. M., Macfadyen, G., Sergi, A., Betti, S., Chin, S., Amerhauser, K., McLaggan, M., Hunter, M., Scaturro, R., & Eligh, J. (2023). The organized crime index. Global Initiative Against Transnational Organized Crime. https://ocindex.net/assets/downloads/global_oc_index.xlsx
Keller T. & Sík E. (2009). A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata. In TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés 2009 (pp. 167–182). TÁRKI. https://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_keller_sik.pdf
Korejo, M. S., Rajamanickam, R., & Md. Said, M. H. (2021). The concept of money laundering: A quest for legal definition. Journal of Money Laundering Control, 24(4), 725–736. https://doi.org/10.1108/JMLC-05-2020-0045
Koselleck, R. (2010). Begriffsgeschichten. Suhrkamp Verlag. https://www.suhrkamp.de/buch/reinhart-koselleck-begriffsgeschichten-t-9783518295267
Lambsdorff, J. G. (2008). The methodology of the Corruption Perceptions Index 2008. Transparency International. https://files.transparencycdn.org/images/2008_CPI_LongMethodology_EN.pdf
Levene, H., Olkin, I., & Hotelling, H. (1960). Robust tests for equality of variances. In Contributions to Probability and Statistics: Essays in Honor of Harold Hotelling (pp. 278–292). Stanford University Press. https://www.semanticscholar.org/paper/Robust-tests-for-equality-of-variances-Levene/3eb99d37fef7c5b23ea3ecb4e1a7de65b0af59ed
Livescu, I. (2017). The link between money laundering and corruption: Is the fight effective? [Tilburg University Law School]. https://arno.uvt.nl/show.cgi?fid=142895
Martin J. P. (2020). Olajozza vagy csikorgatja a fogaskerekeket? In Kolosi T., Szelényi I., & Tóth I. G. (Szerk.), Társadalmi Riport (pp. 60–89). Tárki Social Research Institute.
Mendes, C. & Oliveira, J. (2013). Money laundering and corrupt officials: A dynamic model. Journal of Money Laundering Control, 16(1), 55–61. https://doi.org/10.1108/13685201311286850
Moran, N. (2007). Defining organized crime: Economic, legal and social factors. In P. P. Mishra & F. Shanty (Eds.), Organized Crime: From Trafficking to Terrorism [2 volumes] (pp. 43–47). Bloomsbury Publishing. https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=ukTPEAAAQBAJ&oi=fnd&pg=PA30&dq=definitions+of+organized+crimes&ots=VLBqY3oSqE&sig=Yikz7gWpaAu_B_k_CYoKMLm7paE&redir_esc=y#v=onepage&q=definitions%20of%20organized%20crimes&f=false
Mugarura, N. (2010). The effect of corruption factor in harnessing global anti‐money laundering regimes. Journal of Money Laundering Control, 13(3), 272–281. https://doi.org/10.1108/13685201011057145
Mugarura, N. (2016). Uncoupling the relationship between corruption and money laundering crimes. Journal of Financial Regulation and Compliance, 24(1), 74–89. https://doi.org/10.1108/JFRC-01-2014-0002
Nagy G. (2018, január 31.). A korrupció fogalma, mérése és hatása. https://transparency.hu/wp-content/uploads/2018/02/A-korrupcio-fogalma-merese-%C3%A9s-hatasa.pdf
Németh E., Vargha B. T., & Pályi K. Á. (2019). Nemzetközi korrupciós rangsorok tudományos megbízhatósága. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, 64(3), 321–337. https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_3_1
Németh, E., Jakovác, K., & Vargha, B. (2021). Módszertani szempontok a hazai korrupciós helyzet tudományosan megalapozott mérésének kialakításhoz. Belügyi Szemle, 69(11), 1963–1980. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.11.5
Panizza, U. (Ed.). (2017). The use of corruption indicators in sovereign ratings. Inter-American Development Bank. https://repository.graduateinstitute.ch/record/295742/?v=pdf
Pápay, B., Hajdu, M., Szántó, Z., & Tóth, I. J. (2016). Human assisted content analysis of the print press coverage of corruption in Hungary. European Journal of Communication, 33(1), 7–21. https://doi.org/10.1177/0267323117750673
Polya, G. (1920). Über den zentralen Grenzwertsatz der Wahrscheinlichkeitsrechnung und das Momentenproblem. Mathematische Zeitschrift, 8(3–4), 171–181. https://doi.org/10.1007/BF01206525
Rose-Ackerman, S. & Palifka, B. J. (2018). Corruption, organized crime, and money laundering. In K. Basu & T. Cordella (Eds.), Institutions, governance and the control of corruption (pp. 75–111). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-65684-7_4
Rusanov, G. & Pudovochkin, Y. (2020). Money laundering in the modern crime system. Journal of Money Laundering Control, 24(4), 860–868. https://doi.org/10.1108/JMLC-08-2020-0085
Schultz A. (2023. november 26.). Megmutatkozott a maffia hatalma az olasz bíróságon. 24.hu. https://24.hu/kulfold/2023/11/26/ndrangheta-olaszorszag-maffia-kalabria-forza-italia-luigi-mancuso-itelethozatal-drogkereskedelem/
Senaviratna, N. A. M. R. & A. Cooray, T. M. J. (2019). Diagnosing multicollinearity of logistic regression model. Asian Journal of Probability and Statistics, (5)(2), 1–9. https://doi.org/10.9734/ajpas/2019/v5i230132
Shehu, A. Y. (2005). International initiatives against corruption and money laundering: An overview. Journal of Financial Crime, 12(3), 221–245. https://doi.org/10.1108/13590790510624828
Stessens, G. (2006). 2. Money laundering. Revue internationale de droit pénal, 77(1–2), 201–209. https://doi.org/10.3917/ridp.771.0201
Stolton, S. (2023. február 13.). New York Times sues EU over von der Leyen’s Pfizer texts. POLITICO. https://www.politico.eu/article/new-york-times-sue-european-union-ursula-von-der-leyen-pfizer-texts/
Sychowiec, M., Bauhr, M., & Charron, N. (2021). Does corruption lead to lower subnational credit ratings? Fiscal dependence, market reputation, and the cost of debt. Business and Politics, 23(3), 364–382. https://doi.org/10.1017/bap.2020.22
Szántó Z. (2018). Korrupció és integritás. Magyar Tudomány, 179(4), 453–457. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.3.1
Tukey, J. W. (1949). Comparing individual means in the analysis of variance. Biometrics, 5(2), 99–114. https://doi.org/10.2307/3001913
Veiga, L. H. C. & de Andrade, J. P. (2006). Money laundering, corruption and growth: An empirical rationale for a global convergence on anti-money laundering regulation. eScholarship, University of California, 1–19.
Veprik Z. J. (2020). A megbízhatósági vizsgálatok a bírósági ítéletek tükrében. Belügyi Szemle, 68(7), 47–62. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.7.3
Villányi, B. (2021). Money laundering: History, regulations, and techniques. In Oxford Research Encyclopedia of Criminology and Criminal Justice. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190264079.013.708
Wangga, M. S. E., Wirawan, A., & Kardono, R. B. A. (2022). Corruption and money laundering perspective of criminal law and criminology. Research Horizon, 2(2), Article 2. https://doi.org/10.54518/rh.2.2.2022.363-373
Wax, E., Braun, E., & Wheaton, S. (2023, June 11). 11 key Qatargate players—Where are they now? POLITICO. https://www.politico.eu/article/qatargate-corruption-scandal-13-key-players-six-months-on-european-parliament/
Zaman, Q. U., Aish, K., Akhter, W., & Zaidi, S. A. H. (2020). Exploring the role of corruption and money laundering (ML) on banking profitability and stability: A study of Pakistan and Malaysia. Journal of Money Laundering Control, 24(3), 525–543. https://doi.org/10.1108/JMLC-07-2020-0082
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle