Keywords
decentralisation
hierarchy
integration
How to Cite
Abstract
Aim: The study attempts to analyse the organisational principles (centralisation, decentralisation, hierarchy, integration, and professional public service) that fundamentally determine the structure and operation of public administration from the perspective of examining territorial public administration.
Methodology: During their research, the author conducted a literature review and analysis, and used the comparative method. Considering the topic, the study is basically descriptive and synthesising.
Findings: Different views on the organisational principles of public administration complement rather than exceed each other. The principles of organisation are not only theoretical theories, but the basis of the practice of public administration organisation, and at the same time they are also suitable for the general characterisation of the given public administration system.
Value: The contextual analysis of the implementation of the organisational principles described in the study is also relevant from the point of view of the investigation of territorial public administration, for which this work can provide a starting point.
References
Almásy Gy. & Csuth S. (2018). Közigazgatási szervezési alapismeretek. Dialóg Campus Kiadó.
Aoki, N. & Schroeder, L. (2014). An Approach to Measuring Subnational Administrative Autonomy in Education. International Journal of Public Administration, 37(10), 10–19. https://doi.org/10.1080/01900692.2013.809588
Balázs I. (2006). A területi államigazgatás továbbfejlesztésének alternatívái. In Balázs I. & Bércesi F. (Szerk.), A területi államigazgatás reformja (pp. 237–250). Magyar Közigazgatási Intézet.
Balázs I. (2014). A közigazgatás fogalmi elemei és sajátossága. In Balázs I. (Szerk.), Magyar közigazgatási jog. Általános rész. I. kötet (pp. 19–49). Debreceni Egyetemi Kiadó.
Balázs I. (2017). Helyi önkormányzatok változóban – A hatásköri generális klauzula vége felé? Comitatus: Önkormányzati Szemle, 25(4), 3–13.
Barta A. (2013). Területi államigazgatás Magyarországon. Gondolat Kiadó.
Barta A. (2021). A közigazgatás intézményrendszere és szervezési elvei. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A. & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia.
Engdaw, B. (2022). The effect of administrative decentralization on quality public service delivery in Bahir Dar city administration: the case of Belay Zeleke sub-city. Cogent Social Science, 8(1), 1–32. https://doi.org/10.1080/23311886.2021.2004675
Ereky I. (1939). Közigazgatás és önkormányzat. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó.
Fazekas M. (2018). A közigazgatási szervezetrendszer felépítésének elvei. In Fazekas M. (Szerk.), Közigazgatási jog. Általános rész I. (pp. 115–123). ELTE Eötvös Kiadó.
Fábián A. (2016). A helyi önkormányzat (nem jogi) fogalmáról. Új Magyar Közigazgatás, 9(4), 35–40.
Fluck A. (1932). Közigazgatásunk tudományos szervezésének munkaprogramja. Eggenberger Könyvkereskedés.
Gajduschek Gy. (2011). A közigazgatás szervezeti jellemzői – összehasonlító aspektusból. In Szamel K., Balázs I., Gajduschek Gy. & Koi Gy. (Szerk.), Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása (pp. 37–58). Complex Kiadó.
Gløersen, E. & Michelet, J. (2014). Experiences and concepts on vertical and horizontal coordination for regional development policy. Input paper, (4). University of Geneva.
György I. (2018). Munkajog, a munka közjoga vagy közszolgálati jog? In Auer Á., Berke Gy., György I. & Hazafi Z. (Szerk.), Ünnepi kötet a 65 éves Kiss György tiszteletére (pp. 265–275). Dialóg Campus Kiadó.
Hazafi Z. (2014). Közszolgálati jogunk a változó nemzetközi és hazai térben (de lege lata, de lege ferenda). Doktori értekezés. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola.
Hazafi Z. (2020). Humánorientációjú szervezetfejlesztés. Új Magyar Közigazgatás, 13(2), 1–9.
Horváth I., Kun A. & Petrovics Z. (2021). Adalékok a közszolgálati jog jogágiságának kérdéséhez. Pro Futuro, 11(2), 120–133. https://doi.org/10.26521/profuturo/2021/2/10250
Józsa Z. (2018). A közigazgatási szerv és szervezet, szervtípusok; a közigazgatási szervezet felépítésének általános elvei. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kaiser T. (2019). Kormányzási modellek a 21. században: a többszintű kormányzás fejlődése és típusai. In Kaiser T. (Szerk.), A modern kormányzás koncepcionális és közpolitikai keretei. Hazai és Nemzetközi Dimenziók (pp. 49–70). Dialóg Campus Kiadó.
Kovács É. (2014). Koordinációs mechanizmusok és fejlődésük az államigazgatásban (1990–2014). Doktori értekezés. Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskola.
Kovács É. (2019). A magyar közigazgatás szervezeti es hatásköri rendszere. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet.
Lamm V. (Szerk.) (2009). Jogi Lexikon. CompLex Jogi és Üzleti Kiadó.
Lapsánszky A., Patyi A. & Takács A. (2017). A közigazgatás szervezete és szervezeti joga. Dialóg Campus Kiadó.
Linder V. (2020). A közigazgatás intézményrendszere és szervezési elvei. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A. & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia.
Lövétei I. (2007). A közigazgatás szervezeti joga. In Lőrincz L. (Szerk.), Közigazgatási jog (pp. 64–111). HVG-ORAC.
Lőrincz L. (2010). A közigazgatás alapintézményei. HVG-ORAC.
Ludányi D. (2017). Közszolgálati rendszerek a konvergencia és az empirikus adatok összefüggésében. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 5(2), 98–138.
Ludányi D. (2021). A közszolgálati életpályák szabályozásának jogalkotói megközelítése. Az előmeneteli és illetményrendszerek útjai vagy útkeresése? Belügyi Szemle, 69(8), 1309–1334. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.2
Magyary Z. (1942). Magyar Közigazgatás. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.
Magyary Z. (1944). A hivatásos közszolgálat megoldatlan kérdései. Erdélyi Múzeum Egyesület.
Madarász T. (1971). Városigazgatás és urbanizáció. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Madarász T. (1989). A magyar államigazgatási jog alapjai. Tankönyvkiadó.
Mélypataki G. (2015). A közszolgálati jog történetének állomásai – a hivatásos közszolgálat megjelenésétől a XX század első feléig. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 29(1), 175–191.
Nuraliev, S. (2022). FDI and administrative decentralization: The importance of empowering local governments. Public Administration Issue, 16(6), 138–160. https://doi.org/10.17323/1999-5431-2022-0-6-138-160
Patyi A. (2017). A közigazgatási működés jogi alapjai. Dialóg Campus Kiadó.
Pálné Kovács I. (2008). Helyi kormányzás Magyarországon. Dialóg Campus. https://doi.org/10.17649/TET.22.1.1152
Pálné Kovács I. (2014). Jó kormányzás és decentralizáció. Székfogaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. A 2013. május 6-án megválasztott akadémikusok székfoglalói. Magyar Tudományos Akadémia.
Rajca, L. (2020). Reforms and centralization trends in Hungary and in Poland in a comparative perspective. Przegląd Sejmowy, 28(5), 133–151. https://doi.org/10.31268/PS.2020.69
Szamel L. (1963). Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Szamel L. (1978). Az igazgatás és államigazgatás. In Berényi S., Martonyi J. & Szamel L., Magyar Államigazgatási Jog. Általános rész (pp. 9–40). Tankönyvkiadó.
Tamás A. (2005). A közigazgatási jog elmélete. Szent István Társulat.
Temesi I. (2020). A közigazgatás szervezeti működése, felépítésének elvei és elemei. A közigazgatási szervek egymás közötti viszonyai. In Szalai A. (Szerk.), A közigazgatás tudománya és gyakorlata (pp. 151–174.). HVG-ORAC.
Tomcsányi M. (1911). Önkormányzat és decentralizáció. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat.
Uomo, T. W. W. (2009). Balancing decentralization and deconcentration: emerging need for asymmetric decentralization in the unitary states. Discussion paper 174. Nagoya University.
Vértesy L. (2018). A közigazgatás tevékenységfajtái. In Temesi I. (Szerk.), Közigazgatási jog (pp. 201–222). Dialóg Campus Kiadó.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs