Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: The purpose of this paper is to describe the developments the polygraph has undergone and how each of these developments has influenced the use of the instrument.
Methodology: The investigation covered publications, legislation, and anonymized court decisions related to the polygraph. Interviews were also conducted with expert consultants who perform polygraph examinations, and the information derived from these interviews is also included in the paper.
Findings: The device, which can be considered a polygraph, was developed in the United States in 1921. In recent decades, not only the device but also the associated testing methodology has undergone transformation. Today, the method has been standardized and objectified worldwide through a numerical scoring system; while its application remains within the realm of criminal investigations, its use in court and as evidence remains controversial. There is agreement that its role lies primarily in guiding investigations. Authorities, however, must be careful not to overestimate the results of polygraph examinations, as the method inherently carries the possibility of error.
Value: This paper may provide an overview of law enforcement practices. Monitoring these changes could be the subject of future publications.
References
Agárdi, T., & Kármán, G. (1999). A hazugságvizsgálatról más szemmel. Belügyi Szemle, 47(10), 92–106.
Budaházi Á. (Szerk.) (2021). A műszeres vallomás-ellenőrzés fejlődési irányai. Ludovika Kiadó.
Fenyvesi Cs., et al. (2022). Kriminalisztika. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2018). Az agyolvasó monoscanner elméleti modellje. Magyar Rendészet, 18(2), 69-75. https://doi.org/10.32577/mr.2018.3.5
Garamvölgyi V. (Szerk.) (1961). Kriminalisztika. Belügyminisztérium.
Gárdonyi G. (2020). A poligráfos vizsgálat jogi és szakmai környezetének változásai, a szakterület kihívásai. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 83-93.
Grubin, D., & Madsen, L. (2005). Lie detection and the polygraph: A historical review. Journal of Forensic Psychiatry & Psychology, 16(2), 357-369. https://doi.org/10.1080/14789940412331337353
Kármán G., & Szabó J. (2019). A poligráf felhasználásának elvei és feltételei a bizonyítási eljárásban. Kriminológiai Tanulmányok, 56, 143–169.
Kerekes, T. (2026). A poligráf használatának története fényképeken. https://prezi.com/pde5-6t1lf-z/a-poligrafos-vizsgalatok-tortenete-kepekben/
Kertész I. (1965). A kihallgatási taktika lélektani alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Krispán I. (2004). A poligráfos hazugságvizsgálatok rendőrségi alkalmazásának magyarországi múltja, jelene és jövője. Belügyi Szemle, 52(6), 42–50.
Krispán I. (2005). Tájékoztatás és sugalmazás − avagy mire jó a poligráfos hazugságvizsgálat. Belügyi Szemle, 53(1), 102–111.
Krispán I., & Pusztai, L. (2016). Egy gyanús eltűnés poligráfos vizsgálatának módszertana és tanulságai. Belügyi Szemle, 64(7–8), 141–150. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.7-8.15
Larin A. M. (1982). Poligráf és személyiségi jogok a büntető eljárásban. Magyar Jog, (4), 354.
Lykken, D. T. (1959). The GSR in the detection of guilt. Journal of Applied Psychology, 43(6), 385–388. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/h0046060
Matté, J. A. (1996). Forensic psychophysiology using the polygraph: Scientific truth verification, lie detection. J.A.M. Publications.
Newton, D. E. (2008). DNA evidence and forensic science. Infobase Learning.
International League of Polygraph Examiners. (2020). Polygraph/lie detector FAQs. http://www.theilpe.com/faq_eng.html
Szíjártó I. (1990). A pszichofiziológiai (poligráf) vizsgálat és eredményeinek felhasználási lehetősége az élet elleni bűncselekmények felderítésében. Rendőrtiszti Főiskola.
Szlavikovics I. G. (2006). A poligráf alkalmazásának lehetőségei és korlátai. In T. Drinóczi (Szerk.), Studia iuvenum iurisperitorum 3. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóinak tanulmányai (pp. 316–339). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Volyk, A. (2018). History of the polygraph. https://countway.harvard.edu/news/origins-polygraph
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Academic Journal of Internal Affairs