Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a második generációs schengeni értékelések közel tízéves működésének, valamint a működéssel kapcsolatos közvetlen tapasztalatok feltárása és összegzése.
Módszertan: Szakmai, félig strukturált interjúk, dokumentum- és tartalomelemzés.
Megállapítások: A 2020-ban közzétett átfogó bizottsági jelentés stratégiai jelentőségű volt a schengeni értékelési rendszer első ötéves programjának elemzésében, amely a schengeni övezet működési hatékonyságát és koherenciáját vizsgálta. Az előző értékelési rendszer végrehajtása során jelentős hátráltató tényezők merültek fel, mint például az adminisztratív folyamatok lassúsága, a tagállamok terhelése és a szakértői felkészültség hiányosságai. Az értékelési mechanizmus eredeti célkitűzései, mint a dinamizmus és gyorsaság, nem valósultak meg teljes mértékben, amit az Európai Bizottság lassú adminisztratív folyamatai is hátráltattak. A schengeni mechanizmus megújítása megkerülhetetlenné vált 2021-től kezdődően.
Érték: A tanulmány tudományos jelleggel hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy milyen okok és folyamatok indokolták a schengeni értékelések második generációjának megreformálását.
Hivatkozások
Balla, J., Vájlok, L., & Kui, L. (2019). Theory and practice of the Schengen Evaluation Mechanism. Magyar Rendészet, 19(1), 15–33. https://doi.org/10.32577/mr.2019.1.1
Bocquillon, P., & Dobbels, M. (2014). An elephant on the 13th floor of the Berlaymont? European Council and Commission relations in legislative agenda setting. Journal of European Public Policy, 21(1), 20–38. https://doi.org/10.1080/13501763.2013.834548
Borsa Cs. (2020). Egy schengeni értékelés margójára. Belügyi Szemle, 68(9), 35–45. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.9.2
Éberhardt G. (2018). A schengeni értékelési rendszer elmélete és gyakorlata: A Szegedi Határrendészeti Kirendeltség szerepe a szárazföldi határok viszonylatában történt bizottsági értékelésben. Határrendészeti Tanulmányok, 15(2), 46–63.
Guild, E., Carrera, S., Vosyliūtė, L., Groenendijk, K., Brouwer, E., Bigo, D., Jeandesboz, J., & Martin Mazé, M. (2016). Internal border controls in the Schengen area: Is Schengen crisis proof? Department C: Citizens’ Rights and Constitutional Affairs Report, European Parliament. Brussels.
Monar, J. (2014). Justice and Home Affairs. Journal of Common Market Studies, 52(S1), 141–156. https://doi.org/10.1111/jcms.12160
Pascouau, Y. (2012). The Schengen evaluation mechanism and the legal basis problem: Breaking the deadlock. European Policy Centre.
Soós, E., & Fejes, Z. (2008). Hungarian experiences of cross border cooperation. Fundamentum, 5, 123–157.
Ulrich, S., Nøkleberg, M., & Gundhus, H. O. I. (2020). Schengen evaluation: An educational experience—The example of Norway. Politihøgskolen. https://hdl.handle.net/11250/2650172
Wagner, M., Katsiaficas, C., Liebl, J., Hadj Abdou, L., Dražanová, L., & Jeandesboz, J. (2020). The state of play of Schengen governance: An assessment of the Schengen evaluation and monitoring mechanism in its first multiannual programme (Study, Policy Department for Citizens’ Rights and Constitutional Affairs, European Parliament).
Zsákai L. (2022). A Schengen Fórum létrejötte és eredményei: uniós szakpolitikai lépések a schengeni térség megreformálására II. Határrendészeti Tanulmányok, 19(1), 95–106.
Zsákai, L. (2023). A Renewed Schengen Evaluation Mechanism in the Light of the Schengen Reforms. Magyar Rendészet, 23(1), 89–100. https://doi.org/10.32577/mr.2023.1.5
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle