Absztrakt
Cél: A motiváció fontos vezetési eszköz, különösen azokban a szervezetekben, ahol az emberek készségei és képességei kulcsfontosságúak a hatékony teljesítmény szempontjából. Ilyen szervezet például a rendőrség, amely az informatikai modernizáció ellenére még mindig emberközpontú. A motiváció ezért nemcsak a vezetésben, hanem a pszichológiai kiválasztási folyamatban is alapvető fontosságú, és ennek összetevőit és jellemzőit vizsgálja a szerző.
Módszertan: A rendvédelmi szervek minden tagja számára a jogi kötelezettség alapján kötelező a megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai állapot. A tanulmányban a Magyarországon évtizedek óta alkalmazott Rendészeti Szolgálatok Foglalkozási Stressz Kérdőívét (RMSK) vizsgálták Herzberg kéttényezős elméletének tükrében.
Megállapítások: Herzberg kéttényezős elméletének megfelelően a szerző áttekinti és elemzi az RMSK relevanciáját és alkalmasságát a rendvédelmi szervek számára.
Érték: A szerző két kérdésre ad választ. Először is, hogy az RMSK alkalmas-e arra, hogy a kérdéseken és skálákon keresztül a megfelelő információkhoz jussunk, másodszor pedig, hogy alkalmas-e a Herzberg-elmélet tényezőinek azonosítására.
Hivatkozások
Benke M. (2018). A motiváció és tanulás kapcsolatának vizsgálata: fókuszban az önmeghatározás elmélet. Pécsi Tudományegyetem.
Borbély Zs. (2019). Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi stressz megélésében. Belügyi Szemle, 67(7–8), 37–50. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.3
Borbély, Zs. (2020a). Health behaviour, stress, and police trainees. Hungarian Defence Review, 148(2), 112–131. https://doi.org/10.35926/HDR.2020.2.8
Borbély Zs. (2020b). Specifikus stresszorok és a szervezeti kultúra. In Farkas J. & Horváth J. (Szerk.), Szervezeti kultúrák és kutatásuk (116–138. o.). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Borbély Zs. (2021a). A járványügyi veszélyhelyzet megélése a próbaidős tiszthelyettesek körében. Magyar Rendészet, 21(2), 111–125. https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.7
Borbély Zs. (2021b). Specifikus stresszorok a rendvédelmi szervezeti kultúrában. Honvédségi Szemle, 149(3), 92–107. https://doi.org/10.35926/HSZ.2021.3.8
Farkas F., Jarjabka Á., Lóránd B. & Bálint B. (2013). Munkahelyi motivációk Magyarországon 2013-ban. Vezetéstudomány, 44(10), 12–23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2013.10.02
Farkas, J. & Sallai, J. (2021). 21st century challenges and solutions in the light of history. Security Horizons, 2(4), 273–279. https://doi.org/10.20544/ICP.2.4.21.P24
Farkas J. & Horváth J. (2020). Szervezeti kultúrák és kutatásuk. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Fridrich A. C. (2015). Az eltérő szakterületeken dolgozó rendőrök teszteredményeinek vizsgálata – Hasonlóságok és különbségek az RMSK tükrében. ELTE-PPK.
Gősiné Greguss A. & Bányai É. (2006). A motiváció. In Oláh, A. (Szerk.), Pszichológiai alapismeretek (pp. 321–369). Bölcsész Konzorcium.
Herzberg, F. R. (1968). One more time: How do you motivate employees? Harvard Business Review, 46(1), 53–62.
Maslow, A. H. (1943). A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370–396. https://doi.org/10.1037/h0054346
Szabó, E. (2009). A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei – különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében [Doktori értekezés, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar]. Debreceni Egyetem. https://dea.lib.unideb.hu/items/9d8d194d-b389-40c5-bbe3-38b9e81a2156
Tegyey A. C. (2018). Eltérő szakterületek a szervezeti kultúrában. In Farkas J. & Horváth J. (Szerk.), Szervezeti kultúrák és kutatásuk (pp. 139–156). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
West, M. (2022). Maslow’s hierarchy of needs: Uses and criticisms. Medical News Today. https://www.medicalnewstoday.com/articles/maslows-hierarchy-of-needs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle