A haderő részvétele a Magyar Királyság belső rendjének fenntartásában 1867-1918

Absztrakt

Cél: Ahogy az állam működése során jelentkező rendkívüli helyzetek napjainkban is szükségessé teszik az országot külső támadásokkal szemben megvédeni hivatott erők belső rendfenntartó feladatokra történő alkalmazását, úgy nem volt ez másképp a kiegyezés után létrejött polgári magyar állam életében sem. A tanulmány célja az 1918 előtti belső rendfenntartási struktúra egy sajátos szegletének, a haderő közreműködésével megvalósított karhatalmi feladatoknak a bemutatása.
Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés.
Megállapítások: Az Osztrák-Magyar Monarchia dualista berendezkedése, valamint a Magyar Királyság közbiztonsági szervezeteinek egymáshoz, valamint a polgári közigazgatáshoz való viszonya sajátos körülményeket teremtett, melyeknek az elégtelen létszámú vagy képességű rendészeti erők támogatására kirendelt katonai alakulatoknak meg kellett felelniük. A vizsgált időszak első felében általánosnak volt mondható az Osztrák-Magyar Monarchia közös haderejének, valamint a Magyar Királyi Honvédségnek a belső rend fenntartásába történő bevonása, hiszen a Magyar Királyi Csendőrség 1885-ben történt országos megszervezéséig – egyes városokat kivéve – nem állt rendelkezésre megfelelő létszámmal, felszereléssel, szervezettel, valamint jogszabályi felhatalmazással rendelkező általános közbiztonsági őrtestület. A csendőrség katonai szervezettségéből adódóan hatékonyan működött együtt a véderő alakulataival, az első világháborút megelőző időszakra pedig javarészt át is vette a katonai karhatalom legtöbb feladatát. Tanulmányom arra keresi a választ, hogy a katonai alakulatok által megvalósított karhatalmi tevékenységek hogyan illeszkedtek a magyar közigazgatás rendszerébe, valamint milyen volt a kirendelő közigazgatási hatóság és a kirendelt katonai kötelék viszonya? Ennek érdekében szükséges megvizsgálni a korszakban szűkebb és tágabb értelemben vett karhatalmi feladatnak tekintett tevékenységeket, valamint külön ki kell térni a Magyar Királyi Csendőrség sajátos helyzetére is, amely mind kirendelője, mind kiállítója lehetett a karhatalmi köteléknek.
Érték: A tanulmány – terjedelmi korlátaira tekintettel – nem teszi lehetővé a tágabb értelemben vett karhatalmi feladatok részletesebb bemutatását, valamint a tevékenységre vonatkozó jogszabályok és szabályzatok teljeskörű ismertetését, sokkal inkább a téma áttekintésére és átfogó kép kialakítására szolgál. A téma napjainkban is aktuális a haderő rendvédelmi feladatokban történő közreműködése kapcsán. A tanulmányban feltárt, történelmi gyökerű összefüggések elősegíthetik a szabályozás jelenkori fejlődését is.