Az Európai Ügyészség mint magyar nyomozó hatóság?

Absztrakt

Absztrakt
Cél: Az Európai Ügyészséghez (a továbbiakban: EPPO) történő csatlakozás nélkül is kiküszöbölhetők az EPPO tárgyi hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt folytatott eljárásokban a közváddal kapcsolatos esetleges és vélt hiányosságok, anélkül, hogy az állami szuverenitás sérelmével számolni kellene.
Módszertan: Az EPPO-t létrehozó uniós, illetve a büntetőeljárás rendjét és résztvevőit meghatározó nemzeti jogszabályok, valamint az implementáció tagállami tapasztalatainak elemző-értékelő összevetésével gondolatkísérlet végezhető az EPPO feltételezett helyéről és hozzáadott értékéről a magyar büntetőeljárásban a vádemeléssel bezárólag.
Megállapítások: Az EPPO 2021. június 1. napjától kezdte meg tényleges, operatív működését 22 uniós tagállam részvételével. A többszintű szerv a delegált európai ügyészeken keresztül kapcsolódik a tagállami büntető igazságügyi rendszerekhez. A magyar büntető igazságügy rendszerében az EPPO az ügyészség szervezetében és annak infrastrukturális és humán erőforrásaira építve találná meg a helyét, nyomozásai pedig leginkább a magyar ügyészségi nyomozásnak felelnének meg. Tekintve, hogy a büntetőeljárás szabályai az Európai Unió nem harmonizált jogterületéhez tartoznak, az EPPO hozzáadott értéke a hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetén a tagállami ügyész részére biztosított közvádmonopólium EPPO-nak történő részleges átengedésében áll. Ez ugyanakkor Magyarországon politikai fenntartáshoz vezetett.
Érték: Megfontolt jogpolitikai célkitűzés mentén, elsősorban büntetőeljárás-jogi módosításokkal az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének elvi szintje azonosra emelhető az EPPO-hoz csatlakozott tagállamokéval az EPPOhoz történő csatlakozás nélkül.