Dogmatikai problémák a pénzmosás hatályos magyar szabályozásával kapcsolatban

Absztrakt

A pénzmosás olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. A mikro- és makrogazdasági hatásai is rendkívül veszélyesek, az ellene folytatott küzdelem a szervezett bűnözés elleni harcon túl a pénzügyi rendszerbe fektetett bizalmat is erősítheti. A 2021. január 1-jétől hatályos új magyar büntetőjogi szabályozás amellett, hogy mindenben megfelel a nemzetközi szervezetek és a hatályos nemzetközi egyezmények elvárásainak, a magyar anyagi büntetőjog dogmatikájával ellentétes, a gyakorlatban alkalmazhatatlan rendelkezéseket is tartalmaz. A számos ellentét feloldása sokkal inkább a jogalkalmazás, mint a jogalkotás feladata lesz.
Cél: Bemutatni a pénzmosás hatályos szabályozását, elemezni a magyar büntetőjog dogmatikájával összeegyeztethetetlen tényállási elemeket, és vázolni a problémák feloldásának lehetséges alternatíváit.
Módszertan: A tényállás elemző bemutatása, a törvényszöveg és az indokolás elemzése a szakirodalom és a gyakorlat tükrében.
Megállapítások: A pénzmosás első alakzata, a materiális statikus pénzmosás a gyakorlatban alkalmazhatatlan: ütközik a kétszeres értékelés tilalmába, az önvádra kötelezés tilalmába és a látszólagos anyagi halmazat esetei közül büntetlen utócselekménynek minősül. Emiatt generálisan hiányzik a társadalomra veszélyesség a tényállás mögött. Nemzetközi kötelezettségeink miatt kellett így kodifikálni, de álláspontom szerint a gyakorlatban nem szabad alkalmazni.
Érték: A tanulmány támpontot adhat a jogalkalmazói gyakorlat számára a felmerülő kérdések megoldásában.