Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A vagyonvisszaszerzés a nyereségorientált bűncselekményekkel szembeni fellépésnek kiemelten hangsúlyos elemévé vált napjainkra. A költségvetési csalás esetén az okozott vagyoni hátrányok megtérítése több eljárásnak is feladatát képezi. Az adó meg nem fizetése esetén minden esetben adóigazgatási eljárásnak van helye, emellett jogellenes, bűnös tevékenység vagy mulasztás esetén a cselekmény súlya miatt a büntetőjognak is létjogosultsága van. A kutatás és az annak eredményeit bemutató tanulmány kiindulópontként a különböző eljárások jellemzőinek és viszonyának elméleti levezetését célozza, a szankciók alkalmazhatósága jogszabályi feltételeinek és jogalkalmazási szempontrendszerének áttekintését, különös tekintettel a kétszeres értékelés (elvonás) tilalmára. Mindemellett az okozott vagyoni hátrány tényleges megtérülésének volumenét és annak módozatai arányait is bemutatja, figyelmet fordítva egyúttal az elkövető Btk. 396. § (8) bekezdés szerinti megtérítési lehetőség megvalósulására és az e körben született friss jogszabályi változások hatásaira.
Módszertan: A szabályozás és a kérdés hátterét képező elméletek áttekintését és elemzését követően a kutatási kérdések vizsgálata a statisztikai adatok elemzésével és empirikus módszerrel, bűnügyi iratok elemzésével történt.
Megállapítások: Az adóigazgatási és a büntetőeljárásban kiszabható szankciók egymáshoz fűződő viszonya kapcsán a legtöbbet tárgyalt – a joggyakorlatban is számos megoldást felmutató – kérdés a kettős szankcionálás lehetősége. Az EJEB és az EUB gyakorlatában is jelenlévő „ne bis in idem problémára” hazánkban 2022 márciusában született megoldás, a Btk. és az Art. vonatkozó rendelkezéseinek együttes módosításával. A joggyakorlat rávilágít arra, hogy a hatékony vagyonelvonás feltétele az lenne, ha az adóeljárásban a vagyonelvonás tényleges megtörténtét vennék figyelembe a büntetőeljárás során a vagyonelkobzás alkalmazásáról szóló döntésnél.
Érték: Az okozott vagyoni hátrány mind hatékonyabb megtérülése a vagyonvisszaszerzés témakörének részeként a magyar, az európai uniós és a nemzetközi büntetőpolitika aktuális prioritásainak részét képezi. A költségvetés büntetőjogi védelme kiemelkedő jelentőségű; e cselekménykör leglényegesebb jellemzője az okozott vagyoni hátrány mértéke, alakulása az ismertté vált büntetőügyekben; emellett azonban még mértékadóbb, a büntetőeljárások, sőt a bűnüldözés eredményességének objektív mutatója lehet a megtérült vagyoni hátrány. A tanulmány ennek lehetőségeit a megjelölt szempontrendszer szerint, a joggyakorlat elemzésével elsőként vizsgálja.
Hivatkozások
Békés Á. (2023). Vagyonbiztosítás és vagyonelkobzás védői szemmel. Előadás a „A bűncselekményből eredő vagyon elvonásának (visszaszerzésének) aktuális kérdései” című konferencián, Társadalomtudományi Kutatóintézet Jogtudományi Intézet, Budapest, 2023. november 28.
Elek B. (2022). A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében. Büntetőjogi Szemle, 11(2), pp. 18–24.
EUROPOL. (2016). Does crime still pay? Criminal Asset Recovery in the EU. Survey of Statistical information 2010–2014. https://www.europol.europa.eu/cms/sites/default/files/documents/criminal_asset_recovery_in_the_eu_web_version.pdf
Fejes P. (2021). A kétszeres kötelezés még nem kétszeres elvonás. Jogtudományi Közlöny, 76(7–8), pp. 334–339.
Gellér B. (2018). A joghatóságok és jogágak ütközése a ne bis in idem elv európai interpretációjának fényében. (Befejezetlen találgatások a bizonytalanságról). In Menyhárd A. & Varga I. (Szerk.), 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara: a jubileumi év konferenciasorozatának tanulmányai (pp. 1353–1379). ELTE Eötvös.
Horváth D. & Pocsai T. (2023). A jogi személyekkel szembeni fellépés büntetőjogi lehetőségei – Egy sajátos felelősségi forma és bírósági gyakorlata. Miskolci Jogi Szemle, 18(1), pp. 73–89. https://doi.org/10.32980/MJSz.2023.1.73
Lengyel T. (2022). A költségvetési bevételek büntetőjogi védelme és annak kihívásai Magyarországon a XXI. században [Doktori (PhD) értekezés]. Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/96bc1536-b93a-41dc-8013-205781af8eff/content
Molnár G. M. (2017). Az adóigazgatási eljárás és a büntetőeljárás kapcsolata. In Domokos A. (Szerk.), A költségvetés büntetőjogi védelme (pp. 26–51). Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK.
OECD Working Group on Bribery. (2019). Implementing the OECD anti-bribery convention – Phase 4 report: Hungary. https://www.oecd.org/corruption/OECD-Hungary-Phase-4-Report-ENG.pdf
Pfeffer Zs. (2020). Adóügyek a büntetőbíróságok előtt. Miskolci Jogi Szemle, 15(1), pp. 97–121. https://real-j.mtak.hu/21179/1/MJSZ_2020_1.pdf
Steiner G. (2023). Költségvetési csalás és áfacsalás a gyakorlatban – Adólevonási jog, számlagyárak, körhintacsalások. ORAC.
Szabó J. (2021). A ne bis in idem elve az európai jogalkalmazásban [Doktori (PhD) értekezés]. Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. https://dea.lib.unideb.hu/items/6dc79878-1a51-46fa-95d7-7533eda7a4c4
Tóth M. (2019). Az adócsalás elkerülésének hamis mítoszai. Miskolci Jogi Szemle, 14(2), pp. 417–426. https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/6611/39_tothmihaly_tördelt.pdf
Varga S. (2023). A vagyonvisszaszerzés, vagyonbiztosítás a NAV szemszögéből. Előadás a „A bűncselekményből eredő vagyon elvonásának (visszaszerzésének) aktuális kérdései” című konferencián, Társadalomtudományi Kutatóintézet Jogtudományi Intézet, Budapest, 2023. november 28.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle