Kulcsszavak
viktimizáció
elkövető
magyarázó elméletek
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen kutatásban három országban (Magyarország, Finnország és az Egyesült Államok) vizsgálták a szerzők a kiberbűncselekmények elkövetéseinek és az áldozattá válásnak a mintázatait.
Módszertan: A kutatói team által kidolgozott online kérdőív 2020 áprilisában került felvételre a három országban, a Qualtrics kérdőívező rendszer segítségével, reprezentatív mintán. Az adatok elemzése SPSS programcsomaggal történt. A gyakoriságok elemzéséhez khi-négyzet próbát és Fisher-próbát, a középértékek összehasonlításához Mann–Whitney-próbát alkalmaztak. Az egyes áldozattá válási módokra regressziós modellek kerültek felállításra (Bináris Logisztikus Regresszió).
Megállapítások: A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technikai eszközök használatának elterjedtségében jóval előrébb tartó Egyesült Államok esetében az online bűncselekmények és az áldozatok száma is szignifikánsan magasabb, mint a két európai országban. A férfiak mindhárom országban nagyobb mértékű online aktivitásról és gyakoribb áldozattá válásról számoltak be a nőkhöz képest. Hazánkban számos deliktum esetében a legalacsonyabb mutatók találhatóak, hasonló tendenciákat mutatva a finn eredményekkel. Szignifikáns eltérés találtatott országok szerint az áldozattá válás gyakoriságában is. A magyar mintában az online áldozattá válás nagyobb gyakorisága figyelhető meg az offline cselekményekhez képest. A tanulmány vizsgálja az egyes hagyományos magyarázóelméletek helytállóságát, amelyek között a kontrollelméletek, valamint a rutintevékenység-elmélet kínál magyarázatot ezen a speciálisnak tekinthető, új bűnözési felületen.
Érték: A kutatás egy új, eddig kevéssé feltárt területen zajló egyes bűnözési formák sajátosságait vizsgálja és hasonlítja össze a hasonló jellegű offline jogsértésekkel, magyarázatot keresve és ezzel lehetőséget kínálva az új típusú bűncselekmények megelőzési stratégiájának kidolgozásához.