Utasítás a diszkriminációval szembeni holisztikus megközelítésben

Absztrakt

Az adminisztrációs tevékenység manapság az élet minden területén jelen van és általánosan jellemzővé vált. A cikk azzal a céllal készült, hogy felhívja a figyelmet az olyan diszkriminatív eróziókra, amelyek időnként rejtett területként jelennek meg a közigazgatásban, és amelyek kisebb devianciáknak tűnhetnek a gyerekkorban, de a szervezeti egység dezintegrációjához vezethetnek felnőttkorban. Másrészt azonban a dolgozók életminőségét is rontják, mivel a pszichoszociális kockázatoknak kitett dolgozók egészségügyi kockázata sokkal magasabb szintű, mint az ebben nem érintetteké. Ennek legismertebb tünetei a stressz, az alvászavar, a fáradékonyság és a depresszió (URL 1). Az utasítás és a diszkrimináció kapcsolatának holisztikus megközelítésére törekedtem, az ember legenyhébb szocializációs tévedésétől a legsúlyosabb bűncselekményekig. Úgy vélem, hogy valamely személy diszkriminatív viselkedését az egyszerűbb személyes devianciától a súlyosabb esetekig terjedő skála jellemzi. A genocídium is bizonyosan magában foglalja ennek négy egyszerűbb fokozatát, a fizikai erőszak kifejtését, a diszkriminációt, a verbális kifejezéseket és a diszkriminatív gondolatokat. Felhívtuk a figyelmet, hogy a ‘láthatatlan’ formájában káros hatású, de a tartalmában a normálistól eltérő. Talán az elkerülés az egyik leginkább befelé forduló magatartás napjainkban, amely – a személyiség gyermekkorban történő torzításával – nyomot hagy a felnőtt mindennapi életében és közéleti tevékenységében. Diszkrimináció esetében a nem jogi jellegű szankciók, amelyek aláássák az elkövető társadalmi autoritását, szintén jelentősek lehetnek, pl. gúnyolódás, bosszantás, kinézet, beszédmód, amelyek sokkal gyakoribbak, mint a jogi szankciók és számos torzulást okozhatnak az elkövetőben és környezetében, nem utasítás jellegű diszkrimináció kell a közigazgatásban, amely a jó közigazgatási szolgáltatásokat és a közalkalmazottak jó közérzetét biztosítja. A bürokratikus rendszerben a precíz szabályozás az, ami az utasítás általi diszkrimináció leküzdésére használható, mivel az nemcsak a legjobb módszer koordinálására és rögzítésére szolgál, de az egyedi esetek egységes és azonos kezelését is biztosítja (Gajduschek, 2000, 44.). Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy a diszkriminációs tilalom érvényesítése, annak elvei, lojalitása, nem részrehajló jellege, elkötelezettsége vagy professzionalizmusa, valamint a közszolgáltatások felhasználóinak bizalma a közszolgáltatásban mindig a szakszerű közigazgatás érdeke.