Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Az államtudomány a jogtudományon kívül számos más tudományterületet is tartalmaz, például a szociológia, a pszichológia, vagy a gazdaságtudományok területét, melyek olyan szempontrendszereket hoznak az egyenlő bánásmód vizsgálatába, melyek a közszolgálatot több oldalról, tehát reálisabban láttatják. A szerző kutatásában el kívánt szakadni szubjektív előfeltételezéseitől, és reagálni kívánt egyes kutatók olyan feltételezéseire, megfogalmazásaira, mely a fogalom szűkítésére, szükségtelenségére, vagy annak egyoldalú bemutatására vonatkoznak. A szerző a cikkek fogalomemlítéseit tématerületeknek megfelelően csoportosította, hogy megállapítsa, mely területeken és milyen relációkban fordulhat az elő. Célja volt annak is a megállapítása is, hogy ezek a kapcsolatok milyen hatással vannak a fogalom alkalmazhatóságára, illetve képet akart kapni arról is, melyek azok a problémák, amelyek a jelenkor kutatóit ezzel a fogalommal kapcsolatban foglalkoztatják.
Módszertan: A szerző kísérletet tett az egyenlő bánásmód fogalmának naturális definiálására, mégpedig oly módon, hogy a jelzett fogalom legfrissebb kutatásokban való előfordulását vizsgálta. Kutatásában a Google keresőmotorját használta, szándékosan nem vette figyelembe a cikkek vizsgálatában az egyetemek rangsorát, a kutatók egyetemi előmenetelét, tekintélyét vagy más preferenciákat. Nem akarta e fogalmat indokolatlanul színesíteni sem, a cikkek leválogatása a keresőmotor szerinti sorrendet követte.
Megállapítások: A kutatások általában két nagy problémával küzdhetnek: az egyik az, hogy nincs a kutatáshoz megfelelő számú adat. A másik, hogy olyan nagyszámú adat található a tématerületen, hogy annak feldolgozása hónapokat, esetleg éveket vehet igénybe, a kutató rendelkezésére álló tudás és technológia függvényében. A közszolgálatban, annak kötöttsége miatt, az egyenlő bánásmód vizsgálatában egyik irányból négypólusú, állami, munkaadói, tisztviselői kötelezettségekben, valamint a tisztviselők és a közszolgáltatásokat igénybe vevők kapcsolatában érdemes az egyenlő bánásmódot vizsgálni, illetve az vizsgálható a jogszabály megfelelőségének szempontjából is. E négy pólus elvileg bővíthető felügyeleti és végrehajtási hatóságok, érintett személyek és csoportok, civil társadalom, nem kormányzati szervek kategóriáival is.
Érték: E kutatás az aktuális trendnek megfelelően az egyenlő bánásmód kutatási területeinek meghatározását célozza oly módon, hogy áttekinti a legfrissebb kutatásokat. A szerző megállapítja, hogy az egyenlő bánásmód fogalmi előfordulása napjainkban legalább politikai, jogi, pszichológiai és technológiai szemléletre osztható, melyekkel a közszolgálat klasszikus kötelezettséget figyelembe vevő szemlélete (állami, munkaadói, tisztviselői kötelezettségek, valamint a tisztviselők és a közszolgáltatásokat igénybe vevők kapcsolata) bővítendő legalább az egyenlő bánásmód politikai, jogi, pszichológiai és technológiai szemléletével, még akkor is, ha ezek a kategóriák egymásba fonódhatnak, illetve egymás részhalmazait alkotják.
Hivatkozások
Adikaram, A. S., & Chathuranga, M. M. N. (2024). ‘It was the right thing to do’: pioneering LGBT inclusivity in a local group of companies in Sri Lanka. Culture and Organization, 30(6), 602–623. https://doi.org/10.1080/14759551.2024.2369083
Anizoba, E. C. (2024). A philosophical reading of justice and its resistance to social change among the Igbo of Nigeria. Comparative Sociology, 23(3), 405–432. https://doi.org/10.1163/15691330-bja10111
Arayanan, A. (2018). Fairness and Accountability in Algorithmic Decision Making: A case study of Google Search. Proceedings of the ACM Conference on Fairness, Accountability, and Transparency, 89–98.
Burwell, A., Freedland, S. J., & Gong, J. (2024). Reducing racial inequalities in prostate cancer treatment: Healthcare access barriers. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention, 33(7), 867–869. https://doi.org/10.1158/1055-9965.EPI-24-0397
Chakraborty, A., & Jain, A. (2019). Artificial intelligence: Ethical dilemmas in Indian context. In Proceedings of the International Conference on Communication and Signal Processing (pp. 92–99).
Chapman, H., & Frader, L. L. (Eds.). (2004). Race in France: Interdisciplinary perspectives on the politics of difference. Berghahn Books.
Chin, R., Fehrenbach, H., Eley, G., & Grossmann, A. (2010). After the Nazi racial state: Difference and democracy in Germany and Europe. University of Michigan Press.
Chukwuebuka, E. A. (2024). Moral realism and same sex marriage debate. Aquino Journal of Philosophy, 4(2).
Donaldson, S. A. (2003). The easy case against tax simplification. Virginia Tax Review, 22(645), 687–726. https://ssrn.com/abstract=755024
El Habyb, F., Frinaldi, A., & Roberia. (2024). Tinjauan hukum administrasi negara terhadap prosedur pemungutan pajak kendaraan bermotor berdasarkan Pergub Sumbar Nomor 56 Tahun 2011. Jurnal Ilmu Sosial dan Humaniora, 2(1), 88–93.
Fernández-i-Marín, X., Rapp, C., Adam, C., James, O., & Manatschal, A. (2021). Discrimination against mobile European Union citizens before and during the first COVID-19 lockdown: Evidence from a conjoint experiment in Germany. European Union Politics, online view, 1–21. https://doi.org/10.1177/14651165211037208
Folgier, A. (2024). Safeguards of the rights of the individual in the administrative proceedings on the example of article 8 of the code of administrative procedure [Gwarancje ochrony praw jednostki w postępowaniu administracyjnym na przykładzie art. 8 Kodeksu postępowania administracyjnego]. Studia Administracyjne, 1(19), 21–33. https://doi.org/10.18276/sa.2024.19-02
Grafstein, J. F. (2024). The “burden of blame”: Coalition-building in the transgender movement from the 1970s through the 1990s. Swarthmore Undergraduate History Journal, 5(2), 29–70.
Guest, D. E., & Conway, N. (2006). Communicating the psychological contract: An employer perspective. Human Resource Management Journal, 12(2), 22–38. https://doi.org/10.1111/j.1748-8583.2002.tb00062.x
Hammarlund, N., Lee, J. R., Wolff, E. M., Holt, S. K., Etzioni, R., Gore, J. L., & Nyame, Y. A. (2022). The role of place in racial disparities in prostate cancer treatment [Abstract B100]. In Proceedings of the 15th AACR Conference on the Science of Cancer Health Disparities in Racial/Ethnic Minorities and the Medically Underserved (Abstract nr B100). AACR. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention, 31(1 Suppl).
Hassan, H. M. F. U., & Jamal, M. D. (2024). Harmonizing global peace: The noble influence of Islamic human rights. Journal of World Religions and Interfaith Harmony, 3(1), 281–296.
Karaaslan, İ. A., & İliç, D. (Szerk.). (2024). Kutatások és értékelések a társadalom-, humán- és közigazgatási tudományok területén. IKSAD Publishing House.
Lee, S., & Kim, K. (2017). Ethical and legal implications of artificial intelligence. Journal of Ethics in Technology, 10(1), 23–38.
Makkos N. (2020). Az egyenlő bánásmód kvintesszenciája. Jegyző és Közigazgatás, 12(6), 17–21.
Makkos N. (2021a). A tisztviselők általános magatartási követelményeiről. Belügyi Szemle, 69(5), 835–850. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.5.7
Makkos N. (2021b). Egyenlő bánásmód a közszolgálatban (PhD-értekezés). NKE. http://hdl.handle.net/20.500.12944/17696
Makkos, N. (2024). Normák a közszolgálatban – A tisztviselők speciális magatartási követelményei. Jogelméleti Szemle, 2024(2), 1–12.
Muktiono, M., Bakri, M., Masruchin, R., & Safa’at, M. A. (2021). The vulnerability of religious minority in Indonesia due to the implementation of the blasphemy law. International Journal for Innovation Education and Research, 9(11), 261–298. https://doi.org/10.31686/ijier.vol9.iss11.3437
Monju E., M. (2024). [Unpublished master’s thesis, VT24 HP15 Master Program in Gender Studies, Justice, and Society].
Nateghi, M. (2024. május 23). The right to education for Afghan refugee children in Iran: Barriers and progress [Master’s thesis, UiT The Arctic University of Norway]. Munin. https://hdl.handle.net/10037/34065
Nijström, R. (2024). Exploring onboarding experience and employer brand perception of Generation Z employees in Finland and Estonia [Master’s thesis, Tallinn University of Technology, School of Business and Governance]. Tallinn University of Technology Digikogu.
Nobles, M. (2002). Racial categorization and censuses. In D. I. Kertzer, & D. Arel (Eds.), Census and identity: The politics of race, ethnicity, and language in national censuses (pp. 43–70). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/S0143814X02212040
Ogbuju, E., Aliyu, A., Imoize, A. L., Rufai, M. A., Muhammad, A. S., & Oladipo, F. (2024). Government policies and economics of computational modelling in wireless networks. In Computational Modeling and Simulation of Advanced Wireless Communication Systems (pp. 260–295). CRC Press. https://doi.org/10.1201/9781003457428-12
Omi, M. (2024). Gender-based violence against women in international law: Transformative possibility of international law. In K. Yokoo (Ed.), Transforming law and politics: The challenges of globalization (pp. 75–92). Brill. https://doi.org/10.1163/9789004681477_005
Perdomo, J. (2023). The rights of future generations from the perspective of sustainable wellbeing. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.15861.76002
Prajanti, S. D. W., Kurniawan, E., & Widiatningrum, T. (2024). Employment social protection for Indonesian migrant workers in South Korea: Probability and policy review. Abdimas, 28(1), 50–57. https://doi.org/10.15294/2mrsfq46
Putnam, R. D. (2007). E pluribus unum: Diversity and community in the twenty-first century. Scandinavian Political Studies, 30(2), 137–174. https://doi.org/10.1111/j.1467-9477.2007.00176.x
Radanova, Y., Korsakovienė, I., & Krychyna, A. (2024). The implementation of mandatory family mediation schemes in the context of the Istanbul Convention. International Comparative Jurisprudence, 10(1), 159–176. https://doi.org/10.13165/j.icj.2024.06.011
Rawls, J. (1971). A theory of justice. Belknap Press.
Sen, A. (2009). The idea of justice. Belknap Press of Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674054578
Simonati, A. (Ed.). (2024). Diversity as strategic opportunity: Exploring new paths to good administration. Information Age Publishing.
Singhal, A. (2024). Social challenges of AI governance. https://burnishedlawjournal.in/wp-content/uploads/2024/05/Social-Challenges-of-AI-Governance-by-Amisha-Singhal-.pdf
Sokhurokov, I. (2024). The impacts of digitalisation in the attribution of profits to permanent establishment (Master’s thesis, Mykolas Romeris University).
Swargiary, K. (2024). Enhancing inclusivity: Special education policies and programs by the Government of India. Scholar’s Press.
Tajouri, S., & Tsoukiàs, A. (2024). Subjective fairness in algorithmic decision-support (arXiv preprint arXiv:2407.01617). https://arxiv.org/abs/2407.01617
Tomšej, J., Florczak, I., & Kártyás, G. (Eds.). (2024). Spotlight on the human face of migration. Nakladatelství Karolinum. https://doi.org/10.14712/9788024655291
Wilk, W. A. (2023). Discovering attitudes towards prejudices among youth in Poland: Perspective of professionals working with youth [Master’s thesis, ISCTE – Instituto Universitário de Lisboa, Technology Institute of Lisbon]. ISCTE Institutional Repository. https://www.iscte-iul.pt/thesis/15437
Zbucka-Gargas, M. (2024). The responsibility to respect workers’ rights in global supply chains. Acta Universitatis Lodziensis. Folia Iuridica, 107, 127–134. https://doi.org/10.18778/0208-6069.107.10
Ziółkowska, K. (2024). Principle of equality and prohibition of discrimination in the Czech and Polish work environment. Journal of Modern Science, 49(2), 127–144. https://doi.org/10.13166/jms/188733
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle