Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A sokak által csak kevéssé ismert magánnyomozói tevékenység magyarországi történeti fejlődését, jogi szabályozását (illetőleg szabályozatlanságát) és kriminalisztikai sajátosságait elemezve a magánbiztonság átfogó tudományos kutatásához, feltérképezéséhez kívánnak hozzájárulni a szerzők.
Módszertan: A szerzők gyakorló rendészeti szakemberként vizsgálják meg a magánnyomozói tevékenység magyarországi történeti fejlődését, jogi szabályozását és kriminalisztikai sajátosságait. Górcső alá véve a magánnyomozói tevékenység nehezen értelmezhető és sok kérdést nyitva hagyó normatív szabályozását, illetőleg szabályozatlanságát; problémák és jó gyakorlatok bemutatásával elemzik a magánnyomozói működés lehetőségeit.
Megállapítások: A tanulmány a magyarországi magánnyomozás elméleti és gyakorlati elemeire irányítja a figyelmet, bepillantást adva a biztonság mint közös küldetésünk megteremtésének egyik speciális és sokak által csak kevéssé ismert tevékenysége, a gyakran tévhitekkel és legendákkal övezett magánnyomozás folytatásának mindennapjaiba.
Érték: Jelen korunkban prioritássá vált annak megalapozott, felelős megválasztása, hogy a rendőrség mely feladataira összpontosítja erőit és melyeket engedhet át a magánbiztonsági szektor számára. Ebből következően joggal adódik a kérdés, hogy mely területeken erősíti a magánbiztonsági szektorral való együttműködését, így biztosítva az állami feladatok racionalizálását, a hatékonyabb és költségtakarékosabb szervezeti működést. Jelen tanulmányban a magánnyomozással kapcsolatos elméleti és gyakorlati hátteret elemezve, a tevékenységben rejlő lehetőségeket és akadályokat bemutatva igyekeznek a szerzők érdekes impulzusokat adni a terület iránt érdeklődő jövőbeni kutatók számára.
Hivatkozások
Balla Z. (2020). Ockham borotvája és a rendészet. Magyar Rendészet, 23(3), pp. 15–26. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.1
Boda J. (Szerk.) (2019). Rendészettudományi Szaklexikon. Dialóg Campus.
Finszter G. (2009). Közbiztonság és jogállam. Jog, állam, politika, 3, pp. 167–191. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8345370
Kenedli T. (2013). A nemzetbiztonság általános elmélete. Egyetemi jegyzet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetbiztonsági Intézet. https://opac.uni-nke.hu/webview?cgimime=application%2Fpdf&infile=&sobj=8964&source=webvd
Mészáros B. (2010). A magánnyomozói tevékenység szabályozásának aktuális kérdései. In Gaál Gy., & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XI. Tanulmányok a „Quo vadis rendvédelem? Szabadságjogok, társadalmi kötelezettségek és a biztonság” című tudományos konferenciáról (pp. 285–294). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport. https://epa.oszk.hu/04500/04581/00011/pdf/EPA04581_pecsi_hataror_2010_285-294.pdf
Mészáros B. (2015). A kriminalisztika és a magánnyomozás kapcsolata. In Gaál Gy., & Hautzinger Z. (Szerk.), Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai (pp. 133–135). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport. https://www.pecshor.hu/periodika/XVI/meszaros.pdf
Nagy T., & Lukács Zs. (2019). A személyvédelem rendészeti jellemzői és magánbiztonsági szerepe. In Christián L., Major L., & Szabó Cs. (Szerk.), Biztonsági vezetői kézikönyv (pp. 168–169). Ludovika Egyetemi Kiadó. https://real.mtak.hu/117108/1/CL_Biztonsagivezetoikezikonyv.pdf
Nyeste P., & Szendrei F. (2019). Nyílt forrású információszerzés a bűnüldözésben. Nemzetbiztonsági Szemle, 7(2), pp. 50–67. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.2.5
Sasvári R. (2008). Szakmai ismeretek. In Szabó L. (Szerk.), Magánnyomozók kézikönyve (pp. 79–81). SzVMSzK.
Sasvári R. (2011). A kriminalisztikai gondolkodásmód. Detektor Plusz, 18(4), pp. 44–47.
Sz. n. (1926). A magándetektív feldicsőítése, mint ügyes reklám. A Rend, 6(4), pp. 4–4.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle