Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A traumatikus életesemények komoly pszichés diszfunkciókat eredményeznek az áldozatoknál, amelyek sokszor egész életen át tartó, állandósult személyiségvesztésként rögzülhetnek. Különösen igaz ez a szexuális erőszak áldozataira. Az abúzus, az átélt traumatikus életesemény emléke rögzül az áldozatokban, és nagyon gyakran inadekvát megküzdési mechanizmussal igyekeznek túltenni magukat az átélt borzalmakon. Ugyanakkor ezek az események komoly mentális zavarokat, személyiségváltozásokat eredményeznek náluk, amelyekre a nyomozó hatóságnak és az egészségügyi szakembereknek egyaránt fel kell készülnie. Jelen tanulmány célja ezen pszichotraumatológiai jelenségek áttekintése és összefoglalása annak érdekében, hogy a szexuális erőszak áldozatairól többet tudjunk, amely tudás jól jön a velük való munka során.
Módszertan: A szerző szakirodalmi áttekintés és esetismertetés útján bemutatja a főbb, traumatikus életesemény hatására kialakuló mentális zavarokat.
Megállapítások: A szexuális erőszak komoly trauma. Nemcsak fizikai, hanem pszichés is. Ennek megfelelően, körültekintően kell bánnunk a traumát átélt személyekkel, ehhez azonban ismernünk kell azokat a pszichodinamikai változásokat, amelyek megjelennek az áldozatok mindennapi életvitelében.
Érték: Sok szó esik a szexuális erőszak elkövetőiről, ugyanakkor az áldozatokról nem elég. Jelen tanulmánnyal ahhoz próbál hozzájárulni a szerző, hogy az áldozatok pszichés dinamikáját is megismerjük, és igyekszik olyan megfogalmazásokat tenni, amelyek felhasználhatók az egyes nyomozati cselekmények végrehajtása során.
Hivatkozások
Ackerman, P. T., Newton, J. E. O., McPhernson, W. B., Jones, J. G., & Dykman, R. A. (1998). Prevalence of post traumatic stress disorder and other psychiatric diagnoses in three groups of abused children. Child Abuse and Neglect, 22(8), 759–774. https://doi.org/10.1016/S0145-2134(98)00062-3
Arseneault, L., Cannon, M., Fisher, H. L., Polanczyk, G., Moffitt, T. E., & Casp, A. (2011). Childhood trauma and children’s emerging psychotic symptoms: A genetically sensitive longitudinal cohort study. American Journal of Psychiatry, 168(1), 65–72. https://doi.org/10.1176/appi.ajp.2010.10040567
Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., & Bem, D. J. (1999). Pszichológia. Osiris Kiadó.
Bakó T. (2004). Verem mélyén – Könyv a krízisről. Sorsfordító könyvek 1. Psycho Art.
Bánfalvi A. (2015). Abúzus, trauma, értelem. In Kuritárné Szabó I., & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Újgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elélet és terápia (pp. 75–88). Oriold és Társai Kiadó.
Bellavics M. Zs. (2019). Az emberölés és a skizofrénia összefüggései a klinikai profilalkotás tükrében. In Baráth N. E., & Mezei J. (Szerk.), Rendészet–Tudomány–Aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Konferenciakötet (pp. 24–30). DOSZ Rendészettudományi Osztálya.
Ben-David, S. & Schneider, O. (2005). Rape perceptions, gender role attitudes, and victim-perpetrator acquaintance. Sex Roles, 53(5–6), 385–399. https://doi.org/10.1007/s11199-005-6761-4
Bridges, J. S. (1991). Perceptions of date rape and stranger rape: A difference in sex role expectations and rape-supportive beliefs. Sex Roles, 24(5), 291–307. https://doi.org/10.1007/BF00288303
Campbell, R. (2006). Rape survivors’ experiences with the legal and medical systems: Do rape victim advocates make a difference? Violence Against Women, 12(1), 30–45. https://doi.org/10.1177/1077801205277539
Caplan, G. (1964). Principles of preventive psychiatry. Basic Book Ltd.
Drexler B. & Somogyvári M. (2015a). Női szexuális bűnelkövetők I. – Eléleti keretek, tipológiák. Börtönügyi Szemle, 34(3), 28–42.
Drexler B., & Somogyvári M. (2015b). Női szexuális bűnelkövetők II. – Alapadatok, leíró statisztikák. Börtönügyi Szemle, 34(4), 1–21.
Ehlers, A., Hackmann, A., & Michael, T. (2004). Intrusive re-experiencing in post-traumatic stress disorder: Phenomenology, theory, and therapy. Memory, 12(4), 403–415. http://dx.doi.org/10.1080/09658210444000025
Erdélyi Á. (2022). Kriminalisztikai pszichológia: Hogyan segíthet a pszichológia a bűnüldözésben? Belügyi Szemle, 70(5), 1025–1038. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.5.8
Farkas J., Erdős S., Jelencsics R. D., Pogonyi K., & Sófi Gy. (2022). Egy fiatal viktimizálódása és kriminalizál(ód)ása. In Zárás és nyitás – Erőforrások, reakciók és megküzdés a változások idején. Konferenciakötet (pp. 57–57). MAGYIPETT.
Fergusson, D. M., Horwood, L. J., & Woodward, L. J. (2000). The stability of child abuse reports: A longitudinal study of the reporting behavior of young adults. Psychological Medicine, 30(3), 529–544. https://doi.org/10.1017/s0033291799002111
Fergusson, D. M., Horwood, L., & Lynskey, M. (1996). Childhood sexual abuse and psychiatric disorder in young adulthood, II: Psychiatric outcomes of childhood sexual abuse. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 35, 1365–1374. https://doi.org/10.1097/00004583-199610000-00024
Figueroa, E. F., Silk, K. R., Huth, A., & Luhr, N. E. (1997). History of childhood sexual abuse and general psychopathology. Comprehensive Psychiatry, 38(1), 23–30. https://doi.org/10.1016/S0010-440X(97)90049-3
Fisher, H. L., Jones, P. B., Fearon, P., Craig, T. K., Dazzan, P., & Morgan, K. (2010). The varying impact of type, timing and frequency of exposure to childhood adversity on its association with adult psychotic disorder. Psychological Medicine, 40(12), 1967–1978. https://doi.org/10.1017/s0033291710000231
Flatten, G. (2005). Posttraumatische Belastungsstörungen (PTSD). In Egle, U. T., Hoffmann, S. O., & Joraschky, P. (Szerk.), Sexueller Missbrauch, Misshandlung, Vernachlässigung: Erkennung, Therapie und Prävention der Folgen früher Stresserfahrungen (pp. 297–315). Schattauer GmbH.
Frommberger, U., Angenendt, J., & Berger, M. (2014). Posttraumatische Belastungsstörung – eine diagnostische und therapeutische Herausforderung. Deutsches Ärzteblatt, 11(5), 59–66.
Fuller, G. (2016). Non-offending parents as secondary victims of child sexual assault. Trends & Issues in Crime and Criminal Justice, 500, 1–7. https://doi.org/10.52922/ti158270
Garai N. (2019). Ismételt és másodlagos viktimizációs kutatások a kriminológia területén. Themis, 1, 22–55.
Gekoski, A., Adler, J. R., & Gray, J. M. (2013). Interviewing women bereaved by homicide: Reports of secondary victimization by the criminal justice system. International Review of Victimology, 19(3), 307–329. https://doi.org/10.1177/0269758013494136
Giczi J., & Gregor A. (2017). „Az erőszaktevő hibája, de…” – Diákok egy egyetemi nemi erőszakról. In Parti K. (Szerk.), Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról (pp. 57–86). Országos Kriminológiai Intézet.
Golier, J. A., Yehuda, R., Brierer, L. M., Mitropoulou, V., New, S. A., Schmeidler, J., Silverman, J. M., & Siever, L. J. (2003). The relationship of borderline personality disorder to posttraumatic stress disorder and traumatic events. American Journal of Psychiatry, 160, 2018–2024. https://doi.org/10.1176/appi.ajp.160.11.2018
Hajduska-Dér N. (2019). Krízisintervenció a gyakorlatban – az öngyilkosság krízise. A klinikai szakpszichológus szerepe a krízisosztályon. In Kapitány-Fövény M., Koncz Zs., & Vargas S. K. (Szerk.), Klinikai szakpszichológia a gyakorlatban. Útirányok (pp. 25–48). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Haller J. (2020). Kriminálpszichiátria és a bűnelkövetők tipológiája. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 13–72). Dialóg Campus Kiadó.
Halmai T. (2017). Szkizofrén pszichózisok és erőszakos viselkedés: etiológiai és terápiás kérdések preventív nézőpontból. Doktori (PhD) disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Idegtudományok Doktori Iskola.
Hárdi L., Kroó A., & Kéri Sz. (2021). Traumával és stresszorral összefüggő zavarok. In Németh A., Füredi J., Lazáry J., & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. átdolgozott és bővített kiadás (pp. 307–312). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Herman, J. L. (2011). Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület.
Herold R. (2017). Mentalizáció és személyiségzavar. In Tényi T. (Szerk.), Személyiségzavarok – klinikum és kutatás (pp. 73–114). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Holmstrom, L. L. & Burgess, A. (1987). The victim of rape. Transaction Books.
Honig, A., Romme, M. A., Ensink, B. J., Escher, S. D., Pennings, M. H., & deVries, M. W. (1998). Auditory hallucinations: Comparison between patients and nonpatients. Journal of Nervous and Mental Diseases, 184(10), 646–651. https://doi.org/10.1097/00005053-199810000-00009
Kanekar, S. & Nazareth, A. M. (1988). Attributed rape victim’s fault as a function of her attractiveness, physical hurt and emotional disturbance. Social Behavior, 3(1), 37–40.
Kerekes Zs. (2015). A poszttraumás stressz. In Kiss E. Cs., & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 248–275). Pannónia Könyvek.
Kingma, J. (1999). Repeat victimization of victims of violence. A retrospective study from a hospital emergency department for the period 1971–1995. Journal of Interpersonal Violence, 14(1), 79–90. https://doi.org/10.1177/088626099014001005
Kocsis-Bogár K. (2015). A szkizofrénia spektrum és a traumatikus életesemények összefüggései. Doktori (PhD) disszertáció. Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola.
Kocsis-Bogár, K. & Perczel-Forintos, D. (2014). The relevance of traumatic life events in schizophrenia spectrum disorders. Clinical Neuroscience, 67(9–10), 301–308.
Korinek L. (2020). Látens bűnözés. In Barabás A. T. (Szerk.), Alkalmazott kriminológia (pp. 369–376). Dialóg Campus Kiadó.
Koss, M. P., Dinero, T. E., Seibel, C. A., & Cox, S. L. (1988). Stranger and acquaintance rape: Are there differences in the victim’s experience? Psychology of Women Quarterly, 12(1), 1–24. https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1988.tb00924.x
Kósa K. (2015). A gyermekkori traumatizáció hatásai a felnőttkori egészségi állapotra. In Kuritárné Szabó I., & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 139–166). Oriold és Társai Kiadó.
Kuritárné Szabó I. (2015). A gyermekkori családon belüli traumatizáció és következményei. In Kuritárné Szabó I., & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 13–52). Oriold és Társai Kiadó.
Kuritárné Szabó I. & Merza K. (2017). A szexuális bántalmazás és a borderline tünetprofil összefüggései. In Parti K. (Szerk.), Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról (pp. 89–127). Országos Kriminológiai Intézet.
Lysaker, P. H. & LaRocco, V. A. (2008). The prevalence and correlates of trauma-related symptoms in schizophrenia spectrum disorder. Comprehensive Psychiatry, 49(4), 330–334. https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2007.12.003
Lysaker, P. H., Meyer, P., Evans, J., Clements, C., & Marks, K. (2001). Childhood sexual trauma and psychosocial functioning in adults with schizophrenia. Psychiatric Services, 52(11), 1485–1488. https://doi.org/10.1176/appi.ps.52.11.1485
Malét-Szabó E. (2020). Viktimológia. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 73–110). Dialóg Campus Kiadó.
Martényi F. (2000). A poszttraumás stressz-betegség. Tünetek, neurobiológia és gyógyszeres terápiák. Psychiatry Hungarica, 15(3), 276–293.
McLean, L. M. & Gallop, R. (2003). Implications of childhood sexual abuse for adult borderline personality disorder and complex posttraumatic stress disorder. American Journal of Psychiatry, 160(2), 369–371. https://doi.org/10.1176/appi.ajp.160.2.369
Merza K., Papp G., & Kuritárné Szabó I. (2015). Borderline személyiségzavar és gyermekkori traumatizáció. In Kuritárné Szabó I., & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 167–184). Oriold és Társai Kiadó.
Miller, A. K., Markman, K. D., & Handley, I. M. (2007). Self-blame among sexual-assault victims prospectively predicts revictimization: A perceived sociolegal context model of risk. Basic and Applied Social Psychology, 29(2), 129–136. https://doi.org/10.1080/01973530701331585
Morrison, A. P., Frame, L., & Larkin, W. (2003). Relationship between trauma and psychosis: Review and integration. British Journal of Clinical Psychology, 42(Pt. 4), 331–353. https://doi.org/10.1348/014466503322528892
Nagy L. T. (2006). Az erőszakos bűnözés. In Gönczöl K., Kerezsi K., Korinek L., & Lévay M. (Szerk.), Kriminológia-Szakkriminológia (pp. 355–375). CompLex Kiadó.
Nyúl B., Ferenczy D., Kende A., & Szabó M. (2018). A Nemierőszak-mítoszok Elfogadása Skála (NEMES) magyar adaptációja. Alkalmazott Pszichológia, 18(1), 115–135. https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2018.1.115
O’Donohue, W. (2021). A forensic interview protocol for adult sexual assault: Content validity and consumer acceptability. International Journal of Psychology & Psychological Therapy, 21(1), 133–147.
Parti K., Szabó J., & Virág Gy. (2016). A média azt üzente… Szexuális erőszakkal kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök vizsgálata egy médiakampány kapcsán. Médiakutató, 16(2), 7–24.
Perczel-Forintos D. (2010). A poszttraumás stressz zavar kognitív viselkedésterápiája. In Perczel-Forintos D., & Mórotz K. (Szerk.), Kognitív viselkedésterápia (pp. 417–437). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Perczel-Forintos D. & Kocsis-Bogár K. (2015). Traumatikus életesemények a szkizofrén pszichózisok hátterében. In Kuritárné Szabó I., & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna… A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 185–202). Oriold és Társai Kiadó.
Peterson, Z. & Muehlenhard, C. L. (2004). Was it rape? The function of women’s rape myth acceptance and definitions of sex in labeling their own experiences. Sex Roles, 51(3–4), 129–144. https://doi.org/10.1023/B:SERS.0000037758.95376.00
Pohárnok M. & Lénárd K. (2015). A trauma lélektana. In Kiss E. Cs., & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 221–234). Pannónia Könyvek.
Romme, M. & Escher, A. (1989). Hearing voices. Schizophrenia Bulletin, 15, 209–216. https://doi.org/10.1093/schbul/15.2.209
Selye J. (1983). Stressz distressz nélkül. Akadémia Kiadó.
Silk, K. R., Lee, S. P., Hill, E. M., & Lohr, N. E. (1995). Borderline personality disorder symptoms and severity of sexual abuse. American Journal of Psychiatry, 152(7), 1059–1064. https://doi.org/10.1176/ajp.152.7.1059
Soloff, P. H., Lynch, K. G., Kelly, T. M., Malone, K. M., & Mann, J. J. (2006). Characteristics of suicide attempts of patients with major depressive episode and borderline personality disorder: A comparative study. American Journal of Psychiatry, 157(4), 601–608. https://doi.org/10.1176/appi.ajp.157.4.601
Spinazzola, J., Ford, J. D., Zucker, M., van der Kolk, B. A., Silva, S., & Smith, S. F. (2005). Survey evaluates complex trauma exposure, outcome, and intervention among children and adolescents. Psychiatric Annals, 35(5), 433–439. https://doi.org/10.3928/00485713-20050501-09
Stanton, K. J., Denietolis, B., Goodwin, B. J., & Dvir, Y. (2020). Childhood trauma and psychosis: An updated review. Child and Adolescent Psychiatric Clinics of North America, 29(1), 115–129. https://doi.org/10.1016/j.chc.2019.08.004
Startup, M. (1999). Schizotypy, dissociative experiences and childhood abuse: Relationships among self-report measures. British Journal of Clinical Psychology, 38(4), 333–344. https://doi.org/10.1348/014466599162908
Steel, C., Marzillier, S., Fearon, P., & Ruddle, A. (2009). Childhood abuse and schizotypal personality. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 44(11), 917–923. https://doi.org/10.1007/s00127-009-0038-0
Subica, A. M., Claypoole, K. H., & Wylie, A. M. (2011). PTSD’s mediation of the relationships between trauma, depression, substance abuse, mental health, and physical health in individuals with severe mental illness: Evaluating a comprehensive model. Schizophrenia Research, 136(1–3), 104–109. https://doi.org/10.1016/j.schres.2011.10.018
Szatmári A. (2019). A különleges bánásmódot igénylő sértettek meghallgatásának bűnüldözési lehetőségei és tapasztalatai a rendőrségi eljárásokban. In Gaál Gy., & Hautzinger Z. (Szerk.), A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői (pp. 181–189). Pécsi Határőr Tudományos Közlemények.
van der Hart, O., Nijenhuis, E. R. S., & Steele, K. (2006). The haunted self: Structural dissociation and the treatment of chronic traumatization. W. W. Norton & Company.
van der Kolk, B. A., Roth, S., Pelcovitz, D., Sunday, S., & Spinazzola, J. (2005). The empirical foundation of a complex adaptation to trauma. Journal of Traumatic Stress, 18(5), 389–399. https://doi.org/10.1002/jts.20047
Ward, C. A. (1995). Attitudes towards rape: Feminist and social psychological perspectives. SAGE Publications Ltd.
Westen, D., Ludolph, P., Misle, B., Ruffins, S., & Block, J. (1990). Physical and sexual abuse in adolescent girls with borderline personality disorder. American Journal of Orthopsychiatry, 60(1), 55–66. https://doi.org/10.1037/h0079175
World Health Organization. (2022). Betegségek nemzetközi osztályozása, 11. kiadás. World Health Organization.
Zanarini, M. C., Yong, L., Frankenburg, F. R., Hennen, J., Reich, D. B., Marino, M. F., & Vujanovic, A. A. (2002). Severity of reported childhood sexual abuse and its relationship to severity of borderline psychopathology and psychosocial impairment among borderline inpatients. Journal of Nervous and Mental Disease, 190(6), 381–387. https://doi.org/10.1097/00005053-200206000-00006
Zafarzai, I. & Amiri, A. (2021). Clinical and psychological consequences of sexual assault. International Journal of Academic Research in Business and Social Sciences, 11(1), 433–440. https://doi.org/10.6007/IJARBSS/v11-i1/8525
Z. Papp Zs. (2017). Az áldozathibáztatás pszichológiai magyarázatai – A kontroll szerepe az áldozatsegítésben. Alkalmazott Pszichológia, 17(1), 77–97. https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2017.1.77
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle