Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja rámutatni, hogy a 20. századi popperi kriminálpszichológia-klasszifikáció napjaink tudományos igényeire kevésbé reflektál, egyúttal rámutatni azokra a főbb aspektusokra, amelyek mentén a modern kriminálpszichológia-fogalom újradefiniálása lászik szükségesnek. Ezek az aspektusok a kriminalisztikai pszichológia felértékelődése, tudományterületben betöltött szerepének kiemelése és az alkalmazott eljárásainak megismerése. A kriminalisztikai pszichológia a popperi felosztás alapján a kriminálpszichológia alterületét képezi, ugyanakkor szerepe – a szerző szerint – az idők során nagyobb hangsúlyt kap a modern bűnüldözésben. A kriminalisztikai pszichológia mellett pedig igyekszik a szerző rámutatni további, olyan alkalmazott területekre is, amelyek szerepe ez idáig kevésbé volt kiemelve.
Módszertan: A szerző szakirodalmi áttekintés útján mutatja be a kriminálpszichológia és a kriminalisztikai pszichológia viszonyrendszerét, majd sorra veszi a főbb kriminalisztikai pszichológiai eljárásokat.
Megállapítások: A kriminalisztikai pszichológia szerepe napjainkban sokkal jelentősebb, mint a 20. század második felében volt, ennek okán újradefiniálása szükséges. Az egyes alkalmazott eljárások közül főként az elkövetői vagy bűnügyi profilalkotás adja az empirikus vizsgálódások fókuszát, azonban a profilalkotás mellett még számos speciális pszichológiai eljárás van, amelyek nyomozástámogató funkcióval rendelkeznek. Ugyancsak szükségessé vált a kriminálpszichológia alternatív modellezése is, melyre a szerző egy általa klasszifikált modellt vázol.
Érték: A kriminálpszichológia keretrendszerének újragondolása szükséges lehet, amivel kapcsolatban konszenzus egyelőre nincs. Ugyanakkor a kriminalisztikai pszichológia terminológiájának alkalmazása specifikálhatná és differenciálhatná a kriminálpszichológiai alapú empirikus kutatások fókuszát és a speciális nyomozástámogató eljárások megbízhatóságát.
Hivatkozások
Balláné Füszter E. (2019). A kriminalisztika fogalma, tárgya, alapelvei és belső rendszere. In Balláné Füszter E. (Szerk.), Krimináltechnika (pp. 13–18). Dialóg Campus Kiadó.
Bánáti T. (2022). Rendőrségi adatgyűjtés és adatfelhasználás a profilalkotásban. Belügyi Szemle, 70(1), 87–97. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.6
Bellavics M. Zs. (2024). Bűnözői profilalkotás új megközelítése [Doktori (PhD) disszertáció – tervezet]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Bellavics M. Zs. (2022). Bűnügyi adatgyűjtés és adatfelhasználás a klinikai profilalkotás tükrében. Belügyi Szemle, 70(1), 31–46. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.2
Ben-David, S., & Schneider, O. (2005). Rape perceptions, gender role attitudes, and victim-perpetrator acquaintance. Sex Roles, 53(5–6), 385–399. https://doi.org/10.1007/s11199-005-6761-4
Boda J. (Szerk.). (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus Kiadó.
Boros J., & Csetneky L. (2000). Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó.
Bumgarner, J. B. (2008). Profiling and professionalization of criminal investigation. In Kocsis, N. R. (Ed.), Serial murder and the psychology of violent crimes (pp. 277–292). Humana Press.
Campbell, R. (2006). Rape survivors’ experiences with the legal and medical systems: Do rape victim advocates make a difference? Violence Against Women, 12(1), 30–45. https://doi.org/10.1177/1077801205277539
Canter, D. (2000). Offender profiling and criminal differentiation. Legal and Criminological Psychology, 5(1), 23–46. https://doi.org/10.1348/135532500167958
Canter, D. V., & Youngs, D. (2003). Beyond profiling: The need for an investigative psychology. In Bull, R., & Carson, D. (Eds.), Handbook of psychology in legal contexts (2nd ed., pp. 171–206). Wiley.
Csernyikné Póth Á., & Fogarasi M. (2006). Kriminálpszichológia. Rejtjel Kiadó.
Fantoly Zs. (2022). Az izlandi Barnahus-modell és annak hazai gyakorlata. Magyar Rendészet, 22(2), 229–236. https://doi.org/10.32577/mr.2022.4.14
Fliegauf G. (2012). A börtönpszichológia elhatárolása a kriminálpszichológiától. Börtönügyi Szemle, 31(1), 45–62.
Fogarasi M. (2020). Nyomozati pszichológia. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 149–184). Dialóg Campus Kiadó.
Fox, B., Burckley, J., & Corona, A. (2021). Psychological profiling and sex offenders: A review of the research and recommendations for police investigations. In Deslauriers-Varin, N., & Bennell, C. (Eds.), Criminal investigations of sexual offenses (pp. 17–32). Springer.
Gárdonyi G. (2021). Profilalkotás a bűnügyi helyszínen – a gyakorló szakember szemével. Belügyi Szemle, 69(12), 2107–2118. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.3
Haller J. (2020). Bevezetés. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 9–12). Dialóg Campus Kiadó.
Haller J., Petőfi A., & Mészáros K. (2021). A profilozás könnyűségéről és nehézségéről – egy perspektivikus megközelítés. Belügyi Szemle, 69(12), 2069–2086. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.1
Hermann Zs. (2021). Mentális zavarok és klinikai profilozás új szemszögből – a pszichopatológia hálózati megközelítése. Belügyi Szemle, 69(12), 2137–2154. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.5
Ivaskevics K. (2020). Bűnözői profilalkotás. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 111–148). Dialóg Campus Kiadó.
Ivaskevics K., & Pásztor A. (2015). Kihallgatástechnikai metódusok a világban I. – A Reid-módszer. Belügyi Szemle, 63(2), 66–92. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.2.3
Kocsis, N. R. (Ed.). (2007). Criminal profiling: International theory, research, and practice. Humana Press.
Koday Zs. (2019). Börtönpszichológia, avagy ami „szabad szemmel” láthatatlan. In Kapitány-Fövény M., Koncz Zs., & Varga S. K. (Szerk.), Klinikai szakpszichológia a gyakorlatban. Útirányok (pp. 231–252). Medicina Könyvkiadó.
Kulcsár G., & Virág Gy. (2020). Erőszakos bűnözés. In Barabás A. T. (Szerk.), Alkalmazott kriminológia (pp. 385–398). Dialóg Campus Kiadó.
Lehoczki Á. (2021). A poszt–offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában [Doktori (PhD) disszertáció]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Lehoczki Á. (2014). Nehézségek és módszertani dilemmák a profilalkotás hazai kutatásában. Magyar Rendészet, 14(2), 51–61.
Lehoczki Á. (2011). Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(1), 62–81.
Lehoczki Á., & Ronyecz Cs. (2021). Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány. Belügyi Szemle, 69(12), 2087–2105. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.2
Lohner K. (2024). Speciális nyomozástámogató és viselkedéselemző tevékenység. Belügyi Szemle, 72(5), 871–891. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp871-891
Lohner K. (2023). Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket? Scientia et Securitas, 4(1), 44–50. https://doi.org/10.1556/112.2023.00138
Lohner K. (2021). Profilalkotás – kutatásokon át a helyszíni szemléig. Belügyi Szemle, 69(12), 2119–2135. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.4
Lohner K., Bencze R., & Bathó-Csombok I. (2023). A profilalkotás szerepe a motivációk meghatározásában. Magyar Rendészet, 23(2), 167–182. https://doi.org/10.32577/mr.2023.2.10
Lohner K., Hermann Zs., & Haller J. (2021). Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig. Belügyi Szemle, 69(10), 1813–1828. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.10
Kiss A. (2021). A „Barnahus-módszer” megjelenése a büntetőeljárásban. Ügyészségi Szemle, 6(2), 82–90.
Kuritárné Szabó I., & Merza K. (2017). A szexuális bántalmazás és a borderline tünetprofil összefüggései. In Parti K. (Szerk.), Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról (pp. 29–127). Országos Kriminológiai Intézet.
Mittal, S., & Singh, T. (2016). Psychological profiling in criminal investigation: An overview. Journal of Human Behaviour and Development Issues, 3(1), 17–21.
Neal, T. M. S. (2018). Forensic psychology and correctional psychology: Distinct but related subfields of psychological science and practice. American Psychologist, 73(5), 651–662. https://doi.org/10.1037/amp0000227
Otto, R. K., & Ogloff, J. R. P. (2013). Defining forensic psychology. In Weiner, I. B., & Otto, R. K. (Eds.), The handbook of forensic psychology (4th ed., pp. 35–56). John Wiley & Sons, Inc.
O’Donohue, W. (2021). A forensic interview protocol for adult sexual assault: Content validity and consumer acceptability. International Journal of Psychology & Psychological Therapy, 21(1), 133–147.
Pásztor A., Mityók Cs., & Németh F. (2009). A rendvédelmi bűnügyi-kriminálpszichológiai tevékenység szakmai protokollja. In Vajger É., & Virág L. (Szerk.), A rendvédelmi tevékenység szakmai protokollja (pp. 303–331). Határrendészeti Tanulmányok.
Popper P. (2014). A kriminalitásig súlyosbodó személyiségzavarok pszichikai tényezőinek vizsgálata. Saxum Kiadó.
Popper P. (1968). Kriminálpszichológia. In Lénárd F. (Szerk.), Alkalmazott pszichológia (2. átdolg. és bőv. kiad., pp. 300–333). Gondolat Kiadó.
Preisinger N. (2021). Barnahus – Az abúzus gyermekáldozataiért. Diskurzus, 11(2), 30–35.
Rácz J., Karsai Sz., & Tóth V. (Szerk.). (2023). Kvalitatív pszichológia kézikönyv. Eötvös Kiadó.
Ránki S. (2021). Nyelvi profilalkotás. Belügyi Szemle, 69(12), 2155–2166. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.6
Sale, I. (2008). Anatomy of a mass murder: Psychological profile of Martin Bryant and the Port Arthur massacre. In Kocsis, N. R. (Ed.), Serial murder and the psychology of violent crimes (pp. 197–206). Humana Press.
Salfati, C. G. (2021). Investigative psychology. In Brown, J. M., & Horvath, M. A. H. (Eds.), The Cambridge handbook of forensic psychology (2nd ed., pp. 54–68). Cambridge University Press.
Sági L. (2017). A krimináltaktika fejlődési tendenciái, új kihallgatási metódusok. Belügyi Szemle, 65(1), 45–64. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.1.3
Szijártó L. (2019). Alkalmazott pszichológiai módszerek a szélsőséges csoportok és a terrorizmus elleni harcban [Doktori (PhD) disszertáció]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Szijártó L. (2014). Különbségek az egyének és a csoportok között végzett profilozás területén. Terror & Elhárítás, 2, 1–19.
Turco, R. (2008). Criminal profile construction and investigative procedures: Study of the Westly Dodd serial sexual murders. In Kocsis, N. R. (Ed.), Serial murder and the psychology of violent crimes (pp. 245–258). Humana Press.
Turvey, B. E. (2012). Criminal profiling: An introduction to behavioral evidence analysis (4th ed.). Academic Press.
Vilics T. (2020). Kriminálpszichológia és kriminálpszichológus. Magyar Rendészet, 20(4), 219–239. https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.14
Weiner, I. B., & Otto, R. K. (Eds.). (2013). The handbook of forensic psychology (4th ed.). John Wiley & Sons, Inc.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle