Kulcsszavak
szexuális erőszak
bűnügyi statisztika
prevalencia
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmányban a szerző a szexuális bűncselekmények bűnügyi statisztikai mutatóit tekinti át. A szexuális bűncselekmények több klasszifikációs szempontrendszer szerint is csoportosíthatók – például a sértettek életkora vagy a végrehajtás módja alapján, és annak fényében is, hogy végrehajtásuk erőszakos úton történik-e. Ez utóbbi alapján megkülönböztethetünk erőszakos és erőszakmentes tényállásokat – előbbire jó példa a szexuális erőszak bűntett, míg utóbbira pedig a gyermekpornográfia. A statisztikai adatok elemzése abba enged betekintést, hogy a szexuális bűncselekmények prevalenciája hogyan, milyen mértékben alakul, és ezek a gyakorisági mutatók hogyan, milyen megelőzési kampányokkal csökkenthetők.
Módszertan: A tanulmányban statisztikai bemutatást olvashatunk, melynek forrásai nemzetközi és hazai bűnügyi statisztikai adatbázisok.
Megállapítások: Noha Magyaroroszágon a közép-kelet-európai régiót tekintve átlagosnak tekinthető a szexuális bűncselekmények miatt indított eljárások száma, még így is magas esetszámokkal találkozunk. Ahhoz, hogy ezek az esetszámok csökkenhessenek, olyan programokra van szükség, amelyek eredményesen veszik fel a harcot a nemierőszak-mítoszok hatásaival, az áldozathibáztatástól való félelemmel és a megbélyegzéssel szemben.
Érték: Jelen tanulmány egy olyan áttekintő írás, amely a szexuális bűncselekmények komplex, statisztikai szempontú bemutatását célozza meg, amely további összehasonlító elemzések alapjául szolgálhat.
Hivatkozások
Ben-David, S. & Schneider, O. (2005). Rape perceptions, gender role attitudes, and victim-perpetrator acquaintance. Sex Roles, 53(5-6), 385–399. https://doi.org/10.1007/s11199-005-6761-4
Bridges, J. S. (1991). Perceptions of date rape and stranger rape: A difference in sex role expectations and rapesupportive beliefs. Sex Roles, 24(5), 291–307. https://doi.org/10.1007/BF00288303
Bulut, S. & Çankaya, M. C. (2020). Understanding the Reasons of Pedophilia. Clinical Research in Psychology, 3(1), 1–4.
Chu, C. M. & Thomas, S. D. M. (2010). Adolescent Sexual Offenders: The Relationship Between Typology and Recidivism. Sexual Abuse: A Journal of Research and Treatment, 22(2), 218–233. https://doi.org/10.1177/1079063210369011
Hall, R. C. W. & Hall, R. C. W. (2007). A Profile of Pedophilia: Definition, Characteristics of Offenders, Recidivism, Treatment Outcomes, and Forensic Issues. Mayo Clinic Proceedings, 82(4), 457–471. http://dx.doi.org/10.4065/82.4.457
Janoff-Bulman, R. (1995). Victims of Violence. In Everly, G. S. & Lating, J. M. (Eds.), Psychotraumatology. Key Papers and Core Concepts in Post-Traumatic Stress (pp. 73–86). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-1034-9_5
Jármi É. (2019). Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése. Educatio, 28(3), 528–540. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.3.6
Haller J., Fogarasi M. & Farkas J. (2020). Szexuális bűncselekmények. In Haller J. (Szerk.), Bűntettek kriminálpszichológiája (pp. 59–116). Dialóg Campus Kiadó.
Korinek L. (2020). Látens bűnözés. In Barabás A. T. (Szerk.), Alkalmazott kriminológia (pp. 369–376). Dialóg Campus Kiadó.
Kó J. (2020). Bűnözési statisztika Magyarországon és nemzetközi színtéren. In Barabás A. T. (Szerk.), Alkalmazott kriminológia (pp. 351–368). Dialóg Campus Kiadó.
Kósa K. (2017). A gyermekkori traumatizáció hatásai a felnőttkori egészségi állapotra. In Kuritárné Szabó I. & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 139–166). Oriold és Társai Kiadó.
Kuritárné Szabó I. & Merza K. (2017). A szexuális bántalmazás és a borderline tünetprofil összefüggései. In Parti K. (Szerk.), Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról (pp. 89–127). Országos Kriminológiai Intézet.
Lohner K. (2019). Szexuális bűncselekmények vizsgálata a kockázatelemzés tükrében. In Baráth N. E. & Mezei J. (Szerk.), Rendészet-Tudomány-Aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Konferenciakötet (pp. 193–199). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Maercker, A. & Augsburger, M. (2019). Developments in Psychotraumatology: A Conceptual, Biological, and Cultural Update. Clinical Psychology in Europe, 1(1), 1–18. https://doi.org/10.32872/cpe.v1i1.30294
Marschall, W. L. (1989). Intimacy, loneliness and sexual offenders. Behavioural Research in Therapy, 27, 491–503.
Merza K., Papp G. & Kuritárné Szabó I. (2015). Borderline személyiségzavar és gyermekkori traumatizáció. In Kuritárné Szabó I. & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 167–184). Oriold és Társai Kiadó.
Money, J. (1990). Forensic sexology: Paraphilic serial rape (biastophilia) and lust murder (erotophonophilia). American Journal of Psychotherapy, 44(1), 26–36.
Murray, J. B. (2000). Psychological profile of pedophiles and child molesters. The Journal of Psychology, 134, 211–224.
Norris, J. & Cubbins, L. (1992). Dating, drinking and rape: Effects of victim’s and assailant’s alcohol consumption on judgements of their behavior and traits. Psychology of Women Quarterly, 16(2), 179–191. https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1992.tb00248.x
Nyúl B., Ferenczy D., Kende A. & Szabó M. (2018). A Nemierőszak-mítoszok Elfogadása Skála (NEMES) magyar adaptációja. Alkalmazott Pszichológia, 18(1), 115–135. http://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2018.1.115
Nyúl B., Ferenczy D., Kende A. & Szabó M. (2017). A felelősség paradoxona: a nemi erőszak mítoszok elfogadása és a társas identitás összefüggései. In Kovács M. (Szerk.), Társadalmi nemek. Elméleti megközelítések és kutatási eredmények (pp. 117–140). Eötvös Kiadó.
Orth, U. (2002). Secondary Victimization of Crime Victims by Criminal Proceedings. Social Justice Research, 15(4), 313–325. https://doi.org/10.1023/A:1021210323461
Parti K., Szabó J. & Virág Gy. (2017). A szexuális erőszak jellemzői egy aktakutatás tükrében. In Parti K. (Szerk.), Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról (pp. 159–198). Országos Kriminológiai Intézet.
Parti K., Szabó J. & Virág Gy. (2016). A média azt üzente… Szexuális erőszakkal kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök vizsgálata egy médiakampány kapcsán. Médiakutató, 16(2), 7–24.
Perczel-Forintos D. & Kocsis-Bogár K. (2017). Traumatikus életesemények a szkizofrén pszichózisok hátterében. In. Kuritárné Szabó I. & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 185–202). Oriold és Társai Kiadó.
Roth, S. & Newman, E. (1995). The Process of Coping with Sexual Trauma. In Everly, G. S. & Lating, J. M. (Eds.), Psychotraumatology. Key Papers and Core Concepts in Post-Traumatic Stress (pp. 321–339). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-1034-9_19
Ryan, T. J., Huss, M. T. & Scalora, M. J. (2017). Differentiating Sexual Offender Type on Measures of Impulsivity and Compulsivity. Sexual Addiction & Compulsivity, 24(1-2), 108–125. https://doi.org/10.1080/10720162.2016.1189863
Salfati, C. G. & Taylor, P. (2006). Differentiating sexual violence: A comparison of sexual homicide and rape. Psychology, Crime & Law, 12(2), 107–125. http://dx.doi.org/10.1080/10683160500036871
Siegler A. (2020). Iskolai bántalmazás a diákok perspektívájából. Iskolakultúra, 30(7), 61–75. http://dx.doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.7.61
Várnai D. E., Jármi É., Arnold P., Demetrovics Zs., Németh Á., Kökönyei Gy. & Örkényi Á. (2018). A kortársbántalmazás (bullying) értelmezésének vizsgálata kvalitatív módszerekkel – “Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” (HBSC) vizsgálat módszertanának kiegészítése. Magyar Pszichológiai Szemle, 73(4), 519–539. https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.4.1
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle