Keywords
sexual violence
crime statistics
prevalence
How to Cite
Abstract
Aim: In this study, the Author reviews the criminal statistics indicators of sexual crimes. Sexual crimes can be grouped according to several classification systems – for example, the age of the victims, or the method of execution, or in light of whether they are committed with violence. Based on the latter, distinguished between violent and non-violent situations – a good example of the former is the crime of sexual violence, while the latter is child pornography. The analysis of the statistical data provides insight into how and to what extent the prevalence of sexual crime develops, as well as how and with what prevention campaigns these frequency indicators can be reduced.
Methodology: In the study, the Author makes a statistical presentation, the sources of which are international and domestic crime statistics databases.
Findings: Although the number of proceedings initiated for sexual crimes in Hungary can be considered average for the Central and Eastern European region, the numbers of cases detected are still at high levels. In order for these cases to decrease, programs are needed that effectively combat the effects of sexual violence myths, the fear of victim blaming, and stigmatisation.
Value: This study is an overview that aims to present a complex statistical point of sexual crimes, which can serve as a basis for further comparative analyses.
References
Ben-David, S. & Schneider, O. (2005). Rape perceptions, gender role attitudes, and victim-perpetrator acquaintance. Sex Roles, 53(5-6), 385–399. https://doi.org/10.1007/s11199-005-6761-4
Bridges, J. S. (1991). Perceptions of date rape and stranger rape: A difference in sex role expectations and rapesupportive beliefs. Sex Roles, 24(5), 291–307. https://doi.org/10.1007/BF00288303
Bulut, S. & Çankaya, M. C. (2020). Understanding the Reasons of Pedophilia. Clinical Research in Psychology, 3(1), 1–4.
Chu, C. M. & Thomas, S. D. M. (2010). Adolescent Sexual Offenders: The Relationship Between Typology and Recidivism. Sexual Abuse: A Journal of Research and Treatment, 22(2), 218–233. https://doi.org/10.1177/1079063210369011
Hall, R. C. W. & Hall, R. C. W. (2007). A Profile of Pedophilia: Definition, Characteristics of Offenders, Recidivism, Treatment Outcomes, and Forensic Issues. Mayo Clinic Proceedings, 82(4), 457–471. http://dx.doi.org/10.4065/82.4.457
Janoff-Bulman, R. (1995). Victims of Violence. In Everly, G. S. & Lating, J. M. (Eds.), Psychotraumatology. Key Papers and Core Concepts in Post-Traumatic Stress (pp. 73–86). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-1034-9_5
Jármi É. (2019). Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése. Educatio, 28(3), 528–540. https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.3.6
Haller J., Fogarasi M. & Farkas J. (2020). Szexuális bűncselekmények. In Haller J. (Szerk.), Bűntettek kriminálpszichológiája (pp. 59–116). Dialóg Campus Kiadó.
Korinek L. (2020). Látens bűnözés. In Barabás A. T. (Szerk.), Alkalmazott kriminológia (pp. 369–376). Dialóg Campus Kiadó.
Kó J. (2020). Bűnözési statisztika Magyarországon és nemzetközi színtéren. In Barabás A. T. (Szerk.), Alkalmazott kriminológia (pp. 351–368). Dialóg Campus Kiadó.
Kósa K. (2017). A gyermekkori traumatizáció hatásai a felnőttkori egészségi állapotra. In Kuritárné Szabó I. & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 139–166). Oriold és Társai Kiadó.
Kuritárné Szabó I. & Merza K. (2017). A szexuális bántalmazás és a borderline tünetprofil összefüggései. In Parti K. (Szerk.), Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról (pp. 89–127). Országos Kriminológiai Intézet.
Lohner K. (2019). Szexuális bűncselekmények vizsgálata a kockázatelemzés tükrében. In Baráth N. E. & Mezei J. (Szerk.), Rendészet-Tudomány-Aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Konferenciakötet (pp. 193–199). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Maercker, A. & Augsburger, M. (2019). Developments in Psychotraumatology: A Conceptual, Biological, and Cultural Update. Clinical Psychology in Europe, 1(1), 1–18. https://doi.org/10.32872/cpe.v1i1.30294
Marschall, W. L. (1989). Intimacy, loneliness and sexual offenders. Behavioural Research in Therapy, 27, 491–503.
Merza K., Papp G. & Kuritárné Szabó I. (2015). Borderline személyiségzavar és gyermekkori traumatizáció. In Kuritárné Szabó I. & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 167–184). Oriold és Társai Kiadó.
Money, J. (1990). Forensic sexology: Paraphilic serial rape (biastophilia) and lust murder (erotophonophilia). American Journal of Psychotherapy, 44(1), 26–36.
Murray, J. B. (2000). Psychological profile of pedophiles and child molesters. The Journal of Psychology, 134, 211–224.
Norris, J. & Cubbins, L. (1992). Dating, drinking and rape: Effects of victim’s and assailant’s alcohol consumption on judgements of their behavior and traits. Psychology of Women Quarterly, 16(2), 179–191. https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1992.tb00248.x
Nyúl B., Ferenczy D., Kende A. & Szabó M. (2018). A Nemierőszak-mítoszok Elfogadása Skála (NEMES) magyar adaptációja. Alkalmazott Pszichológia, 18(1), 115–135. http://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2018.1.115
Nyúl B., Ferenczy D., Kende A. & Szabó M. (2017). A felelősség paradoxona: a nemi erőszak mítoszok elfogadása és a társas identitás összefüggései. In Kovács M. (Szerk.), Társadalmi nemek. Elméleti megközelítések és kutatási eredmények (pp. 117–140). Eötvös Kiadó.
Orth, U. (2002). Secondary Victimization of Crime Victims by Criminal Proceedings. Social Justice Research, 15(4), 313–325. https://doi.org/10.1023/A:1021210323461
Parti K., Szabó J. & Virág Gy. (2017). A szexuális erőszak jellemzői egy aktakutatás tükrében. In Parti K. (Szerk.), Szexuális erőszak: mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról (pp. 159–198). Országos Kriminológiai Intézet.
Parti K., Szabó J. & Virág Gy. (2016). A média azt üzente… Szexuális erőszakkal kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök vizsgálata egy médiakampány kapcsán. Médiakutató, 16(2), 7–24.
Perczel-Forintos D. & Kocsis-Bogár K. (2017). Traumatikus életesemények a szkizofrén pszichózisok hátterében. In. Kuritárné Szabó I. & Tisljár-Szabó E. (Szerk.), Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia (pp. 185–202). Oriold és Társai Kiadó.
Roth, S. & Newman, E. (1995). The Process of Coping with Sexual Trauma. In Everly, G. S. & Lating, J. M. (Eds.), Psychotraumatology. Key Papers and Core Concepts in Post-Traumatic Stress (pp. 321–339). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-1034-9_19
Ryan, T. J., Huss, M. T. & Scalora, M. J. (2017). Differentiating Sexual Offender Type on Measures of Impulsivity and Compulsivity. Sexual Addiction & Compulsivity, 24(1-2), 108–125. https://doi.org/10.1080/10720162.2016.1189863
Salfati, C. G. & Taylor, P. (2006). Differentiating sexual violence: A comparison of sexual homicide and rape. Psychology, Crime & Law, 12(2), 107–125. http://dx.doi.org/10.1080/10683160500036871
Siegler A. (2020). Iskolai bántalmazás a diákok perspektívájából. Iskolakultúra, 30(7), 61–75. http://dx.doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.7.61
Várnai D. E., Jármi É., Arnold P., Demetrovics Zs., Németh Á., Kökönyei Gy. & Örkényi Á. (2018). A kortársbántalmazás (bullying) értelmezésének vizsgálata kvalitatív módszerekkel – “Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” (HBSC) vizsgálat módszertanának kiegészítése. Magyar Pszichológiai Szemle, 73(4), 519–539. https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.4.1
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs