Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja, hogy részletesen elemezze a daytoni békeszerződés keretében kialakított decentralizált politikai struktúrák Bosznia-Hercegovinára gyakorolt hatásait. Kiemelt figyelmet fordít az etnikai alapú hatalommegosztás jelenségére, a gazdasági stagnálás okainak és következményeinek feltárására, valamint a politikai reformok végrehajtásának strukturális és gyakorlati nehézségeire, amelyek együttesen jelentős mértékben befolyásolják az ország stabilitását és hosszú távú fejlődési lehetőségeit.
Módszertan: A kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amelynek keretében a tartalomelemzés, a komparatív elemzés és a hálózatelemzés módszertani eszközei együttesen kerülnek felhasználásra. Ez a komplex megközelítés lehetővé tette a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok összefüggéseiben történő vizsgálatát. Az elemzések során a szerző törekedett az objektivitásra, s az adatgyűjtés során kiemelten támaszkodott a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió (EU) jelentéseire, amelyek részletesebb ismerete alapvetően járult hozzá a kutatás pontosságához, mivel az egyik cél, megérteni, milyen mértékben van hatással a nemzetközi közösség a mai Bosznia-Hercegovinára. Emellett a releváns tudományos publikációk, elemzések és szakirodalmi források szisztematikus feldolgozása biztosította a felmerülő kutatási kérdések megválaszolását.
Megállapítások: A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a Bosznia-Hercegovina területén több évtizede a daytoni békeszerződés által létrehozott entitások között a politikai stagnálás továbbra is meghatározó jelenség. Ennek értelmében az etnikai alapú politizálás nemcsak akadályozza a kormányzati reformok hatékony végrehajtását, hanem közvetlenül hozzájárul az ország gazdasági teljesítményének gyengüléséhez és az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat lassúságához. A boszniai alkotmányban is rögzített decentralizált politikai struktúrák tovább nehezítik az állami szintű döntéshozatalt, mivel nemcsak a kompetenciák megosztása bonyolult, hanem az érdekütközések feloldása is komoly akadályokat jelent. Emellett a társadalmi kohézió hiánya nemcsak a belső politikai stabilitást gyengíti, hanem megnehezíti a nemzetközi közösség által javasolt reformok és fejlesztések eredményes végrehajtását is, ezzel tovább mélyítve az ország politikai és gazdasági problémáit.
Érték: A tanulmány új és innovatív nézőpontokkal járul hozzá a Bosznia-Hercegovináról szóló tudományos diskurzushoz, különösen az ország politikai, társadalmi és gazdasági kihívásainak átfogó megértésében. A kutatás néhány gyakorlati javaslatot fogalmaz meg a politikai stabilitás megerősítése (ezek közül néhány projekt megvalósítás előtti fázisban van), a társadalmi együttműködés fokozása és a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása érdekében. Külön hangsúlyt kap az Európai Unió és a helyi szereplők közötti együttműködés erősítése, mint a térségbeli reformok sikeres végrehajtásának egyik kulcsszereplője. A nemzetközi közösség (ENSZ, EBESZ stb.) által kínált támogatási mechanizmusok hatékonyabb kihasználásának lehetősége pedig a másik kulcsmozzanat, hiszen egyéb megoldások súlyos érdekérvényesítési problémákba ütköznének.
Hivatkozások
Halász I. (2014). Nemzetközi elem szerepe a balkáni államépítésben tegnap és ma. In Politikai krízisek Európa peremén: A Kaukázustól a Brit-szigetekig (pp. 273–291). Magyar Napló Kiadó.
Ibričević, A. (2024). Decided return migration: Emotions, citizenship, home and belonging in Bosnia and Herzegovina. IMISCOE Research Series. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-031-58347-6
Juhász J. (2009). Bosznia-Hercegovina 2006 óta: Az államépítés kudarca? Nemzet és Biztonság, 2(1), 11–19.
Juhász J., Márkusz L., Tálas P., & Valki L. (2003). Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Zrínyi Kiadó.
Kemenszky Á. (2014). A nemzetközi területi adminisztráció balkáni modelljei: Bosznia-Hercegovina és Koszovó [PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem]. Corvinus Egyetemi Könyvtár. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/732/1/Kemenszky_Agnes.pdf
Kemenszky Á. (2016). Bosznia-Hercegovina, a mozaikosra töredezett állam. Mediterrán és Balkán Fórum, 10(1–2), 41–52. http://www.mbforum.hu/wp-content/uploads/2016/12/41_Mediterrán-és-Balkán-Fórum_X_1_2_1.pdf
Márkusz L. (2010). Bosznia-Hercegovina: Tizenöt évvel Dayton után. Nemzet és Biztonság, 3(6), 30–39. http://nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/markusz_laszlo-bosznia_hercegovina__tizenot_evvel_dayton_utan.pdf
Riez E. (2023). Bosznia-Hercegovina politikai instabilitása: etnikai megosztottság és reformkésedelem. Szakcikk Adatbázis. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2734905
Schreuer, C. (1999). The Brčko Final Award of 5 March 1999. Leiden Journal of International Law, 12(3), 575–581. https://doi.org/10.1017/S0922156599000291
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle