Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A határkorrupció a rendvédelmi szervezetek alkalmazottai által elkövetett korrupció egy sajátos formája. Ez a korrupció két nemzetállam között húzódó határszakaszhoz kapcsolódik, és elsősorban ezen területi jellemzők teszik különösen érdekessé. A határkorrupcióban részt vevő rendvédelmi szervekkel kapcsolatos belső szervezeti jellemzők, külső környezetük, valamint a tágabb társadalmi kontextus, amelyben a korrupció történik, szintén megkülönböztetik a határkorrupciót a korrupció egyéb formáitól. A tanulmány célja, hogy a vonatkozó interdiszciplináris szakirodalom szintézisén keresztül felvázolja a határkorrupció általános fogalmi keretét, ezen belül tárgyalja a jelenség egyedi jellemzőit és azokat a kulcsfontosságú tényezőket, melyek lehetővé teszik a határbiztonságért felelős szerveknél ezt a fajta korrupciót.
Módszertan: A határkorrupcióval foglalkozó kritikai szakirodalom kiválasztása és összefüggő keretbe foglalása.
Megállapítások: A határkorrupcióban a vesztegető ügyfél oldalán különböző szereplők (magánszemélyek, cégek és informális csoportok) vehetnek részt. Ezekhez a speciális szereplőkhöz eltérő típusú korrupt tranzakciók kapcsolhatók. A határkorrupció alapulhat egyéni vagy kollektív szereplők összejátszásán vagy kényszerítésen, amikor az egyik fél a másik akarata és érdeke ellenére alakít ki korrupciós helyzetet. A korrupciót elősegítő lehetőségstruktúrákat makró (össztársadalmi), regionális és szervezeti szinteken egyaránt értelmezhetjük. A rendvédelmi szervek dolgozóinak motivációját, hogy a korrupcióban részt vegyenek, haszonelvű, normatív és kapcsolati szempontok alapján magyarázhatjuk.
Érték: Bár a határfelügyeletet ellátó szervezeteknél különösen magas korrupciós kockázat figyelhető meg, a korrupciónak ez a típusa viszonylag kevéssé vizsgált a tudományos szakirodalomban. Éppen ezért a jelenség fő jellemzőinek és főbb magyarázó tényezőinek feltárása kulcsfontosságú az ellene való küzdelemben. Ez a cikk egy általános fogalmi keretet nyújt a kutatók és a gyakorlati szakemberek számára a határkorrupció jobb megértéséhez.
Hivatkozások
Ashforth, B. E., & Annand, V. (2003). The normalization of corruption. Research in Organizational Behavior, 25, 1–52. https://doi.org/10.1016/S0191-3085(03)25001-2
Balla J. (2016). A határrendészeti szolgálati ág korrupciós veszélyeztetettsége. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. http://www.pecshor.hu/periodika/XX/balla.pdf
Bergin, J. (2023). Organised criminal groups’ use of corruption and physical threats against customs officials (U4 Expert Answer 2023:5). Chr. Michelsen Institute. https://www.u4.no/publications/organised-criminal-groups-use-of-corruption-and-physical-threats-against-customs-officials
Berlusconi, G., Aziani, A., & Giommoni, L. (2017). The determinants of heroin flows in Europe: A latent space approach. Social Networks, 51, 104–117. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2017.03.012
Bertrand, O., Lumineau, F., & Fedorova, E. (2014). The supportive factors of firms’ collusive behavior: Empirical evidence from cartels in the European Union. Organization Studies, 35(6), 881–908. https://doi.org/10.1177/0170840613515471
Buehn, A., & Eichler, S. (2009). Smuggling illegal versus legal goods across the U.S.-Mexico border: A structural equations model approach. Southern Economic Journal, 76(2), 328–350. https://doi.org/10.4284/sej.2009.76.2.328
Chan, J. B. L., Devery, C., & Doran, S. (2003). Fair cop: Learning the art of policing. University of Toronto Press. https://doi.org/10.3138/9781442674783
Cobler, N. (2016, July 8). Border corruption often has family roots. Texas Tribune. https://www.texastribune.org/2016/07/08/family-ties-can-lead-border-corruption/
Coleman, J. W. (1998). The criminal elite: The sociology of white-collar crime. St. Martin’s Press.
Dobler, G. (2016). The green, the grey and the blue: A typology of cross-border trade in Africa. The Journal of Modern African Studies, 54(1), 145–169. https://doi.org/10.1017/S0022278X15000993
Doyle, T. (2011). The future of border management. In G. McLinden, E. Fanta, D. Widdowson, & T. Doyle (Eds.), Border management modernization (pp. 11–22). World Bank.
Dutt, P., & Traca, D. (2010). Corruption and bilateral trade flows: Extortion or evasion? Review of Economics and Statistics, 92(4), 843–860. https://doi.org/10.1162/REST_a_00034
Ferreira, C., Engelschalk, M., & Mayville, W. (2006). The challenge of combating corruption in customs administrations. In J. Campos & S. Pradhan (Eds.), The many faces of corruption (pp. 367–386). World Bank.
Fisman, R., & Wei, S. (2004). Tax rates and tax evasion: Evidence from “missing imports” in China. Journal of Political Economy, 112, 471–500. https://doi.org/10.1086/381476
Frost, T. M. (2010). Border related corruption. Trends in Organized Crime, 13(2–3), 179–183. https://doi.org/10.1007/s12117-010-9098-5
Gounev, P., Dzhekova, R., & Bezlov, T. (2012). Anti-corruption measures in EU border control. Center for the Study of Democracy. https://csd.bg/publications/publication/anti-corruption-measures-in-eu-border-control/
Graycar, A., & Prenzler, T. (2013). Understanding and preventing corruption. Palgrave. https://doi.org/10.1057/9781137335098
Heyman, J. (1995). Putting power in the anthropology of bureaucracy: The immigration and naturalization service at the Mexico–United States border. Current Anthropology, 36(2), 261–287. https://doi.org/10.1086/204354
Heyman, J., & Campbell, H. (2008). Corruption in the US borderlands with Mexico: The “purity” of society and the “perversity” of borders. In M. Nuijten & G. Anders (Eds.), Corruption and the secret of law: A legal anthropological perspective (pp. 191–217). Ashgate. https://doi.org/10.4324/9781315259208-9
Hildreth, J. A. D., Gino, F., & Bazerman, M. (2016). Blind loyalty? When group loyalty makes us see evil or engage in it. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 132, 16–36. https://doi.org/10.1016/j.obhdp.2015.10.001
Jancsics, D. (2019a). Border corruption. Public Integrity, 21(4), 406–419. https://doi.org/10.1080/10999922.2019.1581043
Jancsics, D. (2019b). Corruption as resource transfer: An interdisciplinary synthesis. Public Administration Review, 79(1), 523–537. https://doi.org/10.1111/puar.13024
Jancsics, D. (2021). Law enforcement corruption along the U.S. borders. Security Journal, 34(1), 26–46. https://doi.org/10.1057/s41284-019-00203-8
Jancsics, D. (2024a). Sociology of corruption. Cornell University Press. https://doi.org/10.1515/9781501774331
Jancsics, D. (2024b). Organization and organizationality of corruption. Sociology Compass, 18(7), e13254. https://doi.org/10.1111/soc4.13254
Jancsics, D., Salvador, D., & Carlos, J. (2023). Organizational noncompliance: An interdisciplinary review of social and organizational factors. Management Review Quarterly, 73, 1273–1301. https://doi.org/10.1007/s11301-022-00274-9
Jávor, I., & Jancsics, D. (2016). The role of power in organizational corruption: An empirical study. Administration & Society, 48(5), 527–558. https://doi.org/10.1177/0095399713514845
Kardos S. I. (2014). A rendőri korrupció színterei. Belügyi Szemle, 62(10), pp. 99–112. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2014.v62.i10.pp99-112
Klitgaard, R. (1988). Controlling corruption. University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520911185
Knoke, D., & Kuklinski, J. H. (1991). Network analysis: Basic concepts. In G. Thompson, J. Frances, R. Levacic, & J. Mitchell (Eds.), Markets, hierarchies and networks (pp. 173–182). Sage Publications.
Magyar K. (2015). Százezrek a melltartóban – Korrupció a záhonyi határátkelőnél. Magyar Narancs. https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szazezrek-a-melltartoban-97594
Mars, G. (1982). Cheats at work. Allen and Unwin.
McKendall, M. A., & Wagner, A. I. (1997). Motive, opportunity, choice, and corporate illegality. Organization Science, 8(6), 624–647. https://doi.org/10.1287/orsc.8.6.624
McLinden, G. (2005). Integrity in customs. In L. De Wulf & J. B. Sokol (Eds.), Customs modernization handbook (pp. 69–89). World Bank.
Michael, B. (2012). Do customs trade facilitation programs help reduce customs-related corruption? International Journal of Public Administration, 35(2), 81–97. https://doi.org/10.1080/01900692.2011.635491
Moore, C., & Gino, F. (2015). Approach, ability, aftermath: A psychological process framework of unethical behavior at work. The Academy of Management Annals, 9(1), 235–289. https://doi.org/10.5465/19416520.2015.1011522
Ndonga, D. (2013). Managing the risk of corruption in customs through single window systems. World Customs Journal, 7(2), 23–37. https://doi.org/10.55596/001c.92960
Palmer, D. (2012). Normal organizational wrongdoing: A critical analysis of theories of misconduct in and by organizations. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199573592.001.0001
Parayno, G. (2013). Combatting corruption in the Philippine customs service. In P. Larmour & N. Wolanin (Eds.), Corruption and anti-corruption (pp. 204–220). ANU Press. https://doi.org/10.22459/CAC.03.2013.12
Pinto, J., Leana, C. R., & Pil, F. K. (2008). Corrupt organizations or organizations of corrupt individuals? Two types of organization-level corruption. Academy of Management Review, 33(3), 685–709. https://doi.org/10.5465/amr.2008.32465726
Prechel, H. (2022). Corporate fraud, corruption, and financial malfeasance. Oxford Research Encyclopedia of Criminology. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190264079.013.271
Reuter, P. H. (2014). The mobility of drug trafficking. In J. Collins (Ed.), Ending the drug wars (pp. 33–40). The London School of Economics and Political Science.
Tullock, G. (1965). The politics of bureaucracy. Public Affairs Press.
United Nations Office on Drugs and Crime. (2020). Measuring organized crime in the Western Balkans. https://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/OC/Measuring-OC-in-WB.pdf
Vaughan, D. (1982). Toward understanding unlawful organizational behavior. Michigan Law Review, 80, 1377–1402. https://doi.org/10.2307/1288553
Velkova, E., & Georgievski, S. (2004). Fighting transborder organized crime in Southeast Europe through fighting corruption in customs agencies. Southeast European and Black Sea Studies, 4, 280–293. https://doi.org/10.1080/1468385042000247574
Westmarland, L. (2005). Police ethics and integrity: Breaking the blue code of silence. Policing and Society, 15, 145–165. https://doi.org/10.1080/10439460500071721
Wheeler, S., & Rothman, M. L. (1982). The organization as weapon in white-collar crime. Michigan Law Review, 80(7), 1403–1426. https://doi.org/10.2307/1288554
Wickberg, S. (2013). Literature review on corruption in cross-border business (U4 Expert Answer 2013:391). Chr. Michelsen Institute. https://assets.publishing.service.gov.uk/media/57a089fced915d3cfd000512/ExpertAnswer-391.pdf
Wiegand, B. (1993). Petty smuggling as “social justice”: Research findings from the Belize-Mexico border. Social and Economic Studies, 42(1), 171–193.
Zarnowiecki, M. (2011). Borders, their design, and their operation. In G. McLinden, E. Fanta, D. Widdowson, & T. Doyle (Eds.), Border management modernization (pp. 37–78). World Bank.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle