Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Ezen tanulmánnyal a szerző elsősorban nem az egyes jogszabályváltozások bemutatását, azok kimerítő felsorolását, illetve részletes elemzését tűzte ki célul, azonban a tanulmány témája vonatkozásában nem hanyagolhatók el a különböző jogszabályi rendelkezések részbeni ismertetése, melynek révén a szerző az összefüggést keresi változó világunk nagy társadalmi hatással bíró eseményei, illetve büntetőjogi szabályozásunkban és az egyes cselekmények társadalomra veszélyességében bekövetkező változások között.
Módszertan: A tanulmány egyes törvények indokolásának elemzésével, továbbá hazai szakirodalom feldolgozásával készült. Mindemellett az egyes társadalmi események büntetőjog-alkotásra gyakorolt hatásait vizsgálta meg.
Megállapítások: Az egyes rendkívüli események, melyek hatása globális szinten is érzékelhető, egyrészt befolyásolják az emberek felfogását, mindennapjait, másrészt a jogrendszerre is hatással vannak, mely hatás szükségszerűen igényli a jogalkotó általi fellépést. Ezen rendkívüli események következtében kialakult új helyzetek az egyes cselekmények társadalomra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak jogalkotói értékelését vethetik fel, amelyek szankcionálása valamilyen formában indokolttá válhat.
Érték: A tanulmány rámutat a modern világ dinamikája és a büntetőjog között fennálló szükségszerű kapcsolatra, azáltal, hogy vizsgálat tárgyává teszi az egyes cselekmények társadalomra veszélyességét a különböző globális szintű események tükrében.
Hivatkozások
Ambrus I. (2020). A koronavírus-járvány és a büntetőjog. MTA Law Working Papers, 7(5), 1–22. https://jog.tk.hu/mtalwp/a-koronavirus-jarvany-es-a-buntetojog
Ambrus I. (2021). Szabálysértési tényállások és gyakorlatuk a koronavírus-járvány idején. In Ambrus I. (Szerk.), COVID–19 és büntetőjog. Az emberi egészség, a köznyugalom és más jogtárgyak védelme járvány idején (pp. 137–149). Elte Eötvös Kiadó.
Árva Zs., Balázs I., Barta A. & Veszprémi B. (2020). Közigazgatás – Elmélet. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványa.
Balogh Á. (2006). Az egészség védelme a büntetőjogban (Doktori értekezés). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola.
Bán T. (2008). A társadalomra veszélyesség egykor és most. De iurisprudentia et iure publico, 2(3), 1.
Bényey Z. (1955). A társadalomra veszélyesség fogalma és szabályozása de lege ferenda. Jogtudományi Közlöny, 1955(11), 651–652.
Blaskó B. (2007). Magyar büntetőjog. Általános rész (3., átdolgozott kiadás). Rejtjel Kiadó.
Fábián P. (2018). A terrorcselekmény büntetőjogi szabályozásának jelene és aktuális kérdései. Büntetőjogi Szemle, 2018(2), 46.
Finkey F. (1909). A jogtalanság, mint a büntetendő cselekmény ismérve. Székfoglaló értekezés. Magyar Tudományos Akadémia.
Földvári J. (2003). Magyar büntetőjog – Általános rész (7. átdolgozott kiadás). Osiris Kiadó.
Gubis P. (2021). A koronavírus-járvány miatt aktuálissá vált egyes bűncselekményi tényállások dogmatikai áttekintése. In Ambrus I. (Szerk.), COVID–19 és büntetőjog. Az emberi egészség, a köznyugalom és más jogtárgyak védelme járvány idején (pp. 123–136). Elte Eötvös Kiadó.
Hautzinger Z. (2017). Büntetőjogi válaszok a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre Magyarországon. In Tálas P. (Szerk.), Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság. Tanulmányok (pp. 70–71). Dialóg Campus Kiadó.
Károlyi J. (2006). Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 68(13), 5.
Korinek L. (2015). A terrorizmus. Belügyi Szemle, 63(7–8), 7–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.7-8.1
Madai S. (2016). A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kezelésének büntető anyagi jogi eszközei hazánkban. In Hautzinger Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 245–246). A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata.
Pallagi A. (2015). Büntetőpolitika az új évszázad első éveiben (Doktori értekezés). Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola.
Paulovics A. (2004). Az állatvédelem a nemzetközi szabályozás tükrében. Magyar Jog, 2004(2), 82–92.
Skorka T. (2021). Koronavírus a szabálysértés szemszögéből. Magyar Rendészet, 21(1), 99–115. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.7
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle