Abstract
Aim: With this study, the author does not aim primarily to present an exhaustive list or detailed analysis of the various legislative changes, but notes that, in the context of the subject of the study, it is not possible to neglect a partial description of the various legislative provisions, through which the author seeks to establish the link between the events of major social impact in our changing world and the changes in our criminal law and the danger to society of certain acts.
Methodology: The study was based on an analysis of the justifications of some laws and on a review of the national legal literature. In addition, the impact of certain social events on criminal lawmaking was examined.
Findings: Some extraordinary events, whose impact is felt at global level, affect people's perceptions and daily lives, and also have an impact on the legal system, which necessarily requires action by the legislator. The new situations created by these exceptional events may give rise to a legislative assessment of the negative impact of certain acts on society, which may justify some form of sanction.
Value: The study highlights the necessary link between the dynamics of the modern world and criminal law, by examining the danger to society of certain acts in the light of events at different global levels.
References
Ambrus I. (2020). A koronavírus-járvány és a büntetőjog. MTA Law Working Papers, 7(5), 1–22. https://jog.tk.hu/mtalwp/a-koronavirus-jarvany-es-a-buntetojog
Ambrus I. (2021). Szabálysértési tényállások és gyakorlatuk a koronavírus-járvány idején. In Ambrus I. (Szerk.), COVID–19 és büntetőjog. Az emberi egészség, a köznyugalom és más jogtárgyak védelme járvány idején (pp. 137–149). Elte Eötvös Kiadó.
Árva Zs., Balázs I., Barta A. & Veszprémi B. (2020). Közigazgatás – Elmélet. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványa.
Balogh Á. (2006). Az egészség védelme a büntetőjogban (Doktori értekezés). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola.
Bán T. (2008). A társadalomra veszélyesség egykor és most. De iurisprudentia et iure publico, 2(3), 1.
Bényey Z. (1955). A társadalomra veszélyesség fogalma és szabályozása de lege ferenda. Jogtudományi Közlöny, 1955(11), 651–652.
Blaskó B. (2007). Magyar büntetőjog. Általános rész (3., átdolgozott kiadás). Rejtjel Kiadó.
Fábián P. (2018). A terrorcselekmény büntetőjogi szabályozásának jelene és aktuális kérdései. Büntetőjogi Szemle, 2018(2), 46.
Finkey F. (1909). A jogtalanság, mint a büntetendő cselekmény ismérve. Székfoglaló értekezés. Magyar Tudományos Akadémia.
Földvári J. (2003). Magyar büntetőjog – Általános rész (7. átdolgozott kiadás). Osiris Kiadó.
Gubis P. (2021). A koronavírus-járvány miatt aktuálissá vált egyes bűncselekményi tényállások dogmatikai áttekintése. In Ambrus I. (Szerk.), COVID–19 és büntetőjog. Az emberi egészség, a köznyugalom és más jogtárgyak védelme járvány idején (pp. 123–136). Elte Eötvös Kiadó.
Hautzinger Z. (2017). Büntetőjogi válaszok a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre Magyarországon. In Tálas P. (Szerk.), Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság. Tanulmányok (pp. 70–71). Dialóg Campus Kiadó.
Károlyi J. (2006). Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 68(13), 5.
Korinek L. (2015). A terrorizmus. Belügyi Szemle, 63(7–8), 7–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.7-8.1
Madai S. (2016). A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kezelésének büntető anyagi jogi eszközei hazánkban. In Hautzinger Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 245–246). A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata.
Pallagi A. (2015). Büntetőpolitika az új évszázad első éveiben (Doktori értekezés). Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola.
Paulovics A. (2004). Az állatvédelem a nemzetközi szabályozás tükrében. Magyar Jog, 2004(2), 82–92.
Skorka T. (2021). Koronavírus a szabálysértés szemszögéből. Magyar Rendészet, 21(1), 99–115. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.7

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Academic Journal of Internal Affairs