Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak feltárása, hogy a költségvetési csalás miatt indított, nagy terjedelmű (úgynevezett monstre) büntetőeljárások miért húzódnak el aránytalanul hosszú ideig, és milyen tényezők akadályozzák az eljárások időszerű és hatékony lezárását.
Módszertan: A kutatás a hatályos joganyag és a kapcsolódó bírói, ügyészi és nyomozó hatósági gyakorlat normatív elemzésén alapul, amelyet a releváns szakirodalom kritikai értékelése egészít ki. A tanulmány példákon keresztül világít rá azokra a strukturális és gyakorlati problémákra, amelyek a költségvetési csalások üldözése során jelentkeznek. A tanulmány az első szerzőnek az Igazságügyi Minisztérium büntetőeljárások elhúzódását vizsgáló munkacsoportjában szerzett tapasztalataira is épül.
Megállapítások: A tanulmány megállapítja, hogy a költségvetési csalás miatt indított büntetőeljárások elhúzódását elsősorban a törvényi egység túlzott kiterjesztése okozza, amely a cselekmények kényszeregyesítéséhez és az ügyek fokozódó terjedelméhez vezet. Ez különösen a nyomozati szakaszban eredményez strukturális túlterheltséget, mivel a komplex tényállások, a nagyszámú részcselekmények és az egyre bővülő bizonyítékanyag kezelése aránytalanul sok időt és kapacitást igényel. A bírósági szakaszban ugyan az előkészítő ülés perkoncentrációs funkciója elvben alkalmas lenne az eljárások racionalizálására, a gyakorlatban azonban a terhelti együttműködést ösztönző anyagi és eljárási kereteknek a hiánya jelentős akadályt képez. Ezzel párhuzamosan a szakértői bizonyítás túlzott alkalmazása és a digitális ügyvitel technikai hiányosságai is lassítják az eljárást. Az időszerűséget gyakran olyan személyi változások (például bíró- vagy védőváltások) is veszélyeztetik, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé. Mindezek alapján a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az időszerű és hatékony igazságszolgáltatás csak komplex, összehangolt reformintézkedések révén biztosítható, amelyek kiterjednek a jogalkotásra, a jogalkalmazásra, az infrastruktúrára és az emberierőforrás-gazdálkodásra is.
Érték: A tanulmány értéke abban rejlik, hogy rendszerszinten közelíti meg a költségvetési csalások miatt indított büntetőeljárások problémáit, és konkrét reformirányokat jelöl ki a jogalkotás és jogalkalmazás számára. A javaslatok hozzájárulhatnak a perhatékonyság növeléséhez, az eljárási túlterheltség enyhítéséhez, valamint az időszerű és igazságos büntető igazságszolgáltatás megvalósításához.
Hivatkozások
Felhasznált irodalom
Baran B., Czobor P., Fekete Sz., Somogyi A., & Gazdag G. (2023). Hogyan lehetne az igazságügyi pszichiátriát vonzóbbá tenni? A kritikus igazságügyi pszichiáter szakértő hiány okai és megoldási lehetőségei. Orvosi Hetilap, 164(35), 1373–1380. https://doi.org/10.1556/650.2023.32829
Balláné Szentpáli E. (2019). Költségvetési csalás – előkészítő ülés. Magyar Jog, 66(11), 628–636.
Balláné Szentpáli E. (2020). A költségvetési csalás a statisztikai adatok tükrében a rendszerváltozástól napjainkig. Belügyi Szemle, 68(1), 67–82. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.4
Bérces V. (2012). A védői szerepkör értelmezésének kérdései – különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra (Doktori disszertáció). Pázmány Péter Katolikus Egyetem. https://jak.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/Berces-Viktor-_leadott-PhD-dolgozat_.pdf?u=1bOTyU
Bérces V. (2023). A terhelt vallomásának értékelése és a beismerő vallomás jelentősége, különös tekintettel a hazai joggyakorlatra. Kúriai Döntések, 71(1), 179–186.
Czédli G. (2019). A bírósági eljárást gyorsító és fékező rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben. Büntetőjogi Szemle, 8(1), 15–34.
Deres P., & Kármán G. (2025). Az okozott vagyoni hátrány megtérülése a költségvetési csalás miatti bűnügyekben. Belügyi Szemle, 73(6), 1257–1285. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i6.pp1257-1285
Elek B. (2015). Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban. Büntetőjogi Szemle, 4(1–2), 10–17.
Elek B. (2022). A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében. Büntetőjogi Szemle, 11(2), 18–24.
Fázsi L., & Stál J. (2012). Észrevételek a büntető ítéletek szerkesztésének kultúrája körében. Büntetőjogi Szemle, 1(2), 3–14.
Fejes P. (2021). A kétszeres kötelezés még nem kétszeres elvonás. Jogtudományi Közlöny, 76(7–8), 334–339.
Fodor B. G. (2024). Konszenzus és szankciók a költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásokban. Magyar Jog, 71(7–8), 411–422.
Holé K. (2022). Opportunitás a gyakorlatban. In Bodzási B. (Szerk.), Jogászegyleti értekezések 2022 (pp. 55–73). Magyar Jogász Egylet.
Ibolya T. (2024). Ötéves büntetőeljárási törvényünk néhány gyakorlati tapasztalata. Magyar Jog, 71(3), 129–133.
Jacsó J. (2017). A költségvetési csalás. In Hollán M., & Barabás A. T. (Szerk.), A negyedik magyar büntetőkódex régi és újabb vitakérdései (pp. 267–296). MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Országos Kriminológiai Intézet.
Kelemenné Csontos L. (2024). Egyszerűsítés és gyorsítás az új büntetőeljárási törvényben – törekvések és ellenhatások a gyakorlatban (Doktori disszertáció). Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://doi.org/10.15476/ELTE.2024.002
Király T. (1997). Kódexjavaslat a büntetőeljárási jogról I. Collega, 1(1), 8–10.
Kiss A. (2002). A sértett eljárásjogi helyzetének erősítése, különös tekintettel a pótmagánvád intézményére. In Irk F. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 39. (pp. 162–178). Országos Kriminológiai Intézet.
Kuhl A. (2025). Az igazságügyi könyvszakértői szakkérdésekről a költségvetési csalás bűncselekménye kapcsán a büntetőeljárásban. Debreceni Jogi Műhely, 21(3–4), 37–59. https://doi.org/10.24169/DJM/2024/3-4/2
Lengyel T. (2020a). „Adócsaló orgazda” (?) avagy a költségvetési csalás és az orgazdaság elhatárolási kérdései. Magyar Rendészet, 20(1), 77–91. https://doi.org/10.32577/mr.2020.1.5
Lengyel T. (2020b). A ne bis in idem elv gyakorlati érvényesülésének korlátai Magyarországon az igazgatási és a büntetőjogi szankciók tükrében. Belügyi Szemle, 68(5), 53–70. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.5.4
Lengyel T. (2021). Törvényi egység a költségvetési csalásban és annak érvényesülési lehetőségei a gyakorlatban. Magyar Rendészet, 21(2), 29–46. https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.2
Ludányi Z. J. (2017). Az előmenetel, mint a bírák jobb munkára ösztönzésének eszköze. In Ábrahám M. (Szerk.), Mailáth György Tudományos Pályázat 2017 (pp. 928–967). OBH.
Mészáros P. (2021). Az elektronikus ügyintézés egyes kérdései a polgári perrendtartással kapcsolatban. In Szilovics Cs., Bujtár Z., Ferencz B., Szívós A. R., Breszkovics B., & Gáspár Zs. (Szerk.), Gazdasági kihívások a XXI. században. Konferenciakötet (pp. 32–40). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Nagy A. (2007). Eljárást gyorsító rendelkezések a büntetőeljárás bírósági szakaszában (Doktori disszertáció). Miskolci Egyetem. http://193.6.1.94:9080/JaDoX_Portlets/documents/document_5656_section_1104.pdf
Polt P. (2018). A büntetőeljárási törvény újításainak várható hatásai. Belügyi Szemle, 66(9), 29–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.9.2
Róth E. (2020). A digitalizáció hatása a büntetőeljárásra. Miskolci Jogi Szemle, 15(Suppl. 3), 165–174.
Schmidt P. (2017). A költségvetési csalás jelenlegi minősítési, elhatárolási kérdései és bírói gyakorlata. Büntetőjogi Szemle, 8(2), 104–115.
Schmidt P. (2024, november 15). Ez az egység kétség [Konferencia-előadás]. Gazdasági Bűnözés 2024, Budapest. https://www.youtube.com/watch?v=uxvMxLR7yyY
Szabó J., & Hornyák Sz. (2020). Az új büntetőeljárási kódex hatása a bírósági igazgatásra. Bírósági Szemle, 1(1), 26–37.
Tóth M. (2015). A bűnszervezeti elkövetés szabályozásának kanyargós útja. Magyar Jog, 62(1), 1–10.
Wang, W. (2025). Research on criminal sampling forensics under the background of big data. Scientific Journal of Humanities and Social Sciences, 7(3), 107–118. https://doi.org/10.54691/89zrwr54
A cikkben szereplő online hivatkozások
URL1: Bűnözés és Igazságszolgáltatás 2014–2023. https://ugyeszseg.hu/az-ugyeszsegrol/statisztikai-adatok/bunozes-es-igazsagszolgaltatas/
URL2: Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika. https://bsr.bm.hu/Document
URL3: Az előkészítő ülés gyakorlata, különös tekintettel a beismerés feltételeire. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/jelentes-kivonat.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle