Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A 2024–2025 közötti időszakra szóló, középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (NKS) keretében a kormányzati igazgatás területén végrehajtott, álláshely- és munkaköralapú korrupciós kockázati kitettség elemzés (a továbbiakban: álláshely alapú elemzés) új módszertanának bemutatása.
Módszertan: A tanulmány a közszolgálati álláshelyek korrupciós kitettségének mérésére kidolgozott új módszertant ismerteti, amely a KAR-MAP (Korrupciós kockázat Azonosító Rendszer – Monitoring, Analitika, Prevenció) szoftverrendszer keretében valósult meg. A cél egy olyan objektív megközelítés kialakítása volt, amely feltárja a korrupciós kockázati tényezők (KT1–KT20 kockázati típusok) jelenlétét, mértékét és halmozódását, valamint a felelősségi viszonyok hatását és az álláshelyek rangsorát a korrupciós kitettség szempontjából. E tényezők együttes elemzése egy összetett kompozit mutatóban, a korrupciós kitettségi főszámban (KKF) jelenik meg, amely számszerűvé teszi a korrupciós kockázatot, biztosítja az összehasonlíthatóságot, és alapot teremt a kockázatok fókuszált kezeléséhez.
Megállapítások: A módszertan illeszkedik az OECD és az UNODC korrupciómegelőzési keretrendszereihez, és a szervezeti összehasonlítás mellett álláshelyalapú adatelemzésre is alkalmas. Ezáltal új szintet nyit a nemzetközi integritásértékelési gyakorlatban azzal, hogy hidat képez a mikro- és makroszintű elemzések között. A modell kísérleti alkalmazása igazolta, hogy a kitettségi gócpontok azonosítása elősegíti a célzott integritásfejlesztési beavatkozásokat.
Érték: A módszertan és a hozzá kapcsolódó digitális elemzőkörnyezet együttesen olyan működőképes, skálázható eszközt alkot, amely nemcsak a korrupciós kockázatok azonosítására alkalmas, hanem azok folyamatos nyomon követésével valós, működés közbeni visszatartó erőt is képez. A mérés átláthatóvá teszi, hogy a szervezeten belül hol koncentrálódnak a korrupciós kockázatok, ezáltal erősítve a szervezeti integritást és a korrupciómegelőzés tudatos kultúráját.
Hivatkozások
Báger, G. (2011). Corruption risks in public administration – Methodology and empirical experiences. Public Finance Quarterly (Pénzügyi Szemle), 56(1), 44–57.
European Commission. (2023). 2023 Rule of Law Report: Country Chapter on Hungary. Publications Office of the European Union.
Fazekas, M., Tóth, I. J., & King, L. P. (2016). An objective corruption risk index using public procurement data. European Journal on Criminal Policy and Research, 22(3), 369–397. https://doi.org/10.1007/s10610-016-9308-z
Hajdu, M. (2023). Corruption risks of Hungarian municipalities: Quantitative and qualitative analyses (PhD thesis). Corvinus University of Budapest. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1283/1/hajdu_miklos_den.pdf
Klotz P. (2021). Elemzési és értékelési módszertan a 2020–2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadásáról szóló 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozat 7. a) pontjához – a KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében.
Münnich, Á., Hidegkuti, I., & Malét-Szabó, E. (2022). A személyi és szervezeti integritás kapcsolata: A szilárd erkölcsiség mérésére megalkotott elméleti SZEM-modell egy lehetséges továbbfejlesztése – előtanulmány (összefoglaló). Belügyi Tudományos Tanács. https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2022/02/szem_tankotet.pdf
Németh, E., Vargha, B. T., & Pályi, K. Á. (2019). The scientific reliability of international corruption rankings. Public Finance Quarterly, 64(3), 319–336.
OECD. (2005). Public sector integrity: A framework for assessment. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264010604-en
OECD. (2016). Preventing corruption in public procurement. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264262935-en
OECD. (2017). Recommendation of the Council on Public Integrity. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264279961-en
OECD. (2018). Integrity for development: Towards a new framework for fighting corruption (OECD Anti-Bribery & Integrity Papers). OECD Publishing.
OECD. (2020). OECD Public Integrity Handbook. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/ac8ed8e8-en
Surányiné Temesi M. & Kocsis L. (2025). Mesterséges intelligenciával támogatott innovatív korrupcióazonosító rendszer alapvetései a közigazgatásban. Belügyi Szemle, 73(2), 235–252. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i2.pp235-252
Szilágyiné Fülöp, E. (2023). Abuses in public administration and their perception. Theory, Methodology, Practice: Review of Business and Management, 19(2), 69–78. https://doi.org/10.18096/TMP.2023.02.07
Temesi M., & Kocsis L. (2026). Digitális fordulat a korrupciómegelőzésben: Kockázatelemző rendszer fejlesztése és alkalmazási perspektívái. Belügyi Szemle, 74(2),
Transparency International. (2020). Corruption Perceptions Index 2020. Transparency International.
United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC). (2019). Preventing corruption in public administration: Integrity risk assessments and management. United Nations Office on Drugs and Crime.
United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC). (2020). State of integrity: A guide on conducting corruption risk assessments in public organizations. United Nations Office on Drugs and Crime. https://www.unodc.org/documents/corruption/Publications/2020/State_of_Integrity_EN.pdf
United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC). (2021). Enhancing the use of data in anti-corruption efforts: Practical guide. United Nations Office on Drugs and Crime.
UNODC. (2023). Corruption risk management: A guide for practitioners. United Nations Office on Drugs and Crime. https://www.unodc.org/documents/corruption/Publications/2023/CRM_Guide_EN.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle