Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a magyar Z generáció miként értelmezi a korrupció különböző formáit, és e megítélések hogyan függnek össze a közigazgatásról alkotott normatív és spontán képekkel. A kutatás külön figyelmet fordít a jogsértő és az informális, kapcsolati jellegű („szürkezónás”) gyakorlatok megítélésére, valamint arra, hogy a közigazgatás értékalapú működésének észlelése miként jár együtt e korrupcióértelmezésekkel a közszolgálati pálya vonzerejének szempontjából.
Módszertan: Az empirikus vizsgálat országosan reprezentatív mintán (N = 1008) zajlott, számítógéppel támogatott telefonos lekérdezéses (CATI) módszerrel 2025 elején. Az adatok feldolgozása SPSS statisztikai szoftver alkalmazásával történt. Az elemzés leíró-összehasonlító statisztikai eljárásokra épült, különös tekintettel a korrupció megítélését mérő kérdésblokk válaszmegoszlásaira. Az egyes korrupciós helyzetek értelmezése a nemzetközi szakirodalomban bevett tipológiák (tranzakciós, strukturális, kapcsolati és informális korrupció) mentén történt. A közigazgatásról alkotott képet egy nyílt végű asszociációs kérdés tematikus tartalomelemzésével vizsgáltuk.
Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a Z generáció körében magas konszenzus figyelhető meg a klasszikus, tranzakciós korrupciós esetek megítélésében, míg a kapcsolati előnyök, az érdekütközések és az informális juttatások értelmezése jelentősen megosztott. Ez a „szürkezónás” megítélés bizonytalanságra utal, amely nem a korrupciós normák hiányát, hanem azok tanulhatóságát és alakíthatóságát jelzi. A tanulmány következtetése szerint a közigazgatás utánpótlás-stratégiáinak és integritásalapú kommunikációjának kiemelt figyelmet kell fordítaniuk e gyakorlatok egyértelmű normatív keretezésére annak érdekében, hogy a közszolgálati pálya értékalapú és hiteles alternatívaként jelenjen meg a Z generáció számára.
Érték: A tanulmány újdonsága abban áll, hogy a korrupció megítélését nem önálló morális kérdésként, hanem a Z generáció munka- és közszolgálati értékrendjének egyik meghatározó dimenziójaként vizsgálja. Az elemzés rámutat arra, hogy a korrupcióval kapcsolatos attitűdök összefüggést mutatnak a közigazgatás integritásának, igazságosságának és intézményi kiszámíthatóságának észlelésével, ami pedig befolyásolhatja a közszolgálati pálya vonzerejét.
Hivatkozások
Benítez-Márquez, M. D., Sánchez-Teba, E. M., Bermúdez-González, G. B., & Nunez-Rydman, E. S. (2022). Generation Z Within the Workforce and in the Workplace. Frontiers in Psychology.
Dobrowolski, Z., Drozdowski, G., & Panait, M. (2022). Understanding the impact of Generation Z on risk management - A preliminary view on values, competencies, and ethics of Generation Z in public administration. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(7), 3868. https://doi.org/10.3390/ijerph19073868
Fuchs, O., Lorenz, E., & Fuchs, L. (2024). Generational differences in attitudes towards work and career: A systematic literature review on the preferences of generations X, Y and Z. International Journal of Innovative Research and Advanced Studies, 11(7), 54–71. https://www.ijiras.com/2024/Vol_11-Issue_7/paper_8.pdf
Johnston, M. (2005). Syndromes of corruption: Wealth, power, and democracy. Cambridge University Press.
Khatri, N., Tsang, E. W. K., & Begley, T. M. (2006). Cronyism: A cross-cultural analysis. Journal of International Business Studies, 37(1), 61–75. https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8400171
Kitschelt, H., & Wilkinson, S. I. (2007). Patrons, clients and policies: Patterns of democratic accountability and political competition. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511585858
OECD (2003). Managing conflict of interest in the public service: OECD guidelines and country experiences. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264104938-en
Perry, J. L., & Wise, L. R. (1990). The motivational bases of public service. Public Administration Review, 50(3), 367–373. https://doi.org/10.2307/976618
Rose-Ackerman, S., & Palifka, B. J. (2016). Corruption and government: Causes, consequences, and reform (2nd ed.). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139962933
Sööt, M.-L., & Rootalu, K. (2012). Institutional trust and opinions of corruption. Public Administration and Development, 32(1), 82–95.
Surugiu, C. (2025). Factors Motivating Generation Z in the Workplace. Behaviors & Governance. Adm. Sci. 2025, 15(1), 29. https://doi.org/10.3390/admsci15010029
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle