Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a vagyonvisszaszerzés milyen szerepet tölt be a szervezett bűnözés gazdasági alapjainak felszámolásában, továbbá mely kriminalisztikai, eljárási és intézményi tényezők határozzák meg a bűncselekményből származó vagyon eredményes felkutatását, biztosítását és elvonását.
Módszertan: A szerző hazai és nemzetközi szakirodalom, jogszabályok és bírósági döntések alapján hasonlította össze az amerikai, az ír és a magyar vagyonvisszaszerzési gyakorlatot. Az elemzés az 1MDB-ügy, a Gilligan-szervezettel szembeni fellépés, a magyar zöldségmaffia-ügy, valamint egy kriptoeszközök alkalmazásával elkövetett kábítószer-kereskedelmi ügy kriminalisztikai tapasztalataira épül.
Megállapítások: A vagyonvisszaszerzés eredményességét nem önmagában az alkalmazott jogintézmény, hanem a vagyoni szál korai felismerése, a célirányos pénzügyi nyomozás, a formális tulajdon mögötti tényleges rendelkezési viszonyok feltárása, továbbá a szakosított szervek és a nemzetközi együttműködési hálózatok összehangolt tevékenysége alapozza meg. A bűnszervezetek tartós meggyengítéséhez – a személyi felelősségre vonás mellett – a jogellenesen megszerzett vagyon feletti rendelkezés megszüntetése is szükséges.
Érték: A tanulmány a külföldi modellek és a magyar büntetőeljárások tapasztalatainak összevetésével komplex kriminalisztikai értékelést ad a vagyonvisszaszerzés szervezett bűnözés elleni szerepéről. Bemutatja az összehangolt párhuzamos nyomozás jelentőségét, és a hazai intézményi fejlődés legújabb állomásaként értékeli a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Hivatkozások
Brady, C. (2014). The guarding of Ireland: The Garda Síochána and the Irish state 1960–2014. Gill & Macmillan.
Campbell, L. (2013). Organised Crime and the Law: A Comparative Analysis. Hart Publishing. https://doi.org/10.5040/9781472561282
Cox, M., Kirby, P., & O’Broin, P. (1997). The Murder of Veronica Guerin and the Politics of Law and Order in Ireland. Irish Political Studies, 12, 7–10.
Fenyvesi Cs., Herke Cs., & Tremmel F. (Szerk.) (2022). Kriminalisztika. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Finszter G. (2015). A bizonyítás kriminalisztikai alapjai. Dialóg Campus.
Hack P. (2008). A bizonyítás nehézségei gazdasági bűnügyekben. Belügyi Szemle, 56(6), 19–27.
Halász V. (2018). A bitcoin működése és lefoglalása a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 66(7–8), 117–146. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.7-8.9
Hollán M. (2022). A kiterjesztett vagyonelkobzás új szabályozásáról. Magyar Jog, 69(12), 682-695.
Mihóné Leitner J. (2013). A bűncselekményből eredő vagyon elvonása – Vagyonelkobzás. Magyar Jog, 60(2), 87-92.
Mulqueen, T. (2011). Civil Forfeiture and the Irish Criminal Assets Bureau: A Model for Europe? Journal of Money Laundering Control, 14(4), 372–385.
Nyeste P., & Szendrei F. (2019). A bűnügyi hírszerzés kézikönyve. Dialóg Campus.
Nyitrai E. (2023). A pénzügyi profilalkotás és a hálózatkutatás szerepe a vagyonvisszaszerzésben. In Mátyás Sz. (Szerk.), A vagyonvisszaszerzés kriminalisztikai és jogi vetületei (pp. 157–172). Magyar Rendészettudományi Társaság.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle