Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az online csalások elleni fellépés miként alakította át a kriminalisztikai gondolkodást, milyen új rendészeti válaszok jelentek meg a digitális térben elkövetett bűncselekmények kezelésére, valamint hogyan kapcsolódik össze a technológiai fejlődés, a pszichológiai manipuláció és a modern bűnüldözési stratégia az online csalások elleni küzdelemben.
Módszertan: A szerző hazai és nemzetközi szakirodalom, valamint hazai jogszabályok alapján vizsgálta az online csalásokkal kapcsolatos új kriminalisztikai módszereket és a rendészeti válaszmechanizmusokat.
Megállapítások: A bűnözés szerkezetének átalakulása a rendészeti és kriminalisztikai gondolkodás megváltozását is magával hozta. A hagyományos nyomozási modellek mellett egyre inkább előtérbe kerültek a valós idejű adatfeldolgozáson, az országos koordináción, valamint a pénzügyi és digitális adatok gyors elemzésén alapuló rendszerek. A rendőrség által alkalmazott technikai és technológiai eszközök bővültek.
Érték: A tanulmány bemutatja az online térben elkövetett nyomozások kihívásait és nehézségeit, egyben azokat a rendszereket is, melyek az új kriminalisztikai módszerek alappilléreit jelenthetik, és komplex értékelést ad az aktuális helyzetről.
Hivatkozások
Baggili, I., Breitinger, F., & Moore, J. (2021). Digital forensics and investigations. Springer.
Casey, E. (2011). Digital Evidence and Computer Crime: Forensic Science, Computers and the Internet. Academic Press.
Castells, M. (2010). The rise of the network society. Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444319514
Csepregi S. (2021). A social engineering szerepe a modern kibertámadásokban. Hadmérnök, 16(2), 95–104.
Fenyvesi Cs. (2003). A kriminalisztikai verzió. Kriminalisztikai tanulmányok. Dialóg Campus.
Fenyvesi Cs. (2004). A XXI. századi bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái. Magyar Tudomány, 49(6), 757–765.
Fenyvesi Cs. (2013). A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei, kihívásai. Pro Futuro, 3(2), 42–61. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2013/2/5507
Fenyvesi Cs. (2014a). A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2014b). Kriminalisztika – elmélet és gyakorlat. Dialóg Campus.
Fenyvesi Cs. (2015). A kriminalisztika veszélyei. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XVII. (pp. 115-126). Magyar Hadtudományi Társaság.
Fenyvesi Cs. (2016). A digitális adatok jelentősége a kriminalisztikában. JURA, 1(2), 50–59.
Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Tremmel F. (2004). Új magyar büntetőeljárás. Dialóg Campus.
Fenyvesi Cs. (2017). A kriminalisztika tendenciái: A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg Campus.
Fenyvesi Cs. (2019a). A hatékony bűnüldöző értékjegyei a XXI. században. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXI. (pp. 143–146). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja.
Fenyvesi Cs. (2019b). Kriminalisztikai világtendenciák: Különös tekintettel a digitális felderítésre. In Mezei K. (Szerk.), A bűnügyi tudományok és az informatika (pp. 64–82). PTE ÁJK; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Fenyvesi Cs. (2020). A kriminalisztika válaszai a társadalmi kihívásokra: A bűnüldözés fejlesztési lehetőségei. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A hadtudománytól a rendészettudományig: Társadalmi kihívások a nemzeti összetartozás évében. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXII. (pp. 211-225). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoportja.
Fenyvesi Cs., Herke Cs., & Tremmel F. (Szerk.) (2022). Kriminalisztika. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Hadnagy, C. (2010). Social Engineering: The Art of Human Hacking, Wiley Publishing.
Jewkes, Y., & Yar, M. (Eds.). (2010). Handbook of internet crime. Willan Publishing.
Kollár Cs. (2018). A magyarországi online csalások fontosabb tulajdonságai: A 2013 és 2016 között elkövetett releváns bűnesetek elemzése. Belügyi Szemle, 66(10), 56–70. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.10.4
Krasznay Cs. (2015). Kibervédelem a kibertérben. HVG-ORAC.
Nagy, Á. (2025). Digital threats: Trust and manipulation in cyberspace. Police Studies, 2025(3–4), 92–105. https://doi.org/10.53304/PS.2025.3-4.08
Nyeste P., & Szendrei F. (2019). A bűnügyi hírszerzés kézikönyve. Dialóg Campus.
Nyitrai E. (2023). A pénzügyi profilalkotás és a hálózatkutatás szerepe a vagyonvisszaszerzésben. In Mátyás Sz. (Szerk.), A vagyonvisszaszerzés kriminalisztikai és jogi vetületei (pp. 157–173). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Országos Rendőr-főkapitányság (2023). Cselekvési terv a kiberbűnözés elleni harc rövidtávú és stratégiai célkitűzéseiről, a megelőzés és tájékoztatás lehetőségeiről. Országos Rendőr-főkapitányság.
Parti K. (2019). Az online viktimizáció kriminológiai kérdései. In Virág Gy. (Szerk.), Kriminológiai tanulmányok 56. (pp. 145–158). Országos Kriminológiai Intézet.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle