A bosszúpornó és deepfake pornográfia büntetőjogi fenyegetettségének szükségességéről

Absztrakt

A közösségi média és a mesterséges intelligencia alapú tartalomszerkesztő alkalmazások könnyű hozzáférhetősége kimondottan kedvez az olyan újfajta tartalmak közzétételének, mint a bosszúpornó (revenge porn) és az algoritmusok által manipulált felvételek (deepfake). Ezeknek a tartalmaknak a közzététele Magyarországon jelenleg nem képez külön tényállást a büntető törvénykönyvben. Más országokban már élénk szabályozási diskurzusok folynak a jelenség büntetendővé nyilvánításáról. Az, hogy az USA, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság is megtette a kezdő lépéseket ebbe az irányba, azt mutatja, hogy olyan problémáról van szó, amely országtól és régiótól független, és amelyre figyelni kell. A jövőbeli szabályozás alapjogi szempontból talán az egyik legjelentősebb kérdése az, hogy az egyének számára okozott sérelem indokolja-e a közléstípus előzetes, teljes tilalmát és a szólásszabadság büntetőjogi eszközökkel történő korlátozását. Az egyelőre kezdetleges állami szabályozás hézagjait jelenleg a platformok magánszabályozás révén töltik ki. Ez egyrészről üdvözlendő, hiszen a felhasználók számára a védelem minimális szintje biztosított. Nem szerencsés viszont abból a szempontból, hogy az egyes platformok eltérő szigorral, szemléletmóddal szabályozzák ugyanazokat a jelenségeket.