Kulcsszavak
társadalmi tulajdon
üzemrendészeti szerv
személy- és vagyonvédelem
tulajdonvédelem
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célkitűzése a modern magánbiztonság kialakulási folyamatának bemutatása, az előmozdító (katalizátor) és a hátráltató tényezők számbavétele a jogi szabályozás fejlődésére fókuszálva.
Módszertan: Kutatásunk során tudományos munkákat, korabeli jogforrásokat, valamint sajtóhíreket tanulmányoztunk át.
Megállapítások: Az állam meghatározza a szektor működésének kereteit, de kiemelkedően fontos az optimális szabályozásra törekvés, mert míg az alulszabályozás a törvénytelen működés és a visszaélések melegágya lehet, a túlszabályozás a hatékony és eredményes működést akadályozhatja. Például a vállalkozásokra vonatkozóan a kezdeti profilkényszer kikötése utóbb beigazolódott, hogy gátló tényezővé vált és 2005-ben ki is került a szabályozásból. A történelem során a magántulajdonhoz kapcsolódott a megvédésének igénye, és ez
a védelmi igény a magánbiztonság expanziójának egyik jelentős katalizátora. A másik ilyen a kriminalitás növekedése, az emberek szubjektív biztonság-percepciójának romlása.
Érték: Mérföldkő a szakma történetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, amely expressis verbis kinyilvánította, hogy nem a rendőrség kizárólagos feladata a közbiztonság védelme; abban kiemelkedően a magántulajdon védelmén keresztül a civil szférának is tevőleg részt kell vállalnia. Az 1998. évi IV. törvény által vált hivatalosan is elismertté a vagyonvédelmi szakma. A tanulmány ezekre szeretné a figyelmet irányítani. A magánbiztonság hatályos jogi környezetének reformja előtt állunk. A védendő érték jellemzőitől (érték
és veszélyeztetettség) függően kívánja a jogalkotó szabályozni a védelem jogi eszközeit, módszereit és az intézkedési jogosultságok körét. Ehhez azonban szükség van az alapok ismeretére, hiszen a magánbiztonság történetének ismerete elengedhetetlen az eredményes újraszabályozáshoz.