Társadalomtudományok helye és szerepe a modern rendészeti felsőoktatásban

Absztrakt

Cél: A rendészeti területen dolgozók nem „csak” a társadalomból érkeznek be a különböző rendészeti szervekbe, hanem oda is térnek vissza, hiszen feladatuk a közösség szolgálata, nem utolsó sorban a közösség megbízásából. Vagyis a rendészeti területen dolgozóknak tisztában kell lenniük mind szűkebb, mind pedig tágabb környezetük szociális – társadalmi viszonyaival, hogy eredményesen tudjanak dolgozni. Következésképen a rendészeti képzésben szükséges, hogy ezen diszciplínákkal is megismerkedjenek a leendő hivatásos tisztek, így is szélesítve látókörüket és problémamegoldó képességeiket.
Módszertan: A vázolt problémakörnek – vagyis a rendészeti szervek és a társadalom, rendészeti szervek a modern társadalmakban – komoly, nemcsak nemzetközi szakirodalma van, amely feldolgozása rávilágít arra (is), miért szükséges a címben jelzett diszciplínák oktatása. Érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedben a TDK és/vagy szakdolgozatok mekkora része foglalkozott
társadalomtudományi jellegű kérdésekkel.
Megállapítások: A tanulmány konklúziója egyértelműen azt mutatja, hogy a rendészeti képzésben szükséges lenne a különböző társadalomtudományi diszciplínák oktatása. Jól látható, hogy ha és amennyiben folyik ilyen tárgyak oktatása, úgy a hallgatók közül többen is ilyen tematikájú TDK és/vagy szakdolgozatot készítenek, amelyek önmagukban is értéket képviselhetnek, akár az illetékes szervek számára is hasznosítható munkák lehetnek. Ezen hallgatók a dolgozatok készítésekor megtanulják a társadalomtudományok speciális módszertanát is, amelyeket akár a napi munkájukban is hasznosíthatnak, de akkor is, ha az adott rendészeti szerv kívánja elemezni-értékelni saját vagy állománya társadalmi helyzetét vagy helyzetét a társadalomban.
Érték: A tanulmányban foglaltak alátámasztják, hogy nem pusztán a hagyományok, hanem az eredményesebb munka és a nagyobb társadalmi beágyazottság elérése miatt is szükségesek bizonyos társadalomtudományi ismeretek.