Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a nyomozási erőforrások elosztásának elveit és logikáját vizsgálni a magyar rendőrségen belül, különös tekintettel a hatékony működésre és a társadalmi hatások szempontjaira.
Módszertan: A kutatás a rendőrségi hatáskör és illetékességi szabályozás részletes elemzésére épült, valamint a Crime Harm Index (CHI) vagyis a bűnügyi kárindex koncepciójára támaszkodik. A gyakorlatias megközelítés mellett más releváns jogszabályok és a kriminológiai szakirodalom elemzését alkalmazza.
Megállapítások: A tanulmány megállapítja, hogy a nyomozási erőforrások elosztása jelenleg nem igazodik megfelelően a tényleges bűnözési helyzetekhez, ami aránytalan munkaterhelést eredményez a rendőrség nyomozó hatóságai között. A bűnügyi kárindex hazai alkalmazása elősegíthetné a nyomozási kapacitások hatékonyabb allokálását és a bűnözés társadalmi hatásainak jobb kezelését.
Érték: A tanulmány hozzájárul a rendőrségi hatékonyság javításához, rávilágítva a jelenlegi rendszer korlátaira, valamint javaslatokat tesz egy modern, tudományosan megalapozott nyomozás erőforrási allokációs módszer bevezetésére, amely figyelembe veszi a bűnözés társadalmi és gazdasági hatásait is.
Hivatkozások
Andersen, H. A., & Mueller-Johnson, K. (2018). The Danish Crime Harm Index: How it works and why it matters. Cambridge Journal of Evidence-Based Policing, 2(1–2), 52–69.
Anselin, L., Griffiths, E., & Tita, G. (2008). Crime mapping and hot spot analysis. In R. Wortley & L. Mazerolle (Eds.), Environmental criminology and crime analysis (1st ed., p. 20). Willan.
Ashby, M. P. J. (2018). Comparing methods for measuring crime harm/severity. Policing: A Journal of Policy and Practice, 12(4), 439–454. https://doi.org/10.1093/police/pax049
Barabás, A. T. (2019). Alternatív büntetések hatékonysága a magyar igazságszolgáltatás rendszerében. Miskolci Jogi Szemle, 14(2), 43–48. (Special issue)
Barnes, G. C., & Hyatt, J. M. (2020). Policing and crime harm: Applying the crime harm index to police resource allocation. Journal of Experimental Criminology, 16(3), 347–372.
Bartkó R. (2024). A nyomozás általános eljárási szabályai. In R. Bartkó, B. Elek, Z. Fantoly & C. Herke (Szerk.), A büntető eljárásjog tankönyve (pp. 251–265). ORAC Kiadó Kft.
Curtis-Ham, S. (2022). Measuring harm with crime harm indices. In M. Bland, B. Ariel & N. Ridgeon (Eds.), The crime analyst’s companion (pp. 177–192). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-94364-6_13
Dario, L. M., Cesar, G. T., & Crichlow, V. J. (2022). Reappreciating the varieties of police behavior: A national examination of contemporary police mission statements. Policing: An International Journal, 45(4). https://doi.org/10.1108/PIJPSM-02-2022-0026
Debbaut, S. & De Kimpe, S. (2023). Police legitimacy and culture revisited through the lens of self-legitimacy. Policing and Society, 33(6), 690–702. https://doi.org/10.1080/10439463.2023.2183955
Drake, L. M., & Simper, R. (2005). The measurement of police force efficiency: An assessment of UK Home Office policy. Contemporary Economic Policy, 23(4), 465–482.
Farkas Á. (2007). A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai. In Harsági Viktória & Wopera Zsuzsa (Szerk.), Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században: Tanulmánykötet Gáspárdy László professzor emlékére (pp. 77–90). HVG-ORAC.
Farrell, G., & Pease, K. (2007). The sting in the tail of the British Crime Survey: Multiple victimisations. In M. Hough & M. Maxfield (Eds.), Surveying crime in the 21st century. Crime Prevention Studies (Vol. 22, pp. 33–53).
Gorby, D. M. (2013). The failure of traditional measures of police performance and the rise of broader measures of performance. Policing: A Journal of Policy and Practice, 7(4), 392–400. https://doi.org/10.1093/police/pat023
Graham, S. R., & Makowsky, M. D. (2021). Local government dependence on criminal justice revenue and emerging constraints. Annual Review of Criminology, 4, 299–320. https://doi.org/10.1146/annurev-criminol-061020-021824
Harmati B. (2021). Categorisation and relevance of policing models in the literature. Magyar Rendészet, 21(4), 83–99.
Harmati B. (2020). A bűncselekmények okozta sérelmet számszerűsítő index. Statisztikai Szemle, 98(9), 1066–1081.
Hope, T. (2005). What do crime statistics tell us? A comparison of the British Crime Survey and police recorded crime data. Crime Prevention and Community Safety, 7(1), 7–22.
House, P. D., & Neyroud, P. W. (2018). Developing a crime harm index for Western Australia: The WACHI. Cambridge Journal of Evidence-Based Policing, 2, 70–94. https://doi.org/10.1007/s41887-018-0022-6
Inzelt É., Kerezsi K., Kó J., & Gosztonyi G. (2009). A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásának hatékonysága: A fiatalkorú elítéltek utánkövetéses visszaesési vizsgálata. Család Gyermek Ifjúság, 18(4), 35–37.
Kerr, J., Whyte, C., & Strang, H. (2017). Targeting escalation and harm in intimate partner violence: Evidence from Northern Territory Police, Australia. Cambridge Journal of Evidence-Based Policing, 1(2–3), 143–159.
Lőrincz J. (2011). Börtönügyünk a rendszerváltozás időszakában. Rendvédelem-Történeti Füzetek – Acta Historiae Praesidii Ordinis: Tudományos Periodika, 20(23), 91–98.
Malone, M. F. T., & Dammert, L. (2020). The police and the public: Policing practices and public trust in Latin America. Policing and Society. https://doi.org/10.1080/10439463.2020.1744600
Mátyás Sz. (2020). Bűnözésföldrajz. Didakt.
McCarty, S., & Sumner, J. L. (2024). The political consequences of corporate donations for public service provision. Business and Politics, 26(1), 27–46. https://doi.org/10.1017/bap.2023.27
Mezei K. (2018). Az informatikai bűnözés elleni nemzetközi fellépés – különös tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Államok szabályozására. JURA, 24(1), 349–360.
Office for National Statistics. (é.n.). British Crime Survey methodology. https://www.gov.uk/government/statistics/british-crime-survey-methodology
Park, G., & Brunjes, B. M. (2022). Engaging citizens in government contracting: A theoretical approach for the role of social service nonprofits. Perspectives on Public Management and Governance, 5(4), 317–329.
Piza, E. L., & Welsh, B. C. (2021). Evidence-based policing: Research, practice, and bridging the great divide. In The globalization of evidence-based policing (1st ed., p. 18). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003027508
Pryce, D. K., & Chenane, J. L. (2021). Trust and confidence in police officers and the institution of policing: The views of African Americans in the American South. Crime & Delinquency, 67(6–7), 808–838. https://doi.org/10.1177/0011128721991823
Pu, G., Qamruzzaman, M., Mehta, A. M., Naqvi, F. N., & Karim, S. (2021). Innovative finance, technological adaptation and SMEs sustainability: The mediating role of government support during COVID-19 pandemic. Sustainability, 13(16), 9218. https://doi.org/10.3390/su13169218
Renys, B. W., Randa, R., & Brady, P. (2023). Identifying and explaining the harmful effects of stalking victimization: An analysis of the National Crime Victimization Survey. Justice Quarterly, 1–24. https://doi.org/10.1080/15614263.2022.2125873
Schaap, D. (2021). Police trust-building strategies: A socio-institutional, comparative approach. Policing and Society, 31(3), 304–320. https://doi.org/10.1080/10439463.2020.1726345
Sherman, L. (2013). The rise of evidence-based policing: Targeting, testing, and tracking. Crime and Justice, 42(1), 377–451.
Sherman, L., Neyroud, P. W., & Neyroud, E. (2016). The Cambridge Crime Harm Index: Measuring total harm from crime based on sentencing guidelines. Policing: A Journal of Policy and Practice, 10(3), 171–183. https://doi.org/10.1093/police/paw003
Sherman, L. W., & Cambridge University Associates. (2020). How to count crime: The Cambridge Harm Index consensus. Cambridge Journal of Evidence-Based Policing, 4(1–2), 1–14. https://doi.org/10.1007/s41887-020-00043-2
Sutherland, J., & Mueller-Johnson, K. (2019). Evidence vs. professional judgment in ranking “power few” crime targets: A comparative analysis. Cambridge Journal of Evidence-Based Policing, 3(1–2), 54–72.
Szabó I. (2007). A hatékonyság megvalósítható cél vagy eljárási elv? In Harsági V. & Wopera Zs. (Szerk.), Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században: Tanulmánykötet Gáspárdy László professzor emlékére (pp. 363–378). HVG-ORAC.
van Ruitenburg, T., & Ruiter, S. (2022). The adoption of a crime harm index: A scoping literature review. Police Practice and Research, 24(4), 423–445. https://doi.org/10.1080/15614263.2022.2125873
Vári V. (2014). Bűnügyi statisztika és a bűnüldöző szervezet teljesítményértékelése – avagy hatékony-e, ami „objektív”? In 13. PhD tanulmányok (pp. 389–422). Pécsi Tudományegyetem ÁJK Doktori Iskola.
Vári V. (2016). A bűnüldözés relatív hatékonysága és a rendőrség. In Szabó Cs. (Szerk.), Studia Doctorandorum Alumnae: Válogatás a DOSZ Alumni Osztály tagjainak doktori munkáiból (pp. 477–582). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Vári V. (2017). Teljesítmény és hatékonyságmérés a rendőrségen: Kérdőíves kutatás a rendőrség egyéni teljesítményméréséről. Magyar Rendészet, 161–183.
Vári V. (2019a). Hatásköri szabályozás, mint a nyomozás erőforrás-elosztási eszköze a rendőrségen. Magyar Rendészet, 19(1), 167–180.
Vári V. (2019b). A rendőrség hatékonyságmérése a nemzetközi szakirodalomban – különös tekintettel a bizalom és a legitim működés jelentőségére. Belügyi Szemle, 67(6), 7–29.
Vári V. (2020). A rendőrség teljesítmény- és hatékonyságmérésének keretei és a mérés indikátorai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet.
Vian, T. (2020). Anti-corruption, transparency and accountability in health: Concepts, frameworks, and approaches. Global Health Action, 13(sup1), 1694744. https://doi.org/10.1080/16549716.2019.1694744
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle