Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a szilárd erkölcsiségnek, mint az egyén korrupciós kihívásoknak való ellenállási képességének a mérésére megalkotott elméleti SZEM-modell komplex, a konkrét korrupciós cselekvést a cselekvési szándékon keresztül bejósló megközelítési módjának az ismertetése, valamint annak bemutatása, milyen lehetőségek rejlenek a SZEM-modellben az egyénben rejlő kockázatok feltérképezésén túl a szervezeti szintű korrupciós kockázatok felmérése, valamint a korrupció csökkentését célzó beavatkozások vonatkozásában.
Módszertan: A cikk összefoglalja a témában érintett szakirodalmat, melyek mentén elméleti szinten illeszti egymáshoz a szilárd erkölcsiség SZEM-modelljét és a szervezeti korrupciós kitettség KAR-MAP szoftverrendszerrel mért korrupciós kitettségi főszámát (KKF) egy, a szervezeti és az egyéni korrupciós kockázatokat egyszerre kezelni képes konkrét helyzethez kötött integrált korrupciós kockázati modellre vonatkozó elméleti javaslat megalkotása érdekében.
Megállapítások: A konkrét korrupciós cselekvés létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a munkafeladatokban rejlő korrupciós kitettség, a megengedő szervezeti folyamatok mentén, találkozzon az egyén korrupciós szándékával. Éppen ezért ahhoz, hogy a korrupciót hatékonyan csökkenteni tudjuk, ezen tényezők mindegyike esetében célzott beavatkozásokra van szükség. Mindennek a megtervezésekor elengedhetetlen a szervezet korrupciós kitettségének és az egyénben rejlő korrupciós kockázatoknak az objektív felmérése, melyhez jó alapot biztosít a KAR-MAP rendszerrel felmért KKF index, valamint a SZEM-modellre épülő SZEM-teszt.
Érték: A tanulmány a szervezeti jellemzőkben és az egyénben rejlő korrupciós kockázatokat integráltan kezelve közelíti meg a korrupciócsökkentés, illetve a korrupció megelőzés kérdéskörét, kiemelten hangsúlyozva e témát érintően a szervezeti tudatosság, valamint a komplex és egyben célzott beavatkozások fontosságát.
Hivatkozások
Ajzen, I. (1991). The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2), 179–211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Báger Gusztáv (2012). Korrupció – Kockázatok, kontrollok, gazdasági hatások. Akadémiai Kiadó.
Dallos A. (2021). A viselkedés felett észlelt kontroll, In: Malét-Szabó E., Münnich Á. & Takács-Fehér M. (szerk.) Integritás a rendvédelem „SZEM”-ével – avagy a szilárd erkölcsiség rendvédelemspecifikus jellemzői a korrupciómegelőzés szolgálatában (pp. 126-152). Belügyminisztérium.
Hunyadi Gy. & Münnich Á. (2016). A szilárd erkölcsiség elvárása a rendvédelemben: egy lehetséges pszichológiai modell. Belügyi Szemle, 64(6), 34–68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.6.2
Jenei Gy. & Baranyi B. (2015): Integritás és korrupciómegelőzés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Malét-Szabó E. & Hegedűs J. (2021b) A SZEM-szemlélet születése. In Malét-Szabó E., Münnich Á. & Takács-Fehér M. (Szerk.), Integritás a rendvédelem „SZEM”-ével – avagy a szilárd erkölcsiség rendvédelemspecifikus jellemzői a korrupciómegelőzés szolgálatában (pp. 223-232). Belügyminisztérium.
Malét-Szabó E. (2017). A szilárd erkölcsiség fogalma a fejlesztés szemszögéből. In Finszter G. & Sabjanics I. (Szerk), Biztonsági kihívások a 21. században (pp. 655–664). Dialóg Campus Kiadó.
Malét-Szabó E. (2018a). A szilárd erkölcsiség mérésére megalkotott SZEM-modell ismertetése és a közigazgatásban való alkalmazási lehetőségei, In Malét-Szabó E. (Szerk.), Szemelvények a korrupció pszichológiájából (pp. 174-210). Dialóg Campus Kiadó.
Malét-Szabó E. (2018b). Szemelvények a korrupció pszichológiájából – E-learning oktatási segédanyag. Dialóg Campus Kiadó.
Malét-Szabó E., Münnich Á., & Takács-Fehér M. (Szerk.) (2021a). Integritás a rendvédelem „SZEM”-ével – avagy a szilárd erkölcsiség rendvédelemspecifikus jellemzői a korrupciómegelőzés szolgálatában. Belügyminisztérium.
Pántya J. (2021). A szervezeti normák lehetséges szerepe a korrupciós esetek bekövetkezésébe. In Malét-Szabó E., Münnich Á. & Takács-Fehér M. (Szerk.) Integritás a rendvédelem „SZEM”-ével – avagy a szilárd erkölcsiség rendvédelemspecifikus jellemzői a korrupciómegelőzés szolgálatában (pp. 65-75). Belügyminisztérium.
Schein, E. H. (2010). Organizational culture and leadership. John Wiley & Sons.
Smith, E. R., Mackie, D. M., & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó.
Temesi M., & Kocsis L. (2026). A korrupciós kockázat mérhetővé tétele és elemzésének módszertani innovációja. Belügyi Szemle, 74(2), 277–306. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2026.v74.i2.pp277-306

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle
