Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A kutatás célja az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kivonuló állományát érő agresszió gyakoriságának, formáinak és meghatározó tényezőinek feltérképezése volt. Megvizsgáltuk a beteg- és hozzátartozói oldalról érkező verbális, fizikai és online agressziót, és elemeztük az agressziónak való kitettség összefüggéseit demográfiai és szolgálati jellemzők (szolgálati idő, beosztás) mentén.
Módszertan: 2025 márciusában kérdőíves felmérés készült az OMSZ kivonuló dolgozói körében, a minta tisztítása után (N = 598). A válaszadók hétfokú skálán értékelték a különböző agressziótípusok előfordulási gyakoriságát, különbséget téve a kisebb konfliktusok, súlyos verbális bántalmazás, fizikai támadás, súlyos testi sértés, állattámadás és online fenyegetés között. A mintát nem, életkor, szolgálati idő és régió szerint súlyoztuk. A szignifikanciavizsgálatok t-próbával és ANOVA-val történtek.
Megállapítások: Az eredmények szerint a kisebb konfliktusok és a súlyos verbális agresszió szinte mindennapos terhelést jelentenek a kivonulók számára: a válaszadók 59,8%-a havonta, negyede pedig havonta többször tapasztalja ezeket. A fizikai támadás ritkább, de így is a dolgozók kétharmada legalább egyszer átélt ilyet szolgálati ideje alatt. Súlyos testi sértés ugyan ritka, de előfordulása – főként a közvetlen betegellátásban részt vevők körében – nem elhanyagolható. Az online fenyegetés jelenleg alacsony arányban jelenik meg, de figyelembe véve az online jelenlét nagyságát, emelkedés valószínűsíthető e téren. A statisztikai elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a szolgálati idő és a munkakör szignifikánsan befolyásolják az agressziónak való kitettséget, míg a nem, életkor és régió szerinti eltérések nem bizonyultak szignifikánsnak. A mentőápolók, mentőtechnikusok és mentőtisztek kitettsége jóval magasabb, mint a gépkocsivezetőké vagy az orvosoké. A verbális és fizikai agresszió mind a mentális egészségre (PTSD, kiégés, szorongás), mind a szakmai biztonságérzetre jelentős negatív hatással van.
Érték: A tanulmány elsőként nyújt reprezentatív képet a magyar mentődolgozókat érő agresszió mértékéről, összefüggéseiről és rizikótényezőiről. Az eredmények hozzájárulnak a megelőzési stratégiák (rezilienciafejlesztés, konfliktuskezelés, jogi szabályozás) megalapozásához, valamint rávilágítanak a mentőszolgálat bizonyos munkaköreinek fokozott sérülékenységére. A feltárás irányt mutat további kvalitatív és szervezeti beavatkozások tervezéséhez.
Hivatkozások
Alexander, D. A., & Klein, S. (2001). Ambulance personnel and critical incidents: Impact of accident and emergency work on mental health and emotional well-being. British Journal of Psychiatry, 178(1), 76–81. https://doi.org/10.1192/bjp.178.1.76
Alharthy, N., Al Mutairi, M., Alsahli, A., Alshehri, A., Almatrafi, A., Mahah, A., Alswailem, A. K., Philip, W., & Qureshi, S. (2017). Workplace violence among emergency medical services workers in Riyadh, Saudi Arabia. Journal of Hospital Administration, 6(3). https://doi.org/10.5430/jha.v6n3p26
Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., & Bem, D. J. (1999). Pszichológia (2. kiadás). Osiris.
Baydin, A., & Erenler, A. K. (2014). Workplace violence in emergency department and its effects on emergency staff. International Journal of Emergency Mental Health and Human Resilience, 16, 66–68.
Bernaldo-De-Quirós, M., Gómez, M. M., & Cerdeira, J. C. (2015). Psychological consequences of aggression in pre-hospital emergency care: Cross-sectional survey. International Journal of Nursing Studies, 52(1), 260–270. https://doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2014.05.011
Essex, B., & Benz-Scott, L. (2008). Chronic stress and associated coping strategies among volunteer EMS personnel. Prehospital Emergency Care, 12(1), 69–75. https://doi.org/10.1080/10903120701707955
Figley, C. R. (Ed.). (2002). Treating compassion fatigue. Brunner-Routledge.
Kovács P. (2021). Invulnerability and vulnerability in the frontline. [Sebezhetetlenség és sérülékenység a frontvonalban.] Imágó Budapest, 10(2), 58–69.
Kumari, A., Kaur, T., Ranjan, P., Chopra, S., Sarka, S., & Baith, U. (2020). Workplace violence against doctors: Characteristics, risk factors, and mitigation strategies. Journal of Postgraduate Medicine, 66(3), 149–154. https://doi.org/10.4103/jpgm.JPGM_96_20
Krug, E. G., Dahlberg, L. L., Mercy, J. A., Zwi, A. B. & Lozano, R. (2002). World report on violence and health. Public Health, 360(9339), 1083-1088. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(02)11133-0
Kyron, M. J., Rees, C. S., Lawrence, D., Carleton, R. N., & McEvoy, P. M. (2021). Prospective risk and protective factors for psychopathology and wellbeing in civilian emergency services personnel: A systematic review. Journal of Affective Disorders, 281, 517–532. https://doi.org/10.1016/j.jad.2020.12.021
Norris, F. H., Stevens, S. P., Pfefferbaum, B., Wyche, K. F., & Pfefferbaum, R. L. (2008). Community resilience as a metaphor, theory, set of capacities, and strategy for disaster readiness. American Journal of Community Psychology, 41(1–2), 127–150. https://doi.org/10.1007/s10464-007-9156-6
Pető Cs., & Kovács B. (2010). Hétköznapi hősök (veszélyhelyzetekben segítők) sebezhetetlenség-paradoxona [Előadás-absztrakt]. A Magyar Pszichiátriai Társaság Konferenciája.
Ráckevy-Deák, G. (2022). Kórházbiztonság. Kórházi alkalmazottak személyvédelme: erőszak megelőzése, menedzselése. PhD értekezéstervezet, Biztonságtudományi Doktori Iskola.
Sajedian, A. A., Akbari, H., Azad, E., Ahmadi, M. V., Sadeghi-Yarandi, M., & Ghasemi, M. (2023). Psychological distress and workplace violence among paramedics: A cross-sectional study in Iran. Prehospital and Disaster Medicine, 1–12.
Sánchez, M., Zaballos, M., & Mosteiro-Díaz, P. (2020). Resilience among professional health workers in emergency services. Journal of Emergency Nursing.
Shakespeare-Finch, J., Rees, A., & Armstrong, D. (2015). Social support, self-efficacy, trauma and well-being in emergency medical dispatchers. Social Indicators Research, 123(2), 549–565. https://doi.org/10.1007/s11205-014-0749-9
Sipeki I., Vissi, T., & Túri I. (2022). The effect of the COVID-19 pandemic on the mental health of students and teaching staff. Heliyon, 8(9), e09185. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2022.e09185
Spelten, E., Thomas, B., O’Meara, P., van Vuuren, J., & McGillion, A. (2020). Violence against emergency department nurses: Can we identify the perpetrators? PLOS ONE, 15(4), e0230793. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0230793
Young, J. E., Klosko, J. S., & Weishaar, M. E. (2010). Sématerápia. Gyakorlati kézikönyv. Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület.
Wilkinson, R., & Pickett, K. (2019). The inner level: How more equal societies reduce stress and improve wellbeing. Penguin Press.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle