Uniós polgárok kiutasítása más EU-tagállamból az Európai Bíróság legújabb gyakorlatában II.

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az európai integráció előtt álló új kihívásokra (ideértve mindenekelőtt a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége kiteljesedéséből fakadó gyakorlati nehézségeket és az Európai Bíróság széttartó esetjogát) milyen irányba fejlesztheti tovább az Európai Bíróság a tagállami hatóságok azon döntéseivel kapcsolatos esetjogát, melyben a tagállamok egy másik tagállambeli uniós polgár kiutasításáról határoznak.
Módszertan: A tanulmány alapvetően az Európai Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatából kiindulva vizsgálja azokat a területeket, amelyeken a jövőben szükségesnek látszik, hogy az Európai Bíróság újabb előzetes döntéshozatali eljárások keretében adjon választ a felmerülő vitás kérdésekre. A tanulmány elsősorban a tényleges (tagállami) joggyakorlatból és annak nehézségeiből indul ki.
Megállapítások: A területileg egységesülő Európa koncepciójának szükségképpeni velejárója a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térsége kiteljesedésének. Amíg az Európai Bíróság uniós polgársággal kapcsolatos esetjoga számos vonatkozásban az uniós polgári jogállás erősítését (és ezzel párhuzamosan a tagállamok szabályozási lehetőségeinek gyengítését) célozza, addig a tagállamok kiutasítási politikáinak uniós jogi megítélése esetében legalább részben ellentétes tendencia figyelhető meg. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Bíróság hogyan egyeztetheti össze az uniós polgárság föderalizálódó koncepcióját a tagállamok szuverenista alapokon álló kiutasítási politikáival,és mindennek milyen hatása lehet az uniós polgárság fokozatosan egységesülő és bővülő koncepciójára.
Érték: A tanulmány által vizsgált témakört a hazai szakirodalom korábban még nem vizsgálta, a tanulmány az Európai Bíróság legfrissebb esetjogán alapszik. A tanulmány értéke, hogy megkísérli azonosítani azokat a területeket, ahol a közeljövőben szükségessé válhat az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége az uniós jog hatékony érvényesülése érdekében. A tanulmány e körben a hazai jogalkotó és jogalkalmazó szervek számára is iránymutatásul szolgálhat.