Absztrakt
Cél: A fő cél a közös kommunikációs eszközök jelenlegi állapotának elemzése és a jogszabályok elemzése a fogvatartott harmadik országbeli állampolgárok és a rendőrök közötti kölcsönös verbális és non-verbális kommunikáció terén a kiválasztott uniós országok fogvatartási intézményein belül a félreértések és konfliktusok megelőzése, különös tekintettel az őrizetbe vett külföldiek emberi jogainak és alapvető szabadságjogainak védelmére.
Módszertan: A nyelvi segítségnyújtáshoz való jogra vonatkozó 5. cikk (2) bekezdésének megsértésével kapcsolatos egyes uniós országok vonatkozó jogszabályi dokumentumainak elemzése és összehasonlítása, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata annak érdekében történik, hogy a fogvatartott személy kommunikálni tudjon a fogvatartott által értett nyelven, mivel ezek a jogok közvetlenül érintik az uniós ország területén fogva tartási intézményben fogva tartott harmadik országbeli állampolgár emberi jogait, nevezetesen a szabadsághoz és biztonsághoz való jogát.
Megállapítások: A kiválasztott uniós országokon belüli jogalkotási dokumentumok elemzése az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében az egyik eljárási biztosítékként biztosított nyelvi segítségnyújtáshoz való jog értelmezése és ebből adódóan a megvalósítása terén mutatott eltéréseket. A nyelvi segítségnyújtáshoz való jog eltérő értelmezése és végrehajtása akadályozza a hatékony kommunikációt a rendőrök és a fogvatartott harmadik országbeli állampolgárok között, és mindkét oldalon frusztrációt okoz, különösen a migrációs válságok idején, amikor a hatékony kommunikáció válik az egyik fő eszközzé a félreértések és konfliktusok megelőzésére. Elkészült az EU országaiban tapasztalt közös sajátosságok listája. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatának elemzése bebizonyította, hogy a nyelvi segítségnyújtás továbbra is fennálló problémái vannak, amelyek szükségtelen bonyodalmakat okoznak az EU-országoknak, és érintik a fogva tartási intézményekben fogva tartott harmadik országbeli állampolgárok emberi jogait.
Érték: A tanulmány értéke abban rejlik, hogy általános áttekintést ad azokról a fennmaradó problémákról, amelyeket mind – az adott EU-országokat képviselő rendőrök, mind az EU területére érkező és a fogvatartási intézményekben fogva tartott, az eltérő értelmezésből eredő harmadik országbeli állampolgárok – tapasztaltak. valamint az egyik emberi jog – a nyelvi segítségnyújtáshoz való jog – érvényesítése, amely eljárási biztosítékként nemzetközi és európai szinten, illetve az érintett EU-országok nemzeti szinten is biztosított. Az alapvető jogi dokumentumok és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatának részletes elemzése felhívja a figyelmet az EU-tagállamokat érintő jogi következményekre. A negatív következmények megelőzése érdekében rámutatunk a szükséges módosítási területekre.