Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros, a köznyelvben „bulinegyedként" ismert, népszerű és közismert szórakozónegyed kihívásokkal teli mindennapjainak magán- és közbiztonsági problémáinak bemutatása.
Módszertan: A szerzők, mint gyakorló rendészeti szakemberek a Gozsdu-udvar történetére, a katasztrófákkal kísért zenés-táncos rendezvények szervezési sajátosságaira fókuszálnak. Hazai és nemzetközi példákon keresztül világítanak rá a rendészeti szervek, a magánbiztonsági szolgáltatók, a polgárőrség és a közterület-felügyelet tevékenységének a biztonság megteremtéséhez hozzáadott értékének vizsgálata.
Megállapítások: Napjainkra a rendészet, mint állami monopólium paradigma túlhaladottá válásával a rendfenntartás szükségszerű pluralizálódásának, a magánbiztonság és a polgári rendfenntartás előtérbe kerülésének lehetünk tanúi, ami egyet jelent az állami rendészet monopóliumának megtörésével. Hazánk magánbiztonsági szektora a rendszerváltást követően indult fejlődésnek és mostanára már megkerülhetetlen jelentőségű szereplővé vált a közrend és a közbiztonság fenntartásában. Az egyik talán legszembetűnőbb példa, amelyben mindez tetten érhető, az a zenés-táncos rendezvények biztosításával kapcsolatos, egymást átfonó magán- és közbiztonsági tevékenység megvalósulása.
Érték: A rendészeti kutatóknak arra kell törekedniük, hogy a felmerülő problémákat minél több szinten és perspektívából, a kellő tudományos alapossággal vizsgálják. A módszertani megközelítést olyan érdeklődő attitűdre kell alapozni, amely intézményi és egyéni szinten egyaránt meg kívánja érteni a rendészet valóságának kereteit adó társadalmi jelenségeket. A tanulmány ehhez nyújt segítséget.