Kulcsszavak
büntetlen utócselekmény
bűnsegély
szándékosság
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a pénzmosás bűncselekménye harmincéves hazai szabályozásának rövid áttekintése, a változások tanulságainak levonása és néhány értelmezési szempont felvázolása.
Módszertan: Az írás összeveti a tényállás szövegének gyakori változásait és az ahhoz kapcsolódó jogpolitikai megfontolásokat, állást foglal a bűncselekmény alkalmazását érintő szakirodalmi vitákban, és kritikusan értékeli a jogalkalmazói gyakorlatot.
Megállapítások: A pénzmosás mai szabályozása és gyakorlata továbbra sem ellentmondásmentes. A bűncselekmény felrovása sokszor alapvető dogmatikai elvekkel, a halmazat valóságos és látszólagos mivoltának helyes felfogásával, a részesség és a járulékos tettek konfliktusának szempontjaival, a bűnösség igazolhatóságával ütközhet. A bűncselekmény létjogosultságának elismerése, ám kritikusabb alkalmazása mellett, nem szorulhat háttérbe az alapbűncselekmények hatékony felderítése, mert ez a legeredményesebb eszköze a pénzmosás megelőzésének is.
Érték: A következtetések hozzájárulhatnak a bűncselekmény alkalmazási gyakorlatának megalapozottabbá válásához, és támpontokat adhatnak a további kodifikációs megfontolásokhoz.
Hivatkozások
Ambrus I. (2014). Egység és halmazat – régi dogmatikai kérdés, új megközelítésben. SZTE ÁJK.
Ambrus I. (2020). Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása. Büntetőjogi Szemle, 9(2), 3–10.
Dános V. (2023). A pénzmosás megjelenésének feltételei a hazai szervezett bűnözés elemei között az 1980-as évek elején. Belügyi Szemle, 71(5), 779–795. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.3
Dékány Á. (2021). A látszólagos bűnhalmazat II. rész: A látszólagos anyagi bűnhalmazat. Ügyészek Lapja, 28(4), 5–17.
Földvári J. (1962). Az egység és a halmazat határesetei a büntetőjogban. KJK.
Gál I. L. (2021). A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től. Büntetőjogi Szemle, 10(1), 24–33.
Gál I. L. (2023). Dogmatikai problémák a pénzmosás hatályos magyar szabályozásával kapcsolatban. Belügyi Szemle, 71(5), 741–763. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.1
Györgyi K. (2000). A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban. Közjegyzők Közlönye, 4/47(1), 3–7.
Jacsó J. (2023). A pénzmosás elleni fellépés uniós dimenziói – a büntetőjogi szabályozás reformja Németországban. Belügyi Szemle, 71(5), 905–920. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.9
Ludányi Cs. (2023). Egy pénzmosást folytató bűnszervezet felszámolása. Belügyi Szemle, 71(9), 1549–1559. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.9.2
Mezei K. (2019). A pénzmosás a gyakorlatban, különös tekintettel a saját pénzmosásra és az ún. „money mule” jelenségre. Kriminológiai Közlemények, 79, 161–167.
Polt P. (2023). A saját pénzmosás dogmatika kérdései. Belügyi Szemle, 71(5), 765–778. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.2
Sinku P. (2017). A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata – az ügyészi jogalkalmazás tapasztalatai. In Barabás A. T. & Vókó Gy. (Szerk.), Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából (pp. 135–153). OKRI-Pázmány.
Tóth M. (1998). A pénzmosás Magyarországon – avagy fantomból valóság. Ügyészek Lapja, 5(6), 39–44.
Tóth M. (2000). Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK-Kerszöv.
Tóth M. (2002). Gazdasági bűncselekmények egyszerű többséggel és számos kétséggel. Cég és Jog, 9, 33.
Tóth M. (2005). Gondolat-töredékek a pénzmosás elleni harc hazai szabályozásának első évtizedéről. In Gál I. L. (Szerk.), A pénzmosás elleni küzdelem aktuális kérdései (pp. 9–16). Pécsi Tudományegyetem.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle