Abstract
Aim: The aim of the paper is a brief review of the past 30 years of domestic legislation concerning the criminal act of money laundering, also to summarise the lessons learned from the modifications and to outline some aspects of legal-interpretation.
Methodology: The paper analyses the periodical changes of the phrasing of the act and the legal policy intentions in connection with these changes. It takes a position on the academic debates concerning the application of the offence and critically assesses legal practice.
Findings: The current legislation and practice of money laundering is still not without inconsistencies. Qualification of specific acts as money laundering could often contradict fundamental legal principles, the proper interpretation of actual or pseudo multiple-offence theory, the concurring aspects of aiding and abetting versus subsidiary or collateral offences, and the necessity to justify culpability or mens rea. While not disputing the legitimate purpose of the offence, nevertheless with an expectation of a more critical attitude regarding its application, effective investigation of the preliminary offences shall not be de-emphasised, as its effectiveness is still the most effective way to the prevention of money laundering.
Value: The conclusions may contribute to a better founded jurisprudence concerning money laundering, as well as it may provide guidance for future codification considerations.
References
Ambrus I. (2014). Egység és halmazat – régi dogmatikai kérdés, új megközelítésben. SZTE ÁJK.
Ambrus I. (2020). Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása. Büntetőjogi Szemle, 9(2), 3–10.
Dános V. (2023). A pénzmosás megjelenésének feltételei a hazai szervezett bűnözés elemei között az 1980-as évek elején. Belügyi Szemle, 71(5), 779–795. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.3
Dékány Á. (2021). A látszólagos bűnhalmazat II. rész: A látszólagos anyagi bűnhalmazat. Ügyészek Lapja, 28(4), 5–17.
Földvári J. (1962). Az egység és a halmazat határesetei a büntetőjogban. KJK.
Gál I. L. (2021). A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től. Büntetőjogi Szemle, 10(1), 24–33.
Gál I. L. (2023). Dogmatikai problémák a pénzmosás hatályos magyar szabályozásával kapcsolatban. Belügyi Szemle, 71(5), 741–763. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.1
Györgyi K. (2000). A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban. Közjegyzők Közlönye, 4/47(1), 3–7.
Jacsó J. (2023). A pénzmosás elleni fellépés uniós dimenziói – a büntetőjogi szabályozás reformja Németországban. Belügyi Szemle, 71(5), 905–920. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.9
Ludányi Cs. (2023). Egy pénzmosást folytató bűnszervezet felszámolása. Belügyi Szemle, 71(9), 1549–1559. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.9.2
Mezei K. (2019). A pénzmosás a gyakorlatban, különös tekintettel a saját pénzmosásra és az ún. „money mule” jelenségre. Kriminológiai Közlemények, 79, 161–167.
Polt P. (2023). A saját pénzmosás dogmatika kérdései. Belügyi Szemle, 71(5), 765–778. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.2
Sinku P. (2017). A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata – az ügyészi jogalkalmazás tapasztalatai. In Barabás A. T. & Vókó Gy. (Szerk.), Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából (pp. 135–153). OKRI-Pázmány.
Tóth M. (1998). A pénzmosás Magyarországon – avagy fantomból valóság. Ügyészek Lapja, 5(6), 39–44.
Tóth M. (2000). Gazdasági bűnözés és bűncselekmények. KJK-Kerszöv.
Tóth M. (2002). Gazdasági bűncselekmények egyszerű többséggel és számos kétséggel. Cég és Jog, 9, 33.
Tóth M. (2005). Gondolat-töredékek a pénzmosás elleni harc hazai szabályozásának első évtizedéről. In Gál I. L. (Szerk.), A pénzmosás elleni küzdelem aktuális kérdései (pp. 9–16). Pécsi Tudományegyetem.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs