Nem az a kérdés, hogy az emlék téves-e, hanem hogy mennyire
PDF

Kulcsszavak

emlékezet
tanúvallomás
téves ítélet
pszichológia

Hogyan kell idézni

Nem az a kérdés, hogy az emlék téves-e, hanem hogy mennyire: Az emlékezés jelentősége az igazságszolgáltatással összefüggésben. (2024). Belügyi Szemle, 72(8), 1371-1386. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1371-1386

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja a jogalkalmazásban gyakran előforduló, ezért kiemelkedő elméleti és gyakorlati fontossággal bíró probléma – a tanúk hibás emlékezete miatt születő téves ítélet – hátterének vizsgálata, és pszichológiájának elemzése, hogy ezáltal elkerülhetőek legyenek a legnagyobb igazságszolgáltatási kudarcok (justizmord).

Módszertan: A tanulmány nemzetközi és magyar pszichológiai értekezések, illetve vizsgálatok elemzésével, releváns jogesetek ismertetésével, továbbá a nemzetközi és a hazai szakirodalom feldolgozásával készült.

Megállapítások: Az igazságszolgáltatás résztvevőinek eljárásuk során szem előtt kell tartaniuk az emberi emlékezet összetettségét, törékenységét és befolyásolhatóságát, továbbá alkalmazniuk kell a megfelelő emlékezést elősegítő kihallgatási módszereket és kérdezési technikákat ahhoz, hogy ne szülessenek téves döntések az igazságszolgáltatásban.

Érték: A tanúvallomások hitelessége, pontossága az anyagi igazság kiderítésének záloga lehet az igazságszolgáltatásban, ezért a tanulmányban ismertetett kísérletek, illetve a vizsgált tanúbizonyítást segítő technikák segítséget nyújthatnak a jogalkalmazásnak.

PDF

Hivatkozások

Baddeley, A. (2001). Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó.

Bower, H. G. (1981). Mood and memory. American Psychologist, 36(2), 129–148. https://doi.org/10.1037/0003-066X.36.2.129

Dürenmatt, F. (2003). Válogatott elbeszélések 5. Igazság-ügy. Európa Könyvkiadó.

Elek B. (2007). A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Doktori értekezés. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. http://midra.uni-miskolc.hu/document/5549/1139.pdf

Fenyvesi Cs. (2021). Büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai alapgondolatok a felismerésre bemutatásról – Finkey Ferenc nyomán. Erdélyi Jogélet, 2(1), 69–81. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.01.07

Frank, J. (1973). Courts on Trial. Princeton University Press.

Godden, D. R. & Baddeley, A. D. (1975). Context-Dependent Memory In Two Natural Enviorements: On Land and Underwater. Brisith Journal Psychology, 66(3), 325–331. https://doi.org/10.1111/j.2044-8295.1975.tb01468.x

Hack P. & Hack M. (2005). A hiteles tanú. Új Exodus: teológiai és hitéleti folyóirat: A hit gyülekezetének folyóirata, 15(2), 49–53.

Hati Cs. (2015). Büntetőeljárásunk történeti alakulása – különös tekintettel a közvetlenség elvének érvényesülésére. Büntetőjogi Szemle, 3, 56–67.

Hebb, D. O. (1978). A pszichológia alapkérdései. Gondolat Kiadó.

Kránitz I. (2016). Eltérő téves emlékezeti paradigmák hatásának vizsgálata kisgyermek-, illetve serdülőkorban. Impulzus: Szegedi Pszichológiai Tanulmányok, 3(1), 1–22.

Kúria Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai Joggyakorlat-Elemző Csoport (2017). Összefoglaló vélemény: Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Kúria.

Nagy A. (2022). A büntetőeljárásban tett tanúvallomásra ható tényezők. Pázmány Law Working Papers, 1.

Nagy Varga A. (2009). Az emlékeink olyasvalamik, amelyekért hálásnak kell lennünk. Educatio, 4, 529–535.

Oláh A. (2006). Pszichológiai alapismeretek. Bölcsész Konzorcium.

Papp-Nagy Zs. (2019). Justizmord, avagy „az igazság megölése” a modern büntetőeljárásokban – Okok és következmények. Jogi Fórum.

Pődör L. (2018). Agatha Christie nehéz esete. Az emlékezés és a felejtés szerepe a ténymegállapítási folyamatban. In Bodnár K. & Fekete B. (szerk.), Iustitia meghallgat – Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből (pp. 116–117). MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet.

Sági L. (2017). A krimináltaktika fejlődési tendenciái, új kihallgatási metódusok. Belügyi Szemle, 65(1), 45–64. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.1.3

Törő B. (2010). A kérdezés jelentősége a tanúvallomás során. Debreceni Jogi Műhely, 7(2), 60–70. https://doi.org/10.24169/DJM/2010/2/8

Varga M. (2018). A tanú emlékezetét befolyásoló verbális tényezők. Argumentum, 14, 415–428.

Varga M. (2020). Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/10629/1/Varga%20Marianna%20PhD%20ertekezese.pdf

Vinnai E., Elek B. & Bencze M. (2012). A bírói ténymegállapítási folyamat szociológiája. In Vinnai E. & Bencze M. (szerk.), Jogszociológiai előadások (pp. 81). Debreceni Egyetemi Kiadó.

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle

Downloads

Download data is not yet available.