Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja gondolatok megfogalmazása és megosztása arról, hogy az egészségügyi válsághelyzet a magyar államot, a jogalkotást, a közigazgatást és az önkormányzatokat milyen új kihívások elé állította, és azokra milyen hatást gyakorolt.
A tanulmány további céljaként fogalmazható meg a jogalkotás veszélyhelyzeti cselekvésének feltérképezése, valamint annak bemutatása, hogy a különleges jogrendi veszélyhelyzet kihirdetése, hosszabbítása és fenntartása milyen jogalkotási nehézségeket és alkotmányossági és jogbiztonsági kérdéseket vetett fel.
Módszertan: A szerző kutatása során az újkeletű témához fűződő tapasztalatokat elemezte és értékelte a különleges jogrend vonatkozásaiban.
Megállapítások: A szerző szükségesnek tartja, hogy az egészségügyi válsághelyzet időszaka alatt szerzett közigazgatási, egészségügyi, rendészeti, élelmiszeripari, ellátási és szolgáltatási tapasztalatok tudományos alapossággal történő kielemzése minél előbb megtörténjen, majd szükség szerint azok a jogszabályokba beépítésre kerüljenek.
Érték: A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország Kormányának és az államigazgatás rendszerének fel kell készülnie egy-egy újabb veszélyhelyzet kezelésére, így a veszélyhelyzet előállásakor az újkeletű tapasztalatok alapján kidolgozott protokollok azonnal rendelkezésre állhatnak.
Hivatkozások
Asbóth M. D., Fazekas M. & Koncz J. (2020). Egészségügyi igazgatás és jog. ELTE Eötvös Kiadó.
Balázs I., Balogh Zs. P., Barabás G., Danka F., Fazekas J., Fazekas M., F. Rozsnyai K., Fürcht P., Hoffman I., Hoffmanné Németh I., Kecső G. & Szalai É. (2016). A képviselő-testület. In Nagy M. & Hoffmann I. (Szerk.), A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata. (pp. 185–188). HVG-ORAC.
Bouckaert, G. & Kuhlmann, S. (2016). Introduction: Local Public Sector Reforms – Institutional Policies. In Bouckaert, G. & Kuhlmann, S. (Eds.), Local Public Sector Reforms in Times of Crisis: National Trajectories and International Comparisons. (pp. 2–5). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-52548-2
Csink L. (2017). Mikor legyen a jogrend különleges? Iustum Aequum Salutare, 13(4), 7–16.
Jakab A. & Till Sz. (2014). A különleges jogrend. In Trócsányi L., Schanda B. & Csink L. (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba: Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. (pp. 429–453). HVG–Orac.
Kádár P. (2020). Előszó. In Farkas Á. & Kelemen R. (Szerk.), Szkülla és Kharübdisz között – Tanulmányok a különleges jogrend elméleti és pragmatikus kérdéseiről, valamint nemzetközi megoldásairól. (pp. 7–10). Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság.
Lakatos L. (2019.) A honvédelmi típusú különleges jogrendek életbeléptetését igénylő helyzetek és azok korszerű gyakorlati megoldása. In Hornyacsek J. (Szerk.), A védelmi igazgatás működésének gyakorlati tapasztalatai napjaink kihívásainak tükrében. (pp. 38–61). Dialóg Campus Kiadó.
Sabjanics I. (2014). Minősített időszakok az Alaptörvényen innen és azon túl. In Kovács P. (Szerk.), Religio et Constitutio. (pp. 221–232). Pázmány Press.
Vékás L. (2016). Szerződési jog – Általános rész. ELTE Eötvös Kiadó.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle