Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja az OSINT, vagyis a nyílt forrású hírszerzés egyes vitatottabb információgyűjtő eljárásainak vizsgálata büntetőjogi megközelítésből.
Módszertan: A tanulmány több kutatási módszer párhuzamos alkalmazásán alapszik. Több tudományág eredményeinek feldolgozásával elsősorban az elméleti-logikai kutatás eszközrendszere került alkalmazásra, e mellett különböző megközelítések elemzésére és összehasonlítására, valamint a gyakorlatban megszerzett tapasztalatokkal való összevetésre került sor.
Megállapítások: A szerző arra a következtetésre jut, hogy az OSINT egyes információszerző eljárásai törvényi felhatalmazás nélkül átléphetik azt a határt, amikor a magatartások már a bűntetőjog számára is értékelhetővé válnak. E magatartások egy része vitatott eljárási elem az OSINT-tal foglalkozó közösség életében, de a szerző olyan magatartásokat is elemez, amelyek a személyes adatok gyűjtésekor szintén büntetőjogi relevanciával bírhatnak.
Érték: A magyar büntetőjog egyes tényállási elemeinek tanulmányozásával mutat ki olyan elkövetési módokat, amik az információgyűjtés bűntetőjogi minősítését alapozhatják meg.
Hivatkozások
Bazzell, M. (2021). Open Source Intelligence Techniques: Resources for searching and analyzing online information, Eighth Edition.
Dobák I. & Tóth T. (2020). Régi módszerek a kibertérben? (CYBER-HUMINT, OSINT, SOCMINT, Social Engineering). Belügyi Szemle, 69(2), 195–212. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.2.2
Donohue, L. (2015). The Dawn of Social Intelligence (SOCINT), Drake Law Review, 63(1061).
Eijkman, Q. & Weggemans, D. (2013). Open source intelligence and privacy dilemmas: Is it time to reassess state accountability? Security and Human Rights, 23(4), 285–296. https://doi.org/10.1163/18750230-99900033
Foulds, R. (2022). Open Source Investigations: Legal Accountability and Ethical Labyrinths in the Dawn of a New Era of International Justice. Berkeley Political Review.
Gál I. L. (2014). Az OSINT (Open Source Intelligence) mint a kémkedés lehetséges elkövetési magatartása, JURA, 20(1), 57–62.
Hribar, G., Podbregar, I. & Ivanuša, T. (2014). OSINT: A “Grey Zone”? International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 27(3), 529–549. https://doi.org/10.1080/08850607.2014.900295
Hulsen, L. (2020). Open sourcing evidence from the internet- the protection of privacy in civilian criminal investigations using OSINT (Open-Source Intelligence). Amsterdam Law Forum, 12(2) 3–48. https://doi.org/10.37974/ALF.353
Karsai K. (Szerk.) (2021). Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Wolters Kluwer.
Mehandru, N. & Koenig, A. (2019). Open source evidence and the international criminal court. Harvard Human Rights Journal.
Nissenbaum, H. (2019). Contextual Integrity Up and Down the Data Food Chain. Theoretical Inquiries in Law, 20(1), 221–256. https://doi.org/10.1515/til-2019-0008
Péterfalvi A. & Eszteri D. (2017). A személyes adatok büntetőjogi védelme Magyarországon és a Nemzeti Adatvédelmi és információszabadság Hatóság kapcsolódó gyakorlat. In Görög M., Menyhárd A. & Koltay A. (Szerk.). A személyiség és védelme: Az Alaptörvény VI. cikkelyének érvényesülése a magyar jogrendszeren belül (pp. 405–420). ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
Sántha F. (2019). Az üzleti titok büntetőjogi védelme a nemzetközi jogfejlődés tükrében. Miskolci Jogi Szemle, (14)1, 42–64.
UN Office of the High Commissioner for Human Rights & Human Rights Center, University of California, Berkeley (2022). Berkeley Protocol on Digital Open Source Investigations: A Practical Guide on the Effective Use of Digital Open Source and Information in Investigating Violations of International Criminal, Human Rights and Humanitarian Law.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle