Kulcsszavak
hírszerzés
elhárítás
nemzetbiztonság
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A szerző a nemzetbiztonsági tanulmányok/elméletek/kutatási terület jelenlegi magyarországi helyzetét vizsgálja meg dolgozatában. Elsődleges célja egy hiteles diagnózis felállítása, amely megmutatja, hogy a nemzetbiztonsági tanulmányok körében melyek azok a területek, ahol esetleg friss lendületre lehet szükség, és melyek azok, amik csupán a gondos figyelmet igénylik.
Módszertan: A cél érdekében a szerző áttekintik a nemzetbiztonsági elméletekhez szorosan köthető területeket, az eredmények lehetséges megjelenési felületeit és az egyes tudományos eredmények hatásait a nemzetbiztonsági szféra mindennapi tevékenységére. Ennek érdekében több kutatási módszert párhuzamosan alkalmaz, de elsősorban az elméleti-logikai kutatás eszközrendszerét vette igénybe. Az egyes tudományterületek összevetésénél azokra az eredményekre helyezte a hangsúlyt, amelyek a nemzetbiztonsági tevékenység funkcióihoz kapcsolódó aspektusokat vizsgálja.
Megállapítások: A szerző a nemzetbiztonsági kutatási terület jellegzetességeit áttekintve végül arra a következtetésre jutott, hogy a századfordulót követően több területen is jelentős átrendeződés ment végbe. Egyre több olyan tudományterület van, amelynek képviselői a nemzetbiztonsági tevékenység egyes szegmenseit saját módszereik és szempontjaik szerint dolgozták fel, valamint a rendészettudomány már kinyilvánítottan is önálló kutatási területévé tette. E mellett a tárgyalt témák köre is jelentősen kiszélesedett, ami szintén az új tudományterületek belépésének köszönhető.
Érték: A szerző a pozitív folyamatok mellett azt is megállapította, hogy továbbra is beazonosíthatók olyan kutatási területek, amikben jelentős előrelépésekre volna lehetőség.
Hivatkozások
Bejczy A. (2010). Titkos információgyűjtés vs. alapjogok. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Benedek M. (2016). A nemzetbiztonság stratégiai kérdései a XXI. század kül- és biztonságpolitikájában. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2017.09
Boda J., Finszter G., Imre M., Kerezsi K., Kovács G. & Sallai J. (2016). A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai. Államtudományi Műhelytanulmányok, 1(17). http://hdl.handle.net/20.500.12944/7248
Boda J. & Regényi K. (Szerk.) (2019). A hírszerzés történet az ókortól napjainkig. Dialóg Campus.
Finszter G. (2019). Állambiztonság – nemzetbiztonság. Nemzetbiztonsági Szemle, 7(3), 98–117. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.3.8
Dely P. (2021). A nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség szerepe a polgári válságkezelésben, különös tekintettel az EU afganisztáni szerepvállalására. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2022.005
Dobák I., Mezei J. & Regényi K. (2020). A konspiráció szempontjainak megjelenése az állambiztonság kapcsolati forrásból származó információgyűjtésének területein. Magyar Rendészet, 20(2), 35–48. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.2
Hetesy Zs. (2011). A titkos felderítés. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Horváth F. (2018). A közszolgálati etika elméleti és gyakorlati kérdései a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2018.021
Károly L., Drusza T., Regényi K. & Laufer B. (2019). Az információszerzés kapcsolati forrásai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kovács Z. (2015). A titkosszolgálatok és az információgyűjtés jövőbeli lehetséges irányai, új technológiák megjelenése és hatásai a titkosszolgálati tevékenységekre. In Boda J. & Dobák I. (Szerk.), A nemzetbiztonság technikai kihívásai a 21. században (pp. 111–122). NKE Szolgáltató Nonprofit Kft.
Kovács Z. A. (2019). Adalékok az információszerzés történetéhez. In Boda J. & Regényi K. (szerk.), A hírszerzés története az ókortól napjainkig (pp. 9-14). Dialóg Campus
Kovács, Z. A. & Dobák, I. (2018). Paradigm Changes in the Hungarian National Security Institutions (1990-2016). In Finszter, G. & Sabjanics, I. (Eds.), Security challenges in the 21st century (pp. 175–218). Dialóg Campus.
Laufer B. (2013). A migráció rendvédelmi és nemzetbiztonsági kihívásai. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2013.021
Mezei J. (2023). A magyar állam kémelhárító tevékenysége 1975 és 1985 között. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
Nyeste P. (2016). A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés története, rendszerspecifikus sajátosságai, szektorális elvei. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2017.05
Regényi K. & Dobák I. (2015). Hírszerzési és Kémelhárítási Szabályzat – a két világháború között. Nemzetbiztonsági Szemle, 3(1), 146–197.
Révész B. (2007). A titok mint politika. A titkosszolgálatok politológiai kutatásának lehetőségei. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Solti I. (2018). Titkos információgyűjtés, elvei, eszközei és módszerei, alkalmazásuk a nemzetbiztonsági munkában. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2018.008
Vida Cs. (2014). A tudományos képzés rendszere a nemzetbiztonság területén. Nemzetbiztonsági Szemle, 2(1.ksz), 40–57.
Vida Cs. (2022). A nemzetbiztonsági elméletek alapjai – Szükségesek-e az alapkutatások a nemzetbiztonsági elméletekben? Szakmai Szemle, 20(1), 5–22.
Zalai N. (2012). A humánerőforrás-gazdálkodás kérdéseinek vizsgálata a nemzet-biztonsági szolgálatoknál. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2013.016
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle