Keywords
national security studies
intelligence
counter-intelligence
How to Cite
Abstract
Aim: The author examines the current state of national security studies/theories/research in Hungary. Their primary objective is to provide a credible diagnosis of which areas of national security studies may need fresh impetus and which areas need only careful attention.
Methodology: To this end, the author reviews the areas closely related to national security theory, the possible outlets for the results, and the implications of each academic finding for the everyday work of the national security sphere. To this end, several research methods have been applied in parallel, but primarily the theoretical-logical research toolbox has been used. In comparing the different disciplines, the author has focused on those results that examine aspects of national security activity that are related to its functions.
Findings: In reviewing the characteristics of the area of national security studies, the author concluded that there has been a significant shift in several areas since the turn of the century. There are several disciplines that have developed their own methods and perspectives on specific aspects of national security, and police science has been declared as a distinct field of research. In addition, the range of subjects covered has broadened considerably, also due to the entry of new disciplines.
Value: But alongside these positive developments, the author also found that there are still areas of research where significant progress could be made.
References
Bejczy A. (2010). Titkos információgyűjtés vs. alapjogok. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Benedek M. (2016). A nemzetbiztonság stratégiai kérdései a XXI. század kül- és biztonságpolitikájában. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2017.09
Boda J., Finszter G., Imre M., Kerezsi K., Kovács G. & Sallai J. (2016). A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai. Államtudományi Műhelytanulmányok, 1(17). http://hdl.handle.net/20.500.12944/7248
Boda J. & Regényi K. (Szerk.) (2019). A hírszerzés történet az ókortól napjainkig. Dialóg Campus.
Finszter G. (2019). Állambiztonság – nemzetbiztonság. Nemzetbiztonsági Szemle, 7(3), 98–117. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.3.8
Dely P. (2021). A nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség szerepe a polgári válságkezelésben, különös tekintettel az EU afganisztáni szerepvállalására. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2022.005
Dobák I., Mezei J. & Regényi K. (2020). A konspiráció szempontjainak megjelenése az állambiztonság kapcsolati forrásból származó információgyűjtésének területein. Magyar Rendészet, 20(2), 35–48. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.2
Hetesy Zs. (2011). A titkos felderítés. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Horváth F. (2018). A közszolgálati etika elméleti és gyakorlati kérdései a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2018.021
Károly L., Drusza T., Regényi K. & Laufer B. (2019). Az információszerzés kapcsolati forrásai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kovács Z. (2015). A titkosszolgálatok és az információgyűjtés jövőbeli lehetséges irányai, új technológiák megjelenése és hatásai a titkosszolgálati tevékenységekre. In Boda J. & Dobák I. (Szerk.), A nemzetbiztonság technikai kihívásai a 21. században (pp. 111–122). NKE Szolgáltató Nonprofit Kft.
Kovács Z. A. (2019). Adalékok az információszerzés történetéhez. In Boda J. & Regényi K. (szerk.), A hírszerzés története az ókortól napjainkig (pp. 9-14). Dialóg Campus
Kovács, Z. A. & Dobák, I. (2018). Paradigm Changes in the Hungarian National Security Institutions (1990-2016). In Finszter, G. & Sabjanics, I. (Eds.), Security challenges in the 21st century (pp. 175–218). Dialóg Campus.
Laufer B. (2013). A migráció rendvédelmi és nemzetbiztonsági kihívásai. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2013.021
Mezei J. (2023). A magyar állam kémelhárító tevékenysége 1975 és 1985 között. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
Nyeste P. (2016). A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés története, rendszerspecifikus sajátosságai, szektorális elvei. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2017.05
Regényi K. & Dobák I. (2015). Hírszerzési és Kémelhárítási Szabályzat – a két világháború között. Nemzetbiztonsági Szemle, 3(1), 146–197.
Révész B. (2007). A titok mint politika. A titkosszolgálatok politológiai kutatásának lehetőségei. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Solti I. (2018). Titkos információgyűjtés, elvei, eszközei és módszerei, alkalmazásuk a nemzetbiztonsági munkában. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2018.008
Vida Cs. (2014). A tudományos képzés rendszere a nemzetbiztonság területén. Nemzetbiztonsági Szemle, 2(1.ksz), 40–57.
Vida Cs. (2022). A nemzetbiztonsági elméletek alapjai – Szükségesek-e az alapkutatások a nemzetbiztonsági elméletekben? Szakmai Szemle, 20(1), 5–22.
Zalai N. (2012). A humánerőforrás-gazdálkodás kérdéseinek vizsgálata a nemzet-biztonsági szolgálatoknál. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.17625/NKE.2013.016
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Academic Journal of Internal Affairs