Nemzetközi Rendészeti Figyelő XIV.

Absztrakt

Cél: Annak ellenére, hogy a Figyelő ezúttal a nemzetközi rendészeti szakirodalom egymástól távol eső témaköreibe ad betekintést – a terrorelhárítástól a labdarúgó-mérkőzések biztonságáig – mégis felismerhető a szerkesztői cél, ami a válogatást befolyásolta. Az olvasók érdeklődését a tényekre figyelő és a nyilvánosságot igénylő módszerekre kívánjuk összpontosítani. Olyan példákat láthatunk, amelyek azt igazolják, hogy nem csupán a tudományos kutatásnak, hanem az eredményes szakmai munkának is akadálya lehet az indokolatlan titkosítás.

Módszertan: Drusza Tamás recenziója bemutatja, hogy az Egyesült Királyságban a hatékony terrorelhárítás érdekében a hírszerzést és a bűnügyi nyomozást ötvöző taktikát alkalmaznak, ami azzal is jár, hogy a rendszer működésének kritikus pontja a szerveztek közötti információáramlás. A hatóságok közötti titkolózás eredménytelenséghez vezethet. „Az információ átadását korlátozó elv alkalmazásának hátrányait megerősítette egy az Europol munkatársai körében végzett felmérés is. Általános vélemény, hogy az információk proaktív megosztása legalább annyira fontos, mint azok megszerzése.” Természetesen ahhoz, hogy a bizalmi elv ilyen kontraproduktív alkalmazására fény derüljön, arra volt szükség, hogy a rendészettudomány művelői kényes szolgálati területen is elvégezhessék a szükséges kutatásokat, majd pedig az eredményeket akként publikálják, hogy azokról – recenzió segítségével – még a téma után érdeklődő magyar kollégák is értesülhessenek.

Megállapítások: A terrorfenyegetésen túl, a szélesebb értelemben felfogott erőszakos radikalizmus minden formája ellen társadalmi összefogásra van szükség, amiről András Hunor Lehel svéd példa alapján ad képet. „A svéd biztonsági szolgálat 2016-os jelentése alapján, megközelítőleg 300 ember hagyta el Svédországot, azért, hogy külföldön különböző erőszakos iszlamista csoportokhoz csatlakozzon és harcoljon a szervezetük oldalán. Ezen férfiak közül többen visszatértek Svédországba, és potenciális fenyegetést jelentenek a közösségre.” A tanulmány megállapítja, hogy a radikalizálódás felderítésében és megelőzésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be a központi kormányzat mellett a helyi önkormányzatok. Nem véletlenül jelent meg kulcsfogalomként az ellenálló képesség (reziliencia). A svéd önkormányzatoktól elvárják, hogy olyan terveket dolgozzanak ki, amelyek intézkedéseket tartalmaznak a helyi és közösségi szintű ellenálló képesség növelésére.

Mészáros Andrea az arizonai Tempe rendőrkapitányságon végzett kutatásba enged betekintést. Itt arra keresték a választ, hogy az intézkedéseket miként befolyásolta a 2020 márciusában kitört világjárvány, majd pedig az országos felháborodást kiváltó esemény, George Floyd halála, aki rendőri erőszak áldozata lett. A vizsgálat során 474 intézkedést elemeztek, amelyeket véletlenszerűen választottak ki, és mindről rendelkezésre állt testkamerával rögzített felvétel. A kutatók szerint a testen viselt kamera felvételeinek áttekintése rávilágított arra, hogy a rendkívüli körülmények ellenére a rendőrök szakszerűen kezelték a polgárokkal való találkozásokat.

Pressburger Tamás a labdarúgó-mérkőzések rendőrségi biztosításának új módszereiről számol be. Az angliai tapasztalatok arra intenek, hogy a focipályák biztonságáért felelős rendőrségi szakemberek kellő felkészítés és gyakorlati tapasztalatok birtokában sikeres szemléletváltással javítottak munkájuk hatékonyságán. A rendőröknek szorosan együtt kell működniük a futballrajongók kulturális és érzelmi dinamikáival is, szükségük van empatikus készségekre, hogy hatékonyan és konstruktívan avatkozzanak be eszkalálódó helyzetekbe.

Érték: A recenziók több olyan megoldást mutattak be, amelyek a rendőrségi munka hagyományos szemléletével szemben új utakat találtak. Ilyen a titkosság mítoszának felváltása az együttműködést hangsúlyozó nyitottsággal, a konfrontáció helyett az empátiára építő konszenzus, az erőszakot kísérő traumák feloldását eredményező ellenálló képesség, a központosítás oldása az önkormányzatiság elvével.