Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A civil szervezetek szerepe nemzetközileg vegyes megítélés alá esik. Világszerte léteznek és működnek lokális, regionális és globális civil szervezetek is. A lokális szervezetek azok a helyi hasznos civil szervezetek, amelyek csak egy-egy városban, vagy egy településen fejtik ki tevékenységüket, a regionális szervezetek azok, amelyek már országos, valamit kontinentális jelenléttel is bírnak, de léteznek globális civil szervezetek, amelyek tevékenysége lokálisan is, regionálisan is és több kontinensen is látható. A szerzők a Magyar Máltai Szeretetszolgálat globális humánbiztonsági aspektusát szeretnék értelmezni a teljesség igénye nélkül.
Módszertan: A tanulmány szerzői a Máltai Lovagrend szervezetének bemutatása előtt általánosságban értelmezik a biztonságot, röviden értekeznek Magyarország biztonságáról, az Európai biztonságról, a globális biztonságról, valamint mindezek összefüggéseiről. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat globális tevékenységének bemutatásához jelen tanulmányban csak a szolgálat afrikai tevékenységét emelik ki a megjelent szakirodalom és a szervezet kommunikációs forrásai alapján.
Megállapítások: Az 1989-ben megalakult szervezet nagyon gyorsan a magyarországi szociális biztonság egyik főszereplőjévé vált, majd nagyon hamar az európai humanitárius tevékenységek együttműködő tagszervezete lett, és az ezredfordulóra már – az Európán kívül vállalt humánbiztonsági szerepe miatt – globális civil szervezetté nőtte ki magát.
Érték: A globalizáció felgyorsulásával ma már egyre több civil szervezet nem csak lokális társadalmi szerepet tölthet be, hanem egyre könnyebben képes huzamos jelenléttel a föld bármelyik pontján karitatív és humánbiztonsági feladatokat ellátni, valamint képes természeti és humanitárius katasztrófák elhárításában és helyreállításában segítséget nyújtani az emberi élet és értékek védelme mentén.
Hivatkozások
Babos T. (2019). A biztonság globális és európai összefüggései. Hadtudomány, 29(4), 16–28. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2019.29.4.16
Berek Á. (2018). Hazánk keleti nyitás politikája és a 21. századi geopolitikai stratégiák összefüggései. Külügyi Szemle, 8(2), 122–144.
Besenyő, J. (2017). Low-cost attacks, unnoticeable plots? Overview on the economical character of current terrorism. Strategic Impact, 62(1), 83–100.
Besenyő J. (2019). Magyar katonai és rendőri műveletek az afrikai kontinensen, 1989–2019 (PhD értekezés). Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola.
Botz L. (2007). Magyarország biztonsági érdekei, azok érvényesítésének lehetőségei a hidegháború utáni nemzetközi biztonsági rendszerben multilaterális és bilaterális keretekben. [Tanulmány]. https://kisebbsegkutato.tk.hu/uploads/files/archive/902.pdf
Deák P. (2007). Biztonságpolitikai kézikönyv. Osiris Kiadó.
Federica M. (2016). Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa, Globális Stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan. https://eeas.europa.eu/archives/docs/top-stories/pdf/eugs_hu_pdf
Fukuyama, F. (1992). The End of History and the Last Man. Free Press.
Gazdag F. & Remek É. (2018). A nemzetközi szervezetek és intézmények szerepe a biztonság megőrzésében. In Gazdag F. & Remek É. (Szerk.), Biztonsági tanulmányok alapjai (pp. 43–63). Dialóg Campus Kiadó. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12604/web_PDF_EKM_Biztonsagi_tanulmanyok_alapjai.pdf?sequence=1
Irons, L. (2006). Hurricane Katrina as a predictable surprise. Homeland Security Affairs. https://www.hsaj.org/articles/690
Jójárt K. (2017). Az orosz hadseregreform értékelése: Megkésettség, átfogó reform. Nemzet és Biztonság, 10(2), 43–53.
Joseph, S. (2004). Soft Power: The Means to Success in World Politics. PublicAffairs.
Juhász P. G. & Tampu S. (2022). Clean water in the slums of East Africa. Insights into Regional Development, 4(3), 34–47. https://doi.org/10.9770/IRD.2022.4.3(2)
Klemensits P. & Eszterhai V. (2017). Biztonságpolitikai kihívások és trendek a 21. század közepén. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/06/01/biztonsagpolitikai-kihivasok-es-trendek-a-21-szazad-kozepen/
Leszczenko, L. (2021). Russia’s 2021 National Security Strategy in the context of the state’s strategic culture. Acta Politologica, 13(1), 18–26. https://doi.org/10.17721/apmv.2021.147.1.18-26
Marton P., Balogh I., & Rada P. (2015). Biztonsági tanulmányok: Új fogalmi keretek és tanulságok a Visegrádi országok számára. Antal József Tudásközpont.
Matus J. (2019). Globális trendek és kockázatok a 21. században – a második évtized. Nemzet és Biztonság, 12(1), 20–41. https://doi.org/10.32576/nb.2019.1.3
Molnár A. (2016). Közös jövőkép, közös cselekvés: erősebb Európa. Az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája. Nemzet és Biztonság, 9(2), 3–16.
Rada P. (2007). Átalakuló biztonsági kihívások: A biztonság dimenziói. In Rada P. (Szerk.), Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban (pp. 53–72). Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület Ifjú Közgazdászok Közhasznú Egyesülete. https://real.mtak.hu/80395/
Romhányi T., Solymári D., & Tihanyi G. (2021). Szolgáló szeretet: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat története. Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Sáfár B. (2018). A humanitárius segítségnyújtás elméleti és gyakorlati kérdései a Vöröskereszt nemzetközi tevékenységének tükrében (PhD értekezés). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Stepper P. & Szálkai K. (Szerk.). (2015). A biztonság szektorális értelmezése: Új kihívások a kutatás napirendjén. Publikon Kiadó.
Szép V. (2016). Az Európai Biztonsági Stratégiától a Globális Stratégiáig. HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. https://hpops.tk.hu/blog/2016/07/az-europai-biztonsagi-strategiatol-a-globalis-strategiaig
Tampu S. (2020). A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület szerepe az 1989-es NDK menekültek megsegítésében. Biztonságtudományi Szemle, 2(2), 1–14.
Tocci, N. (2017). From the European Security Strategy to the EU Global Strategy: Explaining the journey. International Politics, 54(4), 487–502. https://doi.org/10.1057/s41311-017-0045-9
Török J. & Legeza L. (2009). Máltaiak. Szerzetesrendek a Kárpát-Medencében. Mikes Kiadó.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle