Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A cikk célja, hogy feltárja a megfigyelő társadalom koncepcióját, elsősorban Kína példáján keresztül, valamint elemezze annak globális hatásait a társadalmi kontroll és a technológiai fejlődés szempontjából.
Módszertan: A szerzők különböző kutatási tanulmányokból és szabványokból merített észrevételekkel tárgyalják a hatékony videómegfigyeléshez kapcsolódó technológiai feltételeket és emberi tényezőket.
Megállapítások: A kutatás megállapítja, hogy Kína megfigyelési rendszere nemcsak a belső politikai kontrollt erősíti, hanem globális trendeket is befolyásol a technológia exportjának és ezen keresztül a digitális autoritarizmus terjedésének köszönhetően.
Érték: A cikk hozzájárul a megfigyelési politikák megértéséhez, és rávilágít a globális hatásokra, amelyeket a technológiai fejlődés és a politikai döntések generálnak. Fontos alapot nyújt a jövőbeni kutatásokhoz és a politikai diskurzushoz.
Hivatkozások
Cai, Y. (2019). Information as a source of pressure: Local government and information management in China. Interdisciplinary Political Studies, 5(2), 477–509. https://doi.org/10.1285/i20398573v5n2p477
Creemers, R. (2018). China’s social credit system: An evolving practice of control. SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.3175792
Fornasier, M. O., & Borges, G. S. (2023). The Chinese 'sharp eyes' system in the era of hypervigilance: Between state use and risks to privacy. Revista Brasileira de Políticas Públicas, 13(1), 1–28. https://doi.org/10.5102/rbpp.v13i1.7997
Gravett, W. (2020). Digital neo-colonialism: The Chinese model of internet sovereignty in Africa. African Human Rights Law Journal, 20(1), 125–146. https://doi.org/10.17159/1996-2096/2020/v20n1a5
Hillman, J. E. (2021). The digital Silk Road: China's quest to wire the world and win the future. Profile Books.
Hui, Z. (2019). A community of shared future for mankind—The contemporary development of the social foundations theory of international law. Social Sciences in China, 40(1), 186–202. https://doi.org/10.1080/02529203.2019.1556489
Klauser, F. R. (2017). Surveillance and space. SAGE Publications Ltd.
Liang, F., Das, V., Kostyuk, N., & Hussain, M. M. (2018). Constructing a data‐driven society: China's social credit system as a state surveillance infrastructure. Policy & Internet, 10(4), 415–453. https://doi.org/10.1002/poi3.183
Liu, C. (2019). Multiple social credit systems in China. OSF Preprints. https://doi.org/10.31235/osf.io/v9frs
Lyon, D. (2001). Surveillance society: Monitoring everyday life. Open University Press.
Peterson, D. (2020). Designing alternatives to China's repressive surveillance state. Center for Security and Emerging Technology. https://doi.org/10.51593/20200016
Piza, E. L., Welsh, B. C., Farrington, D. P., & Thomas, A. L. (2019). CCTV surveillance for crime prevention: A 40‐year systematic review with meta‐analysis. Criminology & Public Policy, 18(1), 135–159. https://doi.org/10.1111/1745-9133.12419
Qiang, X. (2019). The road to digital unfreedom: President Xi's surveillance state. Journal of Democracy, 30(1), 53–67. https://doi.org/10.1353/jod.2019.0004
Su, Z., Xu, X., & Cao, X. (2021). What explains popular support for government monitoring in China? Journal of Information Technology & Politics, 19(4), 377–392. https://doi.org/10.1080/19331681.2021.1997868
Takács S., & Tóth A. (2024). Folyamatmenedzsment a fizikai biztonság területén. Magyar Rendészet, 24(2), 105–120. https://doi.org/10.32577/mr.2024.2.6
Tóth L. (2024). Hazai közterületi videomegfigyelő rendszerek állapota és fejlesztési lehetőségei. Belügyi Szemle, 72(2), 243–265. https://doi.org/10.38146/BSZ.2024.2.4
Wood, D. M., Ball, K., Lyon, D., Norris, C., & Raab, C. (2006). A report on the surveillance society. Surveillance Studies Network.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle